175105. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlő lugasművelésére

175105 8 irányban, a felső termőkar mellé, a tőkefejen levő csercsap felső szemből kinőtt hajtást ugyancsak hu­zalirányban, az alsó termőkar mellé kötözzük, a többi hajtást célszerűen függőlegesen vezetjük és kötjük fel; h) a hetedik évben, az első negyedévben — előnyö­sen március közepe-vége táján — a lugastörzs hatodik évben képzett nyújtott vagy magasított csercsap biz­tosítócsapjának szeméből kifejlődött vesszőt kétsze­­mes csapra, a termőkar alatti vesszőt pedig egyszemes biztosítócsapra vágjuk vissza; a hatodik évben a lugas­törzsön kialakított nyújtott vagy magasított csercsap felső szeméből kifejlődött vesszőt, valamint a tőkefej csercsapjának felső szeméből kifejlődött vesszőt, ame­lyeket a hatodik évben huzalirányban kötöztünk fel, termőkarokká metsszük oly módon, hogy a vesszők végét a mindenkori harmadik tőke felfelé meghosszab­bított vonala előtt — célszerűen kb. 20 cm távolság­ban, és egy felfelé álló szem után - levágjuk; a hato­dik évi termőkarokat végjegesen eltávolítjuk; a hato­dik évben a tőkefejen kialakított egy - célszerűen a szabadon álló — biztosítócsap szeméből kifejlődött cservesszőt kétszemes csercsapra vágjuk vissza, a ter­mőkar alatti és a tőkefej másik vesszőjét pedig biztosí­tócsapokra metsszük; a továbbiakban — önmagában ismert módon — hajtásválogatást, szükség szerint ter­mésritkítást és kötözést végzünk, melynek során a magasított vagy nyújtott csercsap felső szeméből ki­nőtt hajtást huzalirányban, a felső termőkar mellé, a tőkefejen levő csercsap felső szeméből kinőtt hajtást célszerűen függőlegesen vezetjük és kötjük fel. A hetedik évtől kezdődően minden tőkefejen az alábbi funkcionális részek találhatók: egy lugastörzs; egy termőkar az előző évi csercsap felső hajtásából kifejlődött vesszőből; a termőkar alatt egy biztosító­csap; egy csercsap és még egy biztosító csap. Ezzel a tőkefej négy része egyenletesen meg van terhelve. A lugastörzsön pedig a magasított vagy nyújtott cser­csapból képzett egy - az oszloptól számított minden második lugastörzsön két — termőalap foglal helyet, amely magában foglalja a magasított vagy nyújtott csercsapnak a felső hajtásából kifejlődött vesszőből képzett termőkart, alatta van a biztosítócsap és még van egy kétszemes csap, melynek felső állású hajtásá­nak kifejlődött vesszőjéből képezzük a következő évi termőkart. Egy előnyös találmányi ismérv szerint — célszerűen a hajtásválogatással és első kötözéssel lényegében egy­idejűleg - oly módon végzünk termésritkítást, hogy hajtásonként csak egy fürtöt hagyunk, mégpedig az alsó állásút. Célszerű, ha egy-egy sorban valamennyi termőkart vagy a termőkarok túlnyomó részét azonos irányban, a terepszinttel lényegében párhuzamosan, a huzalok mentén, azokhoz kötözve vezetjük. Mindez elősegíti az eredményesebb gépi szüretelést. Az eljárás egy további előnyös foganatosítási mód­jának megfelelően a termőkaroknak a tőkék feletti részéről, célszerűen a tőkefejek vonalától kétoldalt mintegy 20-20 cm-re terjedő tartományban a hajtá­sokat a virágzás előtt eltávolítjuk. A termőkarokat a termés leszedése után minden évben véglegesen eltá­volítjuk, és minden évben új termőkarokat alakítunk ki. A termőkarokból kinőtt hajtásokat vagy legalább azok egy részét lényegében függőlegesen vezetjük és kötözzük fel a támberendezés huzaljaira. 