175055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szubsztituált 2-fenilamino-imidazol-2-in-származékok előállítására
MAGYAR nepköztarsasag SZABADALMI LEÍRÁS mm mm jêÉèl Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VIII. 12. (BO-1676) C 07 D 233/50 Német Szövetségi Köztársasági elsőbbsége: 1976. VIII. 14. (P 26 36 732.8) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. XI. 28. Megjelent: 1980. XI. 29. Feltalálók: Dr. Stähle Helmut gyógyszerész, Dr. Koppe Herbert vegyész, Dr. Kummer Werner vegyész, Ingelheim am Rhein, Dr. Stockhaus Klaus biológus, Dr. Kuhn Franz-Josef biológus, Bingen am Rhein, Dr. Hoefke Wolfgang orvos, Budenheim, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: C.H. Boehringer Sohn, Ingelheim am Rhein, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás új szubsztituált 2-fenilamino-imidazol-2-in-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás az I általános képletű új, szubsztituált, 2-fenilamino-imidazol-2-inok és fiziológiailag elviselhető savaddíciós sóik előállítására. Az I általános képletben R2, R2 és R3 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy fluor-, klór- 5 vagy brómatomot vagy metil-, etil-, metoxi-, trifluormetil- vagy cianocsoportot jelentenek, és R4 [a] képletű csoportot jelent, ebben a képletben n értéke 2, 3, 4 vagy 5. Az I általános képletű vegyületek a követke- 10 ző eljárásokkal állíthatók elő: a) egy II általános képletű 2-fenilimino-imidazolidint - ebben a képletben Rí, R2 és R3 jelentése a fent megadott - egy III általános képletű halo- is geniddel reagáltatunk — ebben a képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, és n jelentése a fent megadott — vagy b) egy IV általános képletű vegyületet — ahol Rí, R2, R3 és n a fent megadott jelentésű, és A 20 NH // cianocsoportot vagy Ç általános képletű cso\ Y 25 portot jelent, és Y 1—4 szénatomos alkoxi- vagy alkiltiocsoportot vagy szulfhidril- vagy aminocsoport — etiléndiaminnal vagy savaddíciós sójával reagáltatunk. 30 2 Ha a II általános képletű 2-arilimino-imidazolidint az a) eljárásváltozat szerint alkilezzük, akkor a szubsztitúció kizárólag a hidat alkotó nitrogénatomnál történhet. A b) eljárásváltozat szerinti reakciónál a végtermék szerkezetét a szintézis határozza meg. A szubsztituensek helyzetét a szintézisen kívül mágneses magrezonancia-spektroszkópiával is meghatározhatjuk [H. Stähle és K. H. Pook, Liebigs Ann. Chem. 751, 159 (1971)]. Az a) eljárásváltozat szerinti reakciónál a reakciópartnereket célszerű melegíteni, előnyösen poláris vagy apoláris szerves oldószerek jelenlétében, körülbelül 50— 150°C közötti hőmérsékleten. A reakció speciális körülményei nagymértékben a reakcióban résztvevő anyagok reakcióképességétől függnek. Ajánlatos az alkilezésnél a halogenid-vegyületeket feleslegben alkalmazni, és a reakciót savmegkötőszer jelenlétében végezni. A b) eljárásváltozathoz magasabb, 60 és 180 °C közötti hőmérséklet szükséges. Oldószer nem szükséges. Célszerű a reakcióban résztvevő etiléndiamint, illetve savaddíciós sóját feleslegben használni. A II általános képletű kiindulási vegyületeket például a 623 305, 687 657 és 705 944 számú belga szabadalmi leírás ismerteti. A III általános képletű kiindulási anyagokat megfelelő primer alkoholjukból, halogénezéssel állíthatjuk elő. 175055
