174865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csiszolt üvegfelületek fényezésére savas oldatokkal, valamint az eljáráshoz berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174865 Bejelentés napja: 1978. III. 31. (UE—90) Nemzetközi osztályozás: C 03 Cl 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. X. 31. if ~----. I ' Feltalálók: Szabadalmas: Drescher Károly vegyészmérnök, Ajka, 30%, Harsányi György műszermérnök, Üvegipari Művek, Budapest 30%, Dr. Kasza Ottóné vegyészmérnök, 30%, Budapest Katzer Zoltán vegyészmérnök, 10%, Ajka Eljárás csiszolt üvegfelületek fényezésére savas oldatokkal valamint az eljáráshoz berendezés 1 A találmány eljárás csiszolt üvegtárgyak csiszolatain a felület savas úton való fényezésére szolgál. A savas fényezés lényege az, hogy az üvegfelületén a csiszolás során létrehozott matt felületeket vegyi úton fényezzük. Savas fényezéssel az 5 üvegtárgy csiszolása során keletkezett 10-12 mikronos felületi egyenetlenségeket, meghatározott kémiai összetételű vegyi anyagokkal leoldják. A kémiai folyamat végén a csiszolás során mattá vált felületek az üvegtárgy többi, nem csiszolt részével 10 azonos fényességű sfma felületet kap. A savas fényezés lényegében oldási folyamat, mely az oldószerül szolgáló savkeverék és az üveg anyaga között játszódik le. A savazó fényesítési technológiájában a savkeverék három komponensű 15 rendszerként fogható fel, ha figyelmen kívül hagyjuk a keletkezett vegyületeket. A savfürdő egyedüli aktív összetevője a hidrogén-fluorid sav. A másik komponens, a kénsav. arra szolgál, hogy részben oldja azokat a vegyületeket, 20 sókat, amelyek az üveg felületén a fluorhidrogénsav hatására keletkeznek. Elősegíti továbbá az SiF4 elpárolgását, disszociációja következtében nagyobb lesz az oldat savassága. A savas fényesítés technológiája lényegében 25 tehát a HF és H2S04 komponenseinek az üveg felületére gyakorolt erőteljes maró hatásán alapszik. Az üveg különböző oxidjaiból mennyiségük és oldékonyságuk szerint a HF bárium-ólom-szilícium fluoridokat alkot. Az alkáli fémek fluoridjai, a 30 2 nátriumfluorid, vízben oldódik. Ezzel szemben a bárium-ólomfluorid oldhatatlan. A SiF4 illékony gáznemű test. A fluorsav hidrogénje az üveg „oxigénjével” vizet képez. Mint látható a technológiai műveletek során képződő vegyületek fogyasztják a savfürdő HF tartalmát, és felhígulás áll elő az öblítés, elősavazás következtében is. Ezeket még befolyásolja az a körülmény is, hogy a folyamat relatíve magas (60 °C) hőmérsékleten megy végbe. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a röviden ismertetett kémiai folyamat rendkívül bonyolult, amit az oldatban levő savak kölcsönhatása is tovább fokoz Az ismert eljárások kis mennyiségű, különleges méretű üvegek savfényezésére alkalmasak. Ma már minden tekintetben elavult ez a technológia, az ún. kézi savfényezés. Ehhez az eljáráshoz tartozó berendezés az alábbi főbb részekből áll: a savfényező kádból, az elszívó berendezésből és a savgőz neutralizáló berendezésből, valamint az elfolyó savas-vizes berendezésekből. Az ismert eljárás értelmében a savfényező kád két műanyagtartályába helyezik a savkeveréket, ill. az öblítővizet, amit indirekt úton 50-60 °C-on tartanak melegvízfűtéssel. Savfényezéskor a fényezendő csiszolt üvegtárgyat perforált műanyag kosarakba vagy vörösréz hálóba rakják és kézzel, meghatározott ideig és 174865
