174859. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyugyanazon képmezőre vagy annak egy részére egy vagy több vetített képnek ugyanazon időben, vagy egymás után egyenként vagy sorozatban, sötét szünet nélkül, az áttünés lehetőségével történő vetítésére
5 174859 6 diaporáma vetítésre nem alkalmasak. Ennek egyik fő oka az, hogy nem a fénynyaláb intenzitását változtatják meg a berendezések, hanem a képek tükrökön átvetített képeivel manipulálnak, azokat a központi tükör mozgatásával vezérelve. Tehát a L kép egymásravetítése egyidejűleg, vagy diaporáma rendszerű áttűnés nem hozható létre, bár a berendezések a sötét szünet nélküli vetítést megvalósítják. Az egyoptikás rendszerek közül a diaporáma követelményeit mindössze az USA 3 792 922 sz. és NDK 117 538 sz. szabadalmi leírás szerinti berendezések elégítik ki. Az USA 3 792 922 sz. szabadalmi leírás a fénynyalábok polarizálásának és polarizációs szűrők alkalmazásának elvén alapuló berendezést mutat be. Működési elve röviden: ' 1. A vetítő izzó direkt fénye megy át csupán az izzó előtt és mögött elhelyezett egy-egy kondenzoron (nincs az égő mögött tükör), ezért egy-egy irányba a kibocsátott fénynek kevesebb mint 50%-a jut el egy-egy fénynyalábban. 2. A fénynyalábok egyesítése polarizációs úton történik, amikor a beérkező fénynyaláb legalább 50%-os veszteséggel jut csak tovább. 3. Az áttűnés jelensége polarizációs szűrővel jön létre, amikor is a szűrő újabb lényeges fényveszteség fonása. 4. A nagy fényveszfeségek miatt viszonylag kis fényteljesítmény vihető át a vetítővászonra. 5. Azonos képmezŐ-megvilágítás követelménye mellett a polaricáziós rendszerű vetítőberendezésnél a vetítő izzó fényteljesítményét első megközelítésben is a hagyományos diavetítő fényteljesítményének kb. 10-szeresére kell méretezni. Mindezek figyelembevételével a nagy fényveszíeségek miatt a megoldás nem tekinthető elég korszerűnek. A találmány szerinti berendezést elvileg leg- 5 jobban az NDK 117 538 sz. szabadalmi leírás közelíti meg. Az igénypontok kifejezetten egy meghatározott tükrös megoldásra utalnak. A berendezés működési elve az alábbiak szerint foglalható össze: 10 Egy fényforrást alkalmaz, melynek fénynyalábját egy a fénynyalábbal 45°-os szöget bezáró részben áteresztő, mozgatható síktükör bontja 2 nyalábra. A síktükör hossza mentén a tükör fényáteresztő képessége más és más. így a tükör helyzete egyben 15 az átmenő, illetve visszaverődő fénynyaláb intenzitását meghatározza. A 2 fénynyaláb egyesítését ugyanilyen tükör végzi. A tükörpár meghatározott módon vezérelve mozog. Egy-egy fénynyaláb intenzitását tehát az első 20 részben áteresztő tükör állása határozza meg. Tekintettel arra, hogy a részben — áteresztő tükör a fénysugarakat párhuzamosan veri vissza, ahhoz, hogy a diaporáma vetítésnél a képmezőn nagyjából is egyenletes megvilágítás jöjjön létre, igen nagy 25 tükörfelületekkel kell dolgozni. Ezzel a sík-tükörpár megoldással 24 x 36 mm-es diaképméret vetítése esetén a téglalap alakú tükör méretei az alábbiak szerint adódnak: 30 a) A teljes áteresztésnél 1 diaméretnek megfelelő rész teljesen fényáteresztő kell, hogy legyen (minimum 36 mm). b) A teljes visszaverésnél 1 diaméretnek megfelelő rész teljesen fényvisszaverő kell, hogy legyen 35 (minimum 36 mm). c) Az átmeneti zóna hosszúsága meghatározza a képmezőn megjelenő egy kép egyenletes megvilágítását. Ha az átmeneti zóna 1 diaméret nagyságú, akkor középállásnál, azaz 2 kép egymásravetítésénél- az I. kép egyik széle még teljes fényerővel lesz vetítve, a másik széle pedig teljesen sötét marad ai ej fc>i tehát ez a hossz az átmeneti zónára nem elegendő (átmeneti zóna 36 mm).- A II. kép esetében az alábbi helyzet alakul ki: 3
