174880. lajstromszámú szabadalom • Automatikus mikroreaktor

3 174880 4 fenn. Ezek a nyomáskülönbség szabályzók egy fojtással együtt átömlésszabályzót alkotnak, amely folyamatos anyagáram létrehozására és mérésére szolgál. A fojtás a találmány szerint acélba foglalt üvegkapilláris, amely mindkét oldalán szűrővel van védve szennyeződés ellen. A reagensek gáz- és folyadékáramát egy vezetékbe hozzuk össze és egy elgőzölögtető csőben melegítjük, oly módon, hogy meghatározott koncentrációjú tökéletes keveredés jön létre. A reakciókeveréket egy előfűtőben reakció­hőmérsékletre melegítjük és a reaktorba vezetjük. A reaktor kiömlő oldalán egy túlfolyás szabályzó van elrendezve, amely a reaktor nyomást a reaktor hőmérséklettől és az átfolyó mennyiségtől függet­lenül állandó értéken tartja. Ez a túlfolyás sza­bályzó az ütközőlemez elvén működő szelepből áll, amely egy fémtömlővel áll kapcsolatban. A fém­tömlő belseje a kívánt reaktor nyomással equiva­­lens pneumatikus nyomás alatt áll, míg a külső tér a reaktornyomás által van terhelve és így a nyomóerők egymást kompenzálják. A reaktor­nyomás kismértékű növekedése a szelep nyitását idézi elő, aminek következtében a reaktor nyomása rögtön a szükséges értékre csökken le. A túlfolyás­­szabályzóban ez a nyomáscsökkenés a reakcióke­verék harmatpontja felett történik azáltal, hogy az egyes fázisok szétválása még ne következzék be. A reakciókeveréket legcélszerűbben gázkromatográ­fiában analizáljuk. Ez lehetséges, amennyiben a még forró reakció­gáz áramból - amely homogén fázisú — egy idővezérlésű mágnesszelepen keresztül mintát ve­szünk és azt egy elválasztó oszlop hordozógáz áramába juttatjuk. Ennek a munkamódszernek az előnye, hogy a gáz alakú termékek együttesen a folyékony termékekkel analizálhatók. A gáz- és folyadéktermékek elválasztott analizálása esetén könnyen mérlegelési nehézségek lépnek fel. A mintaadón az előnyomást egy pneumatikus átömlésszabályzóval tartjuk állandó értéken, ami azt jelenti, hogy azonos befecskendezési idő alatt azonos mintamennyiséget veszünk ki. A mintaadón a nyomást állítható rugóerővel szabályozhatjuk. Mágnesszeleppel ellátott járulékos kontaktmano­­méternek a nyomógázpalack és a berendezés be­meneté közé történő beépítésével és egy áramlás­ellenőrző műszernek a kiömlő végén történő alkal­mazásával, valamint a hőmérsékletszabályzó korlá­tozó érintkezői révén az egész berendezés a névleges értékek túllépése esetén pillanat alatt leállítható. Ez a gáz-, illetve az áramhozzávezetés megszakításával és a mágnesszelepek zárásával tör­ténik. Ezek a biztonsági berendezések ismert módon úgy vannak kapcsolva, hogy egy automatika-gomb segítségével újra feloldhatók. A találmány technikai és gazdasági hatása egy­részt a lényegesen kisebb felhasználásban, így nemesfém és rádióaktív anyag felhasználásában van, valamint exakt és biztos mérési eredményekben, továbbá jelentős időmegtakarításban, amely elő­nyök az automatizálásból és a jobb méréstechni­kából adódnak. A hagyományos berendezésekkel szemben, ahol pontossági okokból középértékek 6-12 órás mérle­gelési idő után nyerhetők, a találmány szerinti berendezés a vizsgálati adatok maximális gyorsaságú továbbítását is lehetővé teszi. Az asztali készülékként felépített berendezés gyakorlatilag mindenütt felállítható, így különleges elhelyezési előfeltételeket nem kell biztosítani. Előnyösen 2 ml reaktornagyság esetén a 300 ml tartály térfogat mintegy 100 üzemórára elegendő. Szokásos hidrogén nyomógázpalack 150 at töltési nyomás mellett 50 at reaktomyomás esetén kb. 1000 üzemórára elegendő. A beépített biztonsági berendezések lehetővé teszik az ellenőrzésmentes üzemet. A találmány szerinti berendezéssel több féle folyamat, mint pl. hidrálás, dehidrálás, izomeri­­záció, alkilmentesítés, dehidrociklizálás, szelektív hidrálás, hidroraffinálás, és más reakciók labora­tóriumi feltételek mellett végezhető, variálható és vizsgálható. Lehetséges csak folyadékfázisú vagy csak gáz alakú termékek beadagolásával dolgozni, vagy a berendezés megfelelő bővítésével több folyadékot vagy gázt elválasztva adagolni. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra az automatikus mikroreaktor és egy hozzá csatlakoztatott gázkromatográf sematikus raj­za. Az automatikus mikroreaktor az alábbi öt építési egységből áll: I nyomásszabályzó rendszerből, II adagolórendszerből, III fűtőrendszerből, IV reaktorból, V analitikai rendszerből. A kívánt pj + p nyomás biztosítására 1 nyomó­gázforrás, előnyösen nyomógázpalack vezeték és 2 mágnesszelep révén 3 nyomáskülönbség szabály­zóval van összekötve. A 3 nyomáskülönbség sza­bályzó egy házból áll, amelybe fémrugós tömlő van behelyezve. A fémrugós tömlő rugóerő állan­dóját egy benne elhelyezett spirálrugó határozza meg és annak egy meghosszabbított végén egy szeleptányér ül. A szeleptányér alatt a házban szelepülék van kialakítva. A szelepet üzembehelyezés előtt a rugós tömlőben elrendezett spirálrugó nyitott helyzetben tartja. Amikor kinyitjuk a 2 mágnesszelepet, gáz­fázisú reagens - előnyösen hidrogén - áramlik az 1 nyomógázforrásból a 3 nyomáskülönség sza­bályzó házába, mindaddig, míg ott a p! nyomás ki nem alakul, amely a spirálrugó erejét legyőzve a szelepet zárja. A 3 nyomáskülönbség szabályzó belső tere egy vezeték, 4 mágnesszelep, 5 fojtás és 6 kontakt manométer révén saját tömlőjének belső terével, az előbb említett 4 mágnesszelep és 5 fojtás révén 8 nyomáskülönbség szabályzó rugós tömlőjének belső terével és 11 mágnesszelep révén a 10 túlfolyás szabályzóval és közvetlenül a 7 tartállyal és 8 5 10 15 20 25 30 35 40 *5 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom