174874. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeg által működtetett tárcsafék, főleg gépjárművek részére
5 174874 6 zárszerkezet befolyásolja. Ez a 10 zárszerkezet, amely már ismert az NSzK 2 508 771 számú közzétételi iratból, az üzemifék-dugattyú fékbetét kopásból származó holtjátéknövekedésének utánállítására szolgál. A 9a dugattyúrúd elmozdítja a 6 betétdarabot a 11 csukló segítségével, amely az 1 ház 1 a bemetszésén keresztül az utánállító gyűrűként működő 6 betétdarabhoz kapcsolódik. A 10 zárszerkezet a 9 dugattyúnak a betétdarab utánállításának irányában enged meg elmozdulást, ellen irányú elmozdulás csak korlátozott mértékben lehetséges. A kerület irányban rögzített, de tengelyirányban szabadon elmozdítható, a 2 támaszban rögzített 12, 13 fékgyűrűkön a 14, 15 fékbetétek vannak rögzítve. A fék működtetésekor a 14, 15 fékbetéteket a 4 üzemifék-dugattyú az egyik oldalon 4a támaszfelületeivel, a másik oldalon az 1 ház lb támaszfelületeivel a körbeforgó 16, 17 féktárcsákkal súrlódásos kapcsolatba hozza. Az 5 rögzítőfék-dugattyút elfordulás ellen az 1 házban rögzített le pecek biztosítja. Pneumatikus kapcsolat áll fenn a 18 sűrített levegő-tartály és a 4 üzemifék-dugattyú és az 5 rögzítőfék dugattyú közötti 19 üzemifék-kamra között a 20 fékszelepen és az 1 ház 21 csatlakozásán keresztül, illetve a másik 22 sűrített-levegő-tartály és az 5 rögzítőfék-dugattyú másik végén található 23 rögzítőfék-kamra között a 24 kézifék-szelepen és az 1 ház 25 csatlakozásán keresztül. A 7 munkahenger 7a kamrája a 7b csatlakozáson keresztül ugyanúgy a 24 kézifék-szelephez csatlakozik. Az 1. ábrán bemutatott tárcsafék-kombinációnak működése a következő: A 20 fékszelep működtetésével az üzemifék-berendezés nyomás alá kerül, feltöltődik a 4 üzemifék-dugattyú és a pótfékként is működő 5 rögzítőfék-dugattyú közötti 19 üzemifék-kamra. Amíg a 4 üzemifék-dugattyú megfeszítési elmozdulása történik és a 14, 15 fékbetétekre feltámaszkodik, az 5 rögzítőfék-dugattyú a 6 betétdarabra támaszkodik. A 4 üzemifék-dugattyú holtjátéka a 4 üzemifék-dugattyú és az 5 rögzítőfék-dugattyú közötti távolságból adódik és gyakorlatilag a 6 betétdarab beállításával szabályozható. Amennyiben a pót- illetve a rögzítőfék-berendezést a 24 kézifék-szelep mozgatásával a sűrített levegővel működtetjük, akkor a vezérlő nyomás feltölti a 23 rögzítőfék-kamrát és az 5 rögzítőfék-dugattyú végzi a megfeszítési elmozdulást, miközben magával húzza a 4 üzemifék-dugattyút, amely az elmozdulást, mint az üzemi fékezésnél, a 14, 15 fékbetéteknek adja át Amennyiben a gépjármű leállítása után a fékeket rögzíteni, illetve reteszelni kell, akkor a 24 kézifék-szelepet kell megfelelő állásába kapcsolni. A rögzítőfék oldott állapotában a 24 kézifék-szelepen keresztül á 7 munkahenger 7a kamrájában folyamatosan fenntartott vezérlő nyomás, amely a 9 dugattyút a 8 rugó erejével szemben oldóhelyzetében tartja, lecsökken úgy, hogy a 8 rugó ereje a 9 dugattyút reteszelőhelyzetébe tolja. Az ehhez csatolt 1 9a dugattyúrúddal összekapcsolt 11 csukló ezt az elmozdulást