174906. lajstromszámú szabadalom • Talajmintavevő szerkezet
3 174906 4 A találmány alapgondolata az a felismerés, hogy a kitűzött feladat megoldható, ha a szakaszos mintavétel helyett folyamatos mintavételt, és ehhez viszonylagosan forgó alkatrészeket biztosítunk. A kitűzött feladatot tehát olyan ismert talaj- 5 mintavevő szerkezet továbbfejlesztésével oldottuk meg, amely mintavevő egységgel van ellátva. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a mintavevő egység tárcsán van rögzítve, amely mintegy vízszintes tengely körül elforgat- 10 hatóan van elrendezve, valamint a mintavevő egységgel együttműködő mintaeltávolító egysége van. Ezzel a kialakítással egyszerű eszközökkel folyamatos, viszonylag gyors, reprodukálható és egyúttal 15 automatikus mintavételt érünk el. Célszerű egy olyan kiviteli alak, amelynél a mintaeltávolító egység mintagyűjtő egységgel van társítva, amelybe meghatározott számú részminta gyűjthető össze. 20 különösen egyszerű kivitelt teszünk lehetővé, ha a mintavevő egység a tárcsa oldallapjával hegyesszöget bezáró, vágóéllel ellátott kiemelőlapként van kialakítva. Ennél a mintaeltávolító egység a kiemelőlap mozgáspályájának egy részén a tárcsa oldal- 25 lapja és a kiemelőlap közé nyúló ék alakú elemként van kialakítva, amely a tárcsát tartó karon van rögzítve. A találmány különösen előnyös kivitelénél a 30 talajmintavevő szerkezetnek vontatógép emelhető, illetve süllyeszthető függesztőkeretéhez csatlakoztatható kerete van, amelyen legalább egy tárcsa önbeállóan van függesztve. Ennél célszerűen a keret és a tárcsa viszonylagos helyzete állíthatóan van 35 kialakítva. Végül előnyös, ha a mintagyűjtő egység a karhoz rögzített befogóelemből és abba behelyezhető, illetve abból kiemelhető mintagyűjtő dobozból áll. 40 A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti talajmintavevő szerkezet két előnyös példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon: 45- Az 1. ábrán a találmány szerinti talajmintavevő szerkezet első példakénti alakja, traktorra szerelve, oldalnézetben látható.- A 2. ábra az 1. ábra szerinti megoldás részletének perspektivikus képe. 50- A 3. ábrán a találmány szerinti talajmintavevő szerkezet másik példakénti alakját tüntetjük fel. Amint az 1. ábrán látható, a találmány szerinti talajmintavevő 10 szerkezetnek a jelen esetben 12 55 traktor önmagában ismert 14 függesztőkeretéhez csatlakoztatható 16 kerete van. A 16 kereten 20 tárcsa 18 karon át önbeállítóan van függesztve, azaz a 20 tárcsa vízszintes síkban elbillenthetően van elrendezve. A 20 tárcsa munkahelyzetét folyto- 60 nos, kiemelt helyzetét szaggatott vonallal jelöltük. A találmány szerinti a 20 tárcsán mintavevő 22 egység van rögzítve. A 20 tárcsa az ábrázolt esetben a 18 karon vízszintes 24 tengely körül 65 elforgathatóan van ágyazva. Az 1. ábrán a 20 tárcsa két mintavevő 22 egységgel van ellátva. A mintavevő 22 egységek száma és a 20 tárcsán való elrendezésük azonban tetszés szerint megválasztható. A 12 traktor haladási irányát 32 hivatkozási számmal jelöltük. A talajmintavevő 10 szerkezetnek a találmány szerint a mintavevő 22 egységekkel együttműködő mintaeltávolító 26 egysége van. Ennek a feladata, hogy a mintavevő 22 egységgel a talajból kiemelt talajmintát a mintavevő 22 egységből eltávolítsa. A 2. ábrán látható, hogy a mintavevő 22 egység a 20 tárcsa oldallapjával a hegyesszöget bezáró 28 kiemelőlapként van kialakítva. A 28 kiemelőlap a jelen esetben közvetlenül a 20 tárcsa 30 éléhez hegesztéssel van rögzítve. Az a szöget célszerű 15—40°-ra választani. A jelen esetben a = 35°. A 28 kiemelőlap oldalsó 34 vágóéllel van ellátva. A mintaeltávolító 26 egység a jelen esetben a mintavevő 22 egység forgáspályájának egy részén a 28 kiemelőlap és a 20 tárcsa 20a oldallapja közé nyúló ék alakú elem, amely a 18 karhoz itt hegesztéssel van rögzítve. A 20 tárcsa forgásirányát a rajzon 35 hivatkozási számmal jelöltük. A 2. és 3. ábrán a 20 tárcsaként csipkés tárcsát ábrázoltunk, de ez lehet bármilyen más tárcsa is. A mintavevő 22 egységeket sem kell feltétlenül a 20 tárcsa 30 éléhez rögzíteni. Ezek a kívánt darabszámban a 20 tárcsa 20a oldallapján bárhol elrendezhetők, attól függően, hogy milyen mélységről és hány mintát kívánunk kivenni a talajból. A 3. ábrán olyan kivitelt tüntettünk fel, amelynél a talajmintavevő 10’ szerkezetnél a 16’ kereten egymástól távközzel, egymás mellett, két 20 tárcsa önbeállóan van elrendezve. Ezek szerkezeti felépítése egyébként megegyezik az 1. és 2. ábra szerinti megoldással. A 3. ábrán jól látható, hogy a 18 karok pl. bronzperselyből álló 36 ágyazáson keresztül 38 csaphoz vannak kapcsolva. A 38 csap a 16 keret 40 hüvelyében 42 csavar segítségével állíthatóan van rögzítve. Ezáltal a 16 keret és a 20 tárcsa viszonylagos magassági helyzete szabályozható. A talajmintavevő 20 szerkezet munkamélységének pontos meghatározására 44 mankókerék szolgálhat. A 44 mankókeréknek a 16 kerethez képesti viszonylagos magassági helyzete 46 csavarokkal állítható, mégpedig azzal, hogy a 44 mankókerék 45 függesztőkarján levő 47 furatokat felcseréljük. Amint a rajzból kitűnik, ennél a megoldásnál a 20 tárcsákon a mintavevő 22 egységek és mintaeltávolító 26 egységek tükörképszérűén vannak elhelyezve, így a 3. ábrán jobb oldali 20 tárcsán ezek a részletek nem is láthatók. A találmány szerint a mintaeltávolító 26 egység mintagyűjtő 48 egységgel van társítva. A 3. ábrán látható kivitelnél a mintagyűjtő 48 egység a 18 karhoz rögzített, acélból készített, U-alakú 50 befogólemezből, és abba helyezhető, illetve abból kiemelhető mintagyűjtő 52 dobozból áll. Annak érdekében, hogy 20 tárcsa mintavevő 22 egységgel ellátott 20a felületét a rátapadó talaj2
