174902. lajstromszámú szabadalom • Elektrsztatikus képérzékelő eszköz és eljárás annak előállítására
7 174902 8 a diagram negyedik tartományát alkotják, amely a 44 idővonalnál kezdődik, és az 50 idővonalnál végződik. Ez az „ÁRNYALÁS” feliratú utolsó periódus kb. egy másodpercig tart. A megvilágítás már befejeződött, a rejtett kép is kialakult, és ez utóbbit most az árnyalószer részecskéivel (festékporral) hozzuk érintkezésbe. A 44 és 50 idővonalak között elegendő időnek kell rendelkezésre állni, hogy az árnyaló részecskék szét tudjanak terjedni, és meg tudjanak tapadni a 10 elektrofényképező eszköz felületén. Ezenkívül a különbözően árnyalt ábrarészeket képviselő töltéseknek elegendő ideig helyben kell maradniok az említett felületen, hogy magukhoz tudják vonzani az árnyaló részecskéket. Az utóbbiakban nem szabad mindaddig leválni, amíg a ráolvasztási vagy másolási lépés kezdetét nem veszi. Ez az eljárási lépés az 50 idővonal után történik. Megjegyezzük, hogy a 48 vonalhoz tartozó maradék töltés miatt a legerősebben megvilágított felületrész is vonz magához valamennyi árnyalószert. Tehát az ismert eljárással készült képeken (másolatokon) igen csekély valószínűséggel fordulnak csak elő teljesen fehér felületrészek. Hasonlóképpen a 36 pontból induló sötét kisülési 42 görbeszakasz is még elég meredeken csökken az 50 idővonalnál, úgyhogy a teljesen fekete folt keletkezése szintén igen valószínűtlen. így a régebbi eljárásoknál a két szélső állapot közötti feketedési karakterisztika nem tudja biztosítani a hagyományos fényképészeti eljárásokkal elérhető minőséget. Az ismert típusú eszköz egyik nem eléggé tisztázott hátrányos tulajdonsága az ún. fotokonduktív tehetetlenség. Ez abban nyilvánul meg, hogy, ha a 44 idővonalnál kikapcsoljuk a megvilágítást, a kisülés tovább folytatódik. A fotokonduktív tehetetlenség mértéke a réteg anyagától függően változó. Az effektust az ábrán úgy szemléltetjük, hogy a 46’, 46” és 46”’ görbeszakaszok az árnyaló periódusba érve csak némi késietetés után térnek rá a tulajdonképpeni sötét kisülési görbékre. Amint majd látjuk, a találmány szerinti réteg esetén ez a fotokonduktív tehetetlenség nem lép fel. A megvilágítási szakaszból az árnyaló szakaszba való átmenetet éles könyök jellemzi. Ez a tulajdonság gyors exponálást és éles felbontású képeket tesz lehetővé. Az ismert típusú készülékeket az árnyalt kép ráolvasztására vagy másolására tervezték. Ráolvasztás esetén az elektrofényképező eszköz keresztülhalad egy árnyalószeres fürdőn, amely a készülék használata során egyre jobban kiürül, tehát a kapott képek egyre világosabbak lesznek. Mire a ráolvasztás elkezdődik, a folyadék elpárolog vagy leszárad az elektrofényképező eszköz felületéről. Másolás esetén egy henger nyomódik rá egy papírlapra, majd amíg a kép ráolvad a papírra, a henger lekefélődik és egy erős megvilágítás teljesen kisüti, hogy készenlétben álljon a következő kép számára. A találmány szerinti 10 elektrofényképező eszköz feltöltését és megvilágítását, vagyis felhasználási módját a 3. ábrán látható diagram szemlélteti. Megjegyezzük, hogy az itt alkalmazott feszültségek lényegesen kisebbek, mint a 2. ábra szerintiek. Ennek ellenére a 12 fotokonduktív réteg vékonysága miatt a térerősség (a hosszegységre jutó feszültség) jóval nagyobb mint az ismert típusú eszköznél. A találmány szerinti 10 elektrofényképező eszköznél a térerősség közelítőleg 106 volt/centiméter értékű. Az előfeszültséges porlasztással elért javulás leginkább a 2. és 3. ábrák összehasonlításából tűnik ki. Mielőtt ezt az összehasonlítást elkezdenénk, megemlítjük, hogy a 2. ábra diagramjának bal alsó sarkában bekereteztünk egy kis téglalap alakú területet. Erre a területre a 3. ábra teljes diagramját berajzolhatnánk, ha a 2. ábráéval azonos léptéket használnánk. így a 3. ábrán szereplő feszültségek csak töredékei a 2. ábrán szereplőknek. A 2. ábrán az 50 volt felett húzott szaggatott 52 vonal a diagram által képviselt rendszer villamos zajszintjének felel meg. Láthatjuk tehát, hogy a találmány szerinti 12 fotokonduktív réteg használata esetén az összes jelenség egy akkora diagramfelületen játszódik le, amely az előző típusú eszköz számára gyakorlatilag használhatatlan. A találmány szerinti rendszert zajmentesnek tekinthetjük. Azt is meg kell említenünk, hogy azon időtartamig, amíg a találmány szerint készülő 10 elektrofényképező eszköz eljut a teljes árnyaltságig, az ismert típusú elektrofényképező eszköz még a teljes feltöltődésig sem jut el, legfeljebb megvilágítása vagy árnyalása végezhető el az említett időtartam alatt. A 3. ábrán bemutatott karakterisztikák egy, a találmány szerint készített és a leírt módon használt tipikus 10 elektrofényképező eszköz 12 fotokonduktív rétegére vonatkoznak. A 12 fotokonduktív réteg vékonysága, a fotoelektromos erősítés, valamint a sötét és világos kisülési karakterisztikák közötti alapvető viszony eredményezi az időtartamokban és az alkalmazandó feszültségekben megnyilvánuló nagy különbséget, amelyet a 3. ábrán látható karakterisztikák és a 2. ábrán látható ismert típusú karakterisztikák összehasonlításakor tapasztaltunk. A találmány szerinti 10 elektrofényképező eszköznél mind a különböző folyamatokhoz szükséges időtartamok, mind pedig a feszültségek lényegesen kisebbek. A találmánynál a 12 fotokonduktív réteg gyorsan, szinte lökésszerűen feltöltődik egy, a telítési szintet meghaladó feszültségre. A 3. ábrán látható diagramon a 204 telítési szint valamivel 40 volt alatt van bejelölve. Kadmiumszulfid anyagú 12 fotokonduktív réteg esetén ez egy tipikus érték. A koronakisülés hatására az első 300 milliszekundumos periódus alatt a 12 fotokonduktív réteg külső felületén a feszültség zérusról kb. 52 voltra emelkedik. Láthatjuk, hogy a feltöltési 200 görbeszakasz gyakorlatilag lineárisan emelkedik, és a maximális töltésnek megfelelő 202 pont jóval a 204 telítési szint felett van. A 12 fotokonduktív réteg felületi potenciálja a maximális töltésű 202 pontból kiindulva a megvilágítástól függő meredekséggel csökken. Ha a 12 fotokonduktív réteg teljes sötétségben marad, akkor a felületi potenciál csökkenése a rétegre jellemző és a 202 ponthoz mint kiindulási értékhez tartozó sötét kisülési görbét fogja követni. Ez a sötét kisülési görbe két görbeszakaszból áll, a viszonylag meredek kezdeti 206 görbeszakaszból és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