a gyűrű alakú 6 betétdarabnak adja át és nyomja annak 6a ferde-felületeit az 5 rögzítőfék-dugattyú lépcsős 5a ferde-felületeinek. A rögzítő- illetve a pótfék-nyomás lecsökkenésekor a fékhatás ennek az alakjánál fogva ékelődő kapcsolatnak a következtében fennmarad, azaz a rögzítő-fékezést automatikusan fenntartja. A rögzítőfék oldását a 24 kézifék-szelep átállításával, megfelelő állásban a 23 rögzítőfék-kamra nyomás alá helyezésével végezzük úgy, hogy a 23 rögzítőfék-kamrában elegendően nagy nyomás esetén a 6 betétdarab erőhatás mentes lesz és az egyidőben nyomás alá helyezett 7 munkahenger, azaz annak 7a dugattyúja a reteszelést feloldja. A 7 munkahenger első részében található 10 zárszerkezet úgy működik, hogy a rögzítőfék reteszeléséhez, illetve rögzítéséhez szükséges elmozdulás lehetőségét biztosítja, jóllehet a beékelődés oldásakor a visszlöket csak meghatározott, az üzemifék-dugattyú maximális holtjátékának megfelelő mértékű lehet. Ily módon a 4 üzemifék-dugattyú és az 5 rögzítőfék-dugattyú közötti távolság az utóbbi utánállításával a fékbetétek kopásának ellenére közel állandó értéken tartható. Ez a holtjáték kiegyenlítés így mindig a rögzítőfék rögzítő berendezésének oldásakor történik. A tárcsafék szerkezeti ismertetésénél említett le pecek, amely az 5 rögzítőfék-dugattyút biztosítja elfordulás ellen, elhagyható, ha az eredendően az elfordíthatatlan 1 házból, ferde felületekkel látjuk el és a 6 betétdarab sík felületével a dugattyún felfekszik. Az 1. ábra szerinti kiviteli alak elrendezésével azonos berendezést alkalmazhatunk részbetétes tárcsafékeknél is. A homlokoldalukon ék alakúra alakított elemekkel ellátott gyűrű alakú betét darabokat egyedi ékekkel kell helyettesítem. Ugyanakkor a gyűrű alakú dugattyúkat kör alakú dugattyúk helyettesítik. További kiviteli alakok szerint az egydarabos 6 betétdarabot több, egymás után kapcsolt 6b részekkel lehet helyettesíteni [lásd la), lb)] ábrákat). Ilyen kialakításnál az ék alakú 6b részek rugalmasan, például a 6c rugók közvetítésével helyezkednek el a 6d tartón. Ezáltal elérhető, hogy az 5 rögzítőfék-dugattyú különböző lökethosszainál, amelyet a tárcsa fékbetéteinek különböző mértékű kopása okoz, a fékbetétek nyomóereje a 6b betétdarabon kiegyenlítődik oly módon, hogy az első betétdarab-rész, illetve ék felfekvése után további különböző, a lökethosszoknak megfelelő, a további kiegyenlítéseket biztosító, megfeszítő elmozdulás lehetséges. Itt a különböző lökethosszok az 5a és az 5b ferde-felületek, azaz az 5 rögzítőfék-dugattyú és a betétdarabok 6b részei közötti hézagok szélességéből egyértelműen láthatók. A 6d tartó a gyűrű alakú nyílásban megvezetett gyűrű alakú rész. Ez a tartó az 1 a) ábra szerinti kiviteli alaknál kör, míg az 1 b) ábra szerintinél lényegében derékszögű négyszög keresztmetszetű, ahol az ék alakú 6b részeken a 6e bordák vannak. Ezek a bordák a 6d tartó nekik megfelelően kiképzett 6f hornyában vannak megvezetve. Az ábrázolt példánál a bordák és a hornyok T keresztmetszetűek. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
