174926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirrolidin-származékok előállítására

3 174926 4 rehajtott redukció esetében az (I) általános képletű végtermékeket túlnyomórészt transz-konfigurációban kapjuk. A (II) általános képletű vegyületek redukcióját to­vábbá komplex hidridekkel (pl. nátriumbórhidriddel vagy lítiumalumíniumhidriddel) is elvégezhetjük. Ez esetben az (I) általános képletű végtermékek túlnyo­mórészt cisz-konfigurációban képződnek. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit a megfelelő savval történő reagáltatással állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek cisz- és transz­­-izomerjeinek keveréke kívánt esetben az egyes izo­merekre szétválasztható (pl. frakcionált kristályosítás­sal). A cisz-izomerek különösen előnyösek. A képződő nemkívánatos izomerek kívánt esetben a (II) általános képletű vegyületeken keresztül izome­­rizálhatók. Az izomerizálás az izomer-keverék felhasz­nálásával vagy a keverék szétválasztása után végezhető el. Az izomerizálás oly módon hajtható végre, hogy az (I) általános képletű vegyületet előbb dehidrogénez­­zük, majd hidrogénezzük. A dehidrogénezés pl. N-ha­­logénezéssel, különösen N-klórozással (pl. valamely alkálifémhipokiorittal) majd ezt követő hidrogénhalo­­genid-lehasítással (pl. valamely bázis mint pl. nátrium­­metilát segítségével) végezhető el. Az ily módon ka­pott pirrolin a fenti módon a megfelelő (I) általános képletű vegyület kívánt izomeijévé redukálható. Egy kapott racemát az optikai izomerekre rezolvál­­ható pl. optikailag aktív savak (pl. dibenzoilborkősav, kámforszulfonsav stb.) felhasználásával. Az (I) általános képletű vegyületek különösen elő­nyös képviselőit R1 helyén 2-tienil-csoportot tartal­mazó kiindulási anyagok felhasználása esetén kapjuk. Előnyös vegyületeket kapunk továbbá, ha kiindulá­si anyagként R2 és R3 helyén metil-csoportot tartal­mazó kiindulási anyagokat alkalmazunk. Kiindulási anyagként előnyösen alkalmazhatunk R4 helyén p-metoxi-fenil-csoportot tartalmazó vegyü­leteket. Az (I) általános képletű vegyületek különösen előnyös képviselője az 5-(p-metoxi-fenil)-2,2-dimetil­­-3-(2-tienil)-pirrolidin és savaddíciós sói. A (II) általános képletű kiindulási vegyületeket, savaddíciós sóikat és N-oxidjaikat oly módon állíthat­juk elő, hogy valamely (III) általános képletű vegyüle­tet reduktív körülmények között ciklizálunk, majd egy ily módon kapott (II) általános képletű vegyüle­tet adott esetben N-oxidjává vagy savaddíciós sójává alakítjuk. A (III) általános képletű vegyületek reduktív cikli­­zációját ónnal és jégecettel, előnyösen a reakcióelegy forráspontján végezhetjük el. A reakciókörülmények­től függően a (II) általános képletű vegyületet vagy N-oxidját kapjuk. A (III) általános képletű vegyületek reduktív cildi­­zációját továbbá meghatározott reakciókörülmények között cink és kis szénatomszámú alkánkarbonsav (előnyösen hangyasav) segítségével is elvégezhetjük. Az (I) általános képletű vegyületté történő továbbre­­dukálódás elkerülése céljából célszerűen kevés cinket és rövid reakcióidőt alkalmazunk. A savmennyiség és a hőmérséklet csökkentése esetén is (II) általános képletű vegyületet kapunk. A fenti két reakcióváltozat bármelyike szerint elő­állított (II) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon savaddíciós sóvá vagy N-oxiddá alakít­hatjuk. Az N-oxidokat pl. a (II) általános képletű vegyület persavakkal vagy hidrogénperoxiddal történő kezelésével állíthatjuk elő. A (II) általános képletű kiindulási anyagok izolálá­sa nem minden esetben szükséges vagy lehetséges; a (III) általános képletű vegyületek reduktív ciklizáció­­jakor gyakran közvetlenül az (I) általános képletű végtermékhez jutunk. A (III) általános képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet (mely képletben R4 jelentése a fent meg­adott) aldol-kondenzációban egy (V) általános képle­tű vegyülettel reagáltatunk (mely képletben R* a fenti jelentésű), majd a kapott (VI) általános képletű vegyületet (mely képletben R1 és R4 jelentése a fent megadott) egy (VII) általános képletű nitro-vegyület­­tel hozzuk reakcióba (mely képletben R2 és R3 jelen­tése a fent megadott). A fenti reakciólépéseket önma­gukban ismert módszerekkel végezhetjük el. A részle­tes reakciókörülményeket az 1. példában ismertetjük. A (IV), (V), (VI) és (VII) általános képletű vegyü­letek ismertek vagy ismert vegyületek analogonjai és önmagukban ismert módszerekkel állíthatók elő. Az (I) általános képletű vegyületek és savaddíciós sóik farmakodinamikai hatással rendelkeznek és gyó­gyászati készítményekben hatóanyagként alkalmazha­tók. E vegyületek a gyógyászatban a hatóanyagot és enterális vagy parenterális adagolásra alkalmas, szerves vagy szervetlen iners gyógyászati hordozóanyagokat tartalmazó készítmények alakjában alkalmazhatók. Hordozóanyagként pl. vizet, zselatint, tejcukrot, ke­ményítőt, magnéziumsztearátot, talkumot, növényi olajokat, gumit, polialkilénglikolokat, vazelint stb. al­kalmazhatunk. A gyógyászati készítményeket szilárd (pl. tabletta, drazsé, kúp, kapszula) vagy folyékony (pl. oldat, szuszpenzió vagy emulzió) alakban formu­­lázhatjuk. A készítmények adott esetben sterilezhe­­tők, ill. segédanyagokat (pl. konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítő- vagy emulgeálószereket, az ozmózisnyo­mású változását előidéző sókat vagy puffereket) to­vábbá gyógyászatilag értékes más anyagokat tartal­mazhatnak. Az (I) általános képletű vegyületek hozzászokás nélküli analgetikus hatást fejtenek ki és fájdalomcsil­lapításra alkalmazhatók. így pl. a racém cisz-5-(p-me­­to xi - fenil)-2,2-dimetil-3-(2-tienil)-pirrolidin-hidroklo­­rid ED50 értéke a rángatódzó tesztben (writhing teszt) egéren 30 mg/kg (p. o. 60 perc). E vegyület akut orális toxicitása egéren 250—500 mg/kg (24 órás érték). A fenti vegyület a „hot-plate” tesztben ED50 - 153 mg/kg (60 perc) hatékonyságot mutat. Az (I) általános képletű vegyületeket és savaddíciós sóikat a humángyógyászatban analgetikus hatóanyag­ként kb. 50—200 mg-os egyszeri dózisokban naponta 1—3 ízben adagolhatjuk. Előnyösek az orális adagolás­ra alkalmas készítmények. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertet­jük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlá­toznánk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom