175006. lajstromszámú szabadalom • Eljárás peroxidázt tartalmazó készítmények stabilizálására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG A SZABADALMI LEÍRÁS 175006 "-í 1 Nemzetközi osztályozás: ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1977. IX. 23. (AO-451) Elsőbbsége: Hollandia: 1976. IX. 24. (76.10608) Közzététel napja: 1979. X. 27. C 07 G 7/02 TALÁLMÁNYI HIVATAL V . I f -Megjelent: 1980. XII. 31. F eltalálok : Szabadalmas : Dr. Dawson Edward Cecil vegyész, Berghem, AKZO N. V., Arnhem, Dr. Homan Jan Daniel Herman vegyész, Hollandia Dr. Van Weemen Bauke Klaas vegyész, Oss, Hollandia Eljárás peroxidázt tartalmazó készítmények stabilizálására 1 A találmány tárgya új eljárás peroxidázt tartalmazó készítmények stabilizálására. Ismeretes, hogy a peroxidázok sem önmagukban, sem más komponenshez kötve nem elég stabilak, különösen kis koncentrációban. Minőségük igen hamar romlik. Kimutatták azt is, hogy a peroxidázt tartalmazó készítmények igen érzékenyek a fagyasztva szárításra, amelynek során károsodnak. A peroxidázok olyan enzimek, amelyek katalizálják az olyan oxidációt, ahol egy peroxid, különösen a hidrogénperoxid játssza a donor szerepét. A peroxidázokat növényekből lehet kinyerni, mint például a torma-peroxidázt (HRP) vagy gerinces állatokból, mint például a triptofán-pinolázt, de mikroorganizmusok is lehetnek peroxidázok fonásai, így például a Pseudomonas törzsekből a citokróm C peroxidázt állítják elő. A peroxidázokat igen sokféle célra használják. A diagnosztikában, így például a glükóznak glükóz-oxidációs meghatározásában reagensként peroxidázokat alkalmaznak. Jelentőségük különösen megnövekedett az enzimes immunitásvizsgálat elterjedésével, amelyben immunológiai módszerrel határozzák meg a hapténeket, antigéneket és antitesteket úgy, hogy reagensként egy enzimhez kötött immunológiai komponenst, például antigént használnak. A meghatározandó komponens és a hozzáadott komponens vagy komponensek reakciójának végbemenetele után mérik a végső reakcióelegy vagy a reakcióelegy egy frakciójá-175006 2 nak enzim-aktivitását. Az enzim-aktivitás a fokmérője a meghatározandó komponens mennyiségének. Ennek az immunológiai meghatározási módszernek számos változata és módja ismeretes. Egy antigén meghatáro- 5 zásának, például a HCG terhességvizsgálatban alkalmazott meghatározásának egyik lehetséges módja szerint a vizeletmintát a HCG és egy enzim kapcsolási termékének és egy HCG-antitestnek egy meghatározott mennyiségével együtt inkubálják, mely utóbbi 10 anyagot oldhatatlanná tettek vagy amely később oldhatatlanná tehető. Az antitest és a HCG között, illetve az antitest és az enzimhez kötött HCG között kompetitiv reakció megy végbe. Az immunokémiai reakció befejeztével megmérik az enzimaktivitást a 15 szilárd vagy a folyékony fázisban és a mért aktivitás alapján számítják ki a meghatározandó HCG mennyiségét. Az enzimes immunitásvizsgálatban egy peroxidázt használnak jelző enzimként, mivel egy Uyen enzim 20 aktivitása könnyen meghatározható kolorimetriás módszerrel. A minőségi vizsgálatot tehát vizuális kiértékeléssel is el lehet végezni. Az enzimes immunitásvizsgálat céljára forgalomba hozott készítmények főkomponensként egy peroxi- 25 dázhoz kötött immunológiai komponenst tartalmaznak. A reagenseket előnyösen liofilizált alakban készítik el. Mint fent említettük, a peroxidáz legnagyobb hátránya azonban éppen az, hogy sem oldatban, sem szuszpenzióban nem őrzi meg hosszabb ideig jó minő- 30 ségét, különösen akkor, ha koncentrációja kicsi. A
