175090. lajstromszámú szabadalom • Tenyésztőberendezés champignongomba termesztésére
7 175090 8 amely a levegő csírátlanítását végzi el. Ennek segítségével a friss levegőből a porszemek, spórák kiszűrhetők. Ugyanígy a környezeti és a belső levegő tisztítását is végzi ez a berendezés. A 33 levegőakna keresztmetszetét egy 37 közdarab szűkíti. Az ide csatlakozó és a 3 nevelőágyak teljes hosszúságában kinyúló 35 légelosztó — 1—1,2 méter szélességi méretéből kiindulva — a végén 0,15 méterre szűkül. A levegő a 35 légelosztóból kilépve a 2 nevelőtérbe az állítható 38 hasítékokon keresztül lép be. A hasítékok szélességét számyasanyákkal lehet szabályozni, illetve változtatni. Lényeges, hogy az ék alakú 35 légelosztó teljes hosszúságában azonos legyen a hasítékok szélessége. A 37 közdarabban vannak a 39 vízfúvókák és a 40 gőzfúvókák, amelyek a belső tér klimatizálására szolgálnak. A 33 levegőaknában van a 41 hőmérséklet- és légnedvesség érzékelő, amely egy 42 szabályozóberendezéssel van összekapcsolva. Ez utóbbi egy 43 teljesítménykijelzőre csatlakozik, s ily módon a szabályozó 31, 32 csappantyúkat egy 44 állítómotor segítségével működteti. A 31, 32 csappantyúk egymással a 45 lánc segítségével vannak hajtáskapcsolatban. A 42 szabályozóberendezés értékeli ki a 41 hőmérséklet- és légnedvességérzékelő által szolgáltatott hőmérsékleti értékeket — amelyeket a 31, 32 csappantyúk beállítása révén értünk el — és a betáplált névleges értéknek megfelelően működteti a 31, 32 csappantyúkat meghajtó 44 állítómotort. A levegő nedvesítésére >— amire különösen nyári időszakban van szükség — a 39 vízfúvókák szolgálnak. Ha pedig — például télen — melegre van szükség, akkor a 40 gőzfúvókák révén gőzzel nedvesítjük a levegőt. Ezeket a fúvókákat egészen finoman is be lehet állítani. A 6 levegőcsatornában járulékosan 52, 53 hőmérsékletérzékelők — ugyanígy a 33 levegőaknában is — vannak beépítve, hogy a beállított névleges hőmérséklet és levegőnedvességi értékeket állandóan figyelemmel lehessen kísérni. A 4 gépteremmel ellentétes csarnokoldalon van kialakítva egy 46 szellőzőnyílás, amelyet egy 47 csappantyúval lehet lezárni, és amely egy 48 rács útján idegen anyagok, rovarok stb. behatolása ellen védve van. A 46 szellőzőnyíláson és a 14, 33 levegőaknákon belül 49, 50, 51 hőkicserélők vannak felszerelve, amelyek egymással önmagában ismert módon vannak összekapcsolva és a hő visszanyerésére szolgálnak. Ily módon például a 46 szellőzőnyíláson keresztül áramló levegő hőtartalmát ismét vissza lehet nyerni és be lehet táplálni az 50, 51 hőkicserélőkbe, hogy a beáramló, kondicionált levegővel fűtsünk, vagy ha szükséges, hűtsünk. Másfelől arra is van lehetőség, hogy több, egymás mellett felépített 1 csarnok levegőjének hőtartalmát — amelyek azonos termesztési fázisban üzemelnek, s körülbelül 60 °C melegre van szükségük — az egyes csarnokok közötti hőmérsékletkiegyenlítésre fordítsuk. Ugyanilyen módon lehet a levegő negatív hőtartalmát, vagyis a hideg levegőt hasznosítani, ha a csarnok hűtésére van szükség. A hőtartalom vagy a hideg visszanyerését folyadék segítségével hajtjuk végre, amely szigetelt vezetékekben áramlik. A 49, 50, 51 hőkicserélőket soros kapcsolással lehet fűtésre vagy hűtésre bekapcsolni. Ha akár a meleg, akár a hideg levegőszükséglet nem kielégítő, akkor járulékosan lehet megfelelő hőtermelő vagy hűtőaggregátot is a rendszerbe beépíteni. A szabályozást kézi működtetéssel végezzük. A nevelőtér 46 szellőzőnyílására szerelt és súlyterheléssel ellátott 47 csappantyúval — amely akkor nyílik ki, amikor a 2 nevelőtérben túlnyomás keletkezik — kapcsolót lehet összekötni, amely a hővisszanyerő berendezés ki- vagy bekapcsolására ad impulzust. A 30 levegőaknában levő 31, 32 csappantyúk úgy vannak egymással összekapcsolva, hogy ha a 32 csappantyú nyitva van, a 31 csappantyú zár, ennélfogva a friss levegőt szállító 33 levegőakna mindig friss levegőt szív be. Ha a 32 csappantyú zárva van, akkor a 31 csappantyú nyit, s így a 33 levegőaknába csak a környezeti levegő jut be. Ha a két 31, 32 csappantyú félig nyitva van, akkor mind a friss, mind a környezeti levegő áramlik a 33 levegőaknába. A fentiekben leírt levegőtisztító rendszer azon az elven alapul, hogy vizet poriasztunk azokban a levegőcsatornákban, amelyeken keresztül a levegő beáramlik. A porlasztás a levegőcsatornákban levő fúvókákon át történik. A légtisztítás különösen fontos, mert ily módon a gombakultúrákat a fertőzés veszélyétől a leghatásosabban meg tudjuk védeni. A levegőtisztítás mind télen, mind nyáron egyaránt fontos, tehát mind meleg, mind hideg vizet egyaránt kell a megfelelő időben használni. A champignongombák termesztésére alkalmas eljárást a leíráshoz mellékelt rajzokon ábrázolt tenyésztő és klímaberendezés részletes ismertetésével magyarázzuk meg. A komposzttrágyából és takarórétegből kialakított nevelőágyak szellőztetése — amit vagy alulról, a nevelőágyakon keresztül fúvatott levegővel, vagy a beszívott levegő segítségével hajtunk végre —, továbbá a 2 nevelőtér klimatizálása egy kombinált tér- és az alsó csatornarendszer kondicionálását és szellőztetését végző rendszer útján történik. Minden egyes 3 nevelőágyat a termesztés első periódusának kezdetekor egy kb. 30 méter hosszú és 2X2 méter méretű légcsatornával alakítunk ki oly módon, hogy az 1 csarnok elején és végén kb. 5 méteres tér szabadon marad. A termesztés első szakaszában a komposzt nedvesítését és szellőztetését végezzük el. Ez úgy történik, hogy a 6 légcsatornán át megfelelő szabályozással temperált levegőt szállítunk a nevelőágyakhoz mindaddig, amíg az önmagában ismert 60—84 °C hőmérséklet-tartomány beáll, majd a megkívánt mennyiségben oxigént juttatunk az ágyakhoz, amivel a fejlődéshez szükséges baktériumok életfeltételét pontosan szabályozhatjuk és optimális értéken tarthatjuk. A levegőmennyiséget egy 15 szellőzőn keresztül szabályozzuk. Az 5 rostélyoknak vas* betonból vagy vasbeton-lapokból történő sajátos kialakítása lehetővé teszi a komposzt egyenletes 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
