174984. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás magas hőmérsékletű vegyi reakcióknak reaktorban való lefolytatására és az üzemelhjáráshoz használható reaktor
43 174984 44 második módszernél egy a folyékony nitrogén-csapdát követő ponton gáznemű mintákat vettünk az anyagáramból. A harmadik módszernél az anyagáram egy részét vízhűtésű kondenzátoron vezettük keresztül és folyadékfrakciót gyűjtöttünk. A folyékony nit- 5 rogén-csapdában összegyűlt anyagot mintegy 10 °C hőmérsékletre hagytuk fölmelegedni, majd ennek az anyagnak folyadék- és gőzfázisaiból vettünk mintákat. mólaránynak felel meg. A gázolaj és gőz hőterhelésének hatására a reaktorcső hőmérséklete 1593 °C-ra csökkent. A kilépő anyagáram hőmérséklete - közvetlenül a kibocsátónyflás alatt mérve — 454 °C volt. Mintákat vettünk és ezeket a VII. példában leírtakhoz hasonló módon kezeltük. A vízhűtésű kondenzátor alatt az első ütemben összegyűlt folyadékot desztillációs analízisnek vetettük alá és a következő eredményeket kaptuk: A vízhűtésű kondenzátor alatt összegyűlt folyadék 10 desztillációs analízise a következő eredményeket adta: Hőmérséklet (°C) Desztillátum (%) Hőmérséklet (°C) Desztillátum (%) 249,8 0 305,8 10 124,9 0 15 324,7 20 254,7 10 334,7 30 283,6 19 334,7 40 310,0 29 343,5 50 324,7 388 355,8 60 325,8 48 20 361,9 70 341,9 558 361,3 80 348,7 67 379,6 90 365,7 77 371,9 87 A második ütemben a folyékony nitrogén-csapdá-389,6 95 25 ból kapott mintát 10 C hőmérsékletre melegítettük, majd a víz eltávolítása céljából kiszárítottuk és minő-A folyékony nitrogén-csapdából vett folyadékfáziségére vonatkozóan analizáltuk . Azt találtuk, hogy a sú mintát a víz eltávolítása érdekében kiszárítottuk, kapott minta toluolt, benzolt, pentént, pentadiént, majd analizáltuk és azt találtuk, hogy ez xilént, szti-ciklopentadiént, butént, butadiént, naftalint, xilént, rént, toluolt, benzolt, pentánt, pentadiént, ciklopen-30 sztirolt, valamint magasabb molekulasúlyú szénhidratadiént, butadiént, propilént, metilacetilént, metilnaftalint, naftalint és magasabb mdekulasúlyú szénhidrogéneket tartalmazott. A folyékony nitrogén-csapdában összegyűlt anyag gáznemű komponensét kiszárítottuk, majd tömegspektrométerrel és gázkromatográffal analizáltuk. Levegő jelenlétére való korrekció után e gáznemű komponens két mintájának vizsgálata alapján a következő átlagos összetételt kaptuk. 88,23% hidrogén, 4,62% metán, 3,09% etüén, 1,22% propilén, 0,55% acetilén, 0,41% etán, 0,36% butén, 0,35% benzol, 0,31% butadién, 0,14% széndioxid, 0,13% pentadién, 0,13% pentán, 0,12% propán, 0,12% szénmonoxid, 0,10% ciklopentadién, 0,06% metilpentadién, 0,03% ciklohexán, 0,03% bután, 0,02% metilacetilén és 0,02% toluol. A koncentrációkat mól%-ban adtuk meg. géneket tartalmazott. A folyékony nitrogén-csapdából származó eredeti mintának azt a részét, amely 10 °C hőmérsékleten illékony volt, kiszárítottuk, gázkromatográffal és tömegspektrométerrel analizáltuk, 35 és azt találtuk, hogy ennek összetétele levegő jelenlétére való korrekció után a következő volt. 36,85% etilén, 23,22% propilén, 8,56% acetilén, 7,99% etán, 4,41% hidrogén, 4,41% butén, 3,50% butadién, 2,47% propán, 2,10% metán, 198% metilacetilén, 1,56% 40 benzén, 0,62% pentadién, 0,62% pentén, 0,49% ciklopentadién, 0,37% széndioxid, 0,25% bután, 0,25% metilpentadién, 0,13% ciklohexán és 0,04% toluol. A koncentrációkat mól%-ban fejeztük ki. 45 IX. példa: Fűrészpor termikus disszociációja VIII. példa: Gázolaj gőzzel történő részleges reformálása A VII. példa szerintivel azonos gázolajat a reaktorban két, lényegében azonos ütemben gőzzel részlegesen reformáltunk. Mindegyik ütemben a gázolajat porlasztófúvóka révén köddé porlasztóit állapotban tápláltuk a reaktorba. Védőrétegként, tisztító gázként és porlasztó gázként egyaránt 5 scfm sebességgel betáplált hidrogént használtunk. Mindkét ütemben a reaktorcsövet előbb 1813,7 °C-ra melegítettük föl és a tisztítógázt bebocsátó nyílásba és a közbenső térbe az ütemekben alkalmazandó sebességekkel hidrogént vezettünk. A gázolajat mintegy 1,1 1/perc mennyiségben tápláltuk be a reaktorba, 182 kg/perc mennyiségű gőz egyidejű bevezetése mellett, ami mintegy 1,0:1,6 szén-gőz Fűrészport — amely tipikus lignin tartalmú melléktermék — a 61 reaktorcsőben 1869,2 °C hőmérsékleten termikus disszociációnak vetettünk alá, miközben 50 a reaktorcső porózus falán 5 scfm sebességgel hidrogéngázt áramoltattunk át. A fűrészport a reaktorcső. be 22,68 kg/óra mennyiségben tápláltuk be. A pirolitikus termékek finoman eloszló formában a metán disszociációjánál nyert gázkoromhoz hasonló gázkor- 55 mot, illékony vegyületek disszociációjából származó termékeket és nyiott szövetű faszenet tartalmaztak, amelyben az eredeti fa szövetszerkezete lényegében érintetlen volt. 60 X. példa: Szilíciumkarbid csiszolóanyag készítése kovasavból-50-től ♦ 100-as szemcsetartományba eső szemcséjű kvarchomokot vezettünk a 121 csövön keresztül a 61 65 reaktorcsőbe 4,54 kg/óra mennyiségben. A 91 bebo-22