7 Egy további előnyös találmányi ismérv szerint a támberendezés oszlopai utáni második tőkéken a ter­mőcsapon, lugastörzsön a hetedik évvel kezdődően két - magasított vagy nyújtott csercsapot, azokon levő egy-egy felsőállású termőkart, alattuk egy-egy egyszemes biztosítócsapot, valamint egy-egy kétsze­mes csapot tartalmazó — termőalapot hozunk létre, s az egyik termőkart a másikkal, és az összes többi termőkarokkal ellentétes irányban, az oszlopig vezet­jük. A termést adó fürtöket csak a szomszédos tőkék közötti termőkarszakaszokon, illetve az azokból ki­nőtt és lényegében függőleges (felső állású) termőhaj­tásokon hagyunk, a többi alsó állású hajtást virágzás előtt eltávolítjuk. A termőkarokat mindig egy cser­csap felső szeméből kinőtt hajtásból képződött vesszőből alakítjuk ki, mimellett a csercsapokat cél­szerűen mindig egy előző évi egyszemes biztosítócsap szeméből kinőtt hajtásból képződött cservesszőnek két szemre történő levágásával hozzuk létre. (Kivéve a nyújtott vagy magasított csercsapot, melynek kialakí­tásához három év szükséges.) A szőlő metszését évente március hónapban, célsze­rűen március közepe-vége közötti időszakban, mint­egy 20 °C-t meghaladó nappali hőmérséklet mellett végezzük. A metszést a nedvkeringés szünetelése idő­szakában, előnyösen késő őszi—téli időszakban végez­zük, és — amennyiben február eleje-közepe közötti időszakra a metszés még nem fejeződött be - a met­szést célszerűen március eleje-közepe közötti idősza­kig szüneteltetjük, s ezt követően mintegy 20°C-t meghaladó nappali hőmérséklet mellett folytatjuk. Különösen eredményes a metszés, ha azt szeles idő­ben végezzük. A permetezést szerves hatóanyagú permetezőszer­rel, lemosó permetezés formájában végezzük. Virágzás előtt hét-nyolc naponként összesen háromszor mint­egy 0,15%-os Ortho-phaltant és mintegy 0,08—0,10% Fundazol WP 50-et tartalmazó oldattal célszerűen má­jus 5., május 12-15. és május 20—22. táján; közvetle­nül virágzás után, majd hét-nyolc naponként legalább hét-nyolc alkalommal mintegy 0,17% Ortho-phaltant és 0,08—0,10% Fundazol WP 50-et tartalmazó oldat­tal végzünk lemosó permetezést. Végül egy előnyös találmányi ismérv szerint az első huzalt a terepszint felett célszerűen mintegy 40 cm; a második huzalt mintegy 90 cm; a harmadik huzalt pedig mintegy 160 cm magasságban vezetjük; a ter­mőcsapot a harmadik évben úgy alakítjuk ki, hogy a termőcsapnak szánt vesszőt a második huzal alatt mintegy 10 cm távolságban vágjuk le; és a termőkaro­kat mindig az első és második huzal mentén vezetjük és azokhoz kötözzük. Hajtásválogatáskor az egy-egy szemből kinőtt több hajtás közül csak egyet hagyunk meg. Az oltvány (dugvány) felső részén levő száraz csonkot csak a telepítéstől számított egy éven túl távolítjuk el. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követke­zők: A találmány szerinti szőlőművelési eljárás összhan­got teremt a lombfelület és a gyökérzet között, a levélzet állandó egészséges állapota a levegőből bizto­sítja a maximális terméseredmény eléréséhez szüksé­ges tápanyagmennyiséget, s a polaritás messzemenő figyelembevételével kitűnő minőségű, a szokásosnál nagyobb fürtöket eredményez. Az eljárás megfelelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom