174906. lajstromszámú szabadalom • Talajmintavevő szerkezet
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174906 Bejelentés napja 1977. VI. 03. (DA--345) Nemzetközi osztályozás: G 01 N 1/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. X. 27. Megjelent: 1980. X. 31. Feltaláló: Szabadalmas: Di. Iváncsics József mg. szakmérnök, Szekszáid Dalmandi Állami Gazdaság, Dalmand Talajmintavevő szerkezet 1 2 A találmány tárgya talajmintavevő szerkezet. Mint ismeretes, a talajmintavevő szerkezetekkel a vizsgálandó talajból úgynevezett „részmintákat” vesznek. A részmintákat összegyűjtik, amelyek azután az úgynevezett „átlagmintát” alkotják. Az 5 összegyűjtött „átlagmintákat” laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, amelynek során megállapítják a vizsgált talaj tulajdonságait, így például tápanyagellátottságát, állapotát stb. Az „átlagminta” alapján végzett talajvizsgálat csak akkor adhat igazán hű 10 képet a vizsgált talajról, ha az átlagminta sok „részmintá”-ból áll. Fontos szempont továbbá, hogy a mintavétel gyorsan és reprodukálhatóan történjék. A talajvizsgálat eredménye döntően befolyásolja például az adott területen termesztendő 15 növényfajta kiválasztását, illetve a talaj tápanyagutánpótlását, azaz a gazdálkodást. A fenti feladatra használt talajmintavevő szerkezetek általában rudak, vagy csövek, amelyeket mintegy 20 cm mélyen a vizsgálandó talajba szúr- 20 nak, majd kihúznak. A talajba szúrás közben a talaj- „részminta” a rudak vagy csövek mintavevő egységként kiképzett mélyedésébe jut. A mintavevő egységből - a rudak, illetve csövek kihúzása után — a „részmintát” kikaparással vagy kiütéssel 25 eltávolítják és összegyűjtik. Az ismert szerkezetek talajba szúrása, illetve kihúzása többnyire kézzel történik. .Ilyen megoldást ír le példáid S. L. Tisdale és W. L. Nelson: )rA talaj termékenysége és a trágyázás” című munkájában [Mezőgazdasági Kiadó, 30 Budapest, (1966) 330. oldal]. Olyan megoldás is ismeretes továbbá, amelynél a szúrócső traktorra van szerelve, ahol a cső földbe szúrását, illetve kihúzását hidraulikus munkahengerrel végzik. Mind a kézi, mind pedig a gépesített megoldással a mintavétel szakaszos és lassú, nagy létszámú kezelőszemélyzetet igényel és sok szubjektív hibalehetőséget rejt magában. A gépesített javaslat további hiányossága, hogy a traktorral körülményes pontosan a mintavételi helyekre odaállni. A fenti körülmények döntően közrejátszanak abban, hogy manapság az „átlagmintákat” viszonylag kisszámú „részmintákból” állítják össze. Figyelembe kell azt a nehezítő körülményt is venni, hogy a mintavételre meglehetősen szűk időtartam, általában 1-2 hét áll rendelkezésre, például kukoricaföldeken a betakarítás és a műtrágyázás közötti időszak. Ilyen rövid idő alatt a gyakorlati tapasztalatok szerint az ismert megoldásokkal nem végezhető olyan mintavétel, amelynek alapján a vizsgált talaj minőségéről és állapotáról hiteles képet nyerhetnénk. Ezen túlmenően, a növényi szár és gyökérmaradványok a mintavételt tovább nehezítik. A találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfelelően olyan talajmintavevő szerkezet létrehozása, amellyel a mintavétel viszonylag gyorsan, reprodukálhatóan és automatikusan végezhető. 174906
