174859. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyugyanazon képmezőre vagy annak egy részére egy vagy több vetített képnek ugyanazon időben, vagy egymás után egyenként vagy sorozatban, sötét szünet nélkül, az áttünés lehetőségével történő vetítésére

7 174859 8- Az I. és II. képek egymásra vetítése során a szabadalmi leírás szerinti tükörpár beállításánál, ha az I. kép ábrája: ooooooo ooooooo ooooooo ooooooo ooooooo illetve a II. kép ábrája: akkor az egymásravetített képek közös ábrája a képmezőn: OOOOOOO ooooooo ooooooo ooooooo ooooooo ebből következik, hogy a képmező egyik oldalán az I. kép, míg a másik oldalán a II. kép volna teljes fényerővel látható, így tehát diaporáma hatás 36 mm-es átmeneti zónával nem érhető el. Hogy ez a hatás ne jelentkezzék megfelelő hosszúságú át­meneti zónát kell a tükröknél alkalmazni, ami többszöröse kell, hogy legyen a diakép méretének. Ez azt jelenti, hogy az említett hatás kiküszö­bölése céljából elméletileg végtelen hosszú átmeneti zónára volna szükség. A szem érzékenységét figye­lembe véve - kísérletekkel lehetne meghatározni azt a minimális átmeneti zónanagyságot, ami a képmezőn nagyjából képenkénti egyenletes megvilágítást ad, azonban már logikai úton is kö­vetkezik, hogy ez legalább 5—6-szorosa kell legyen a diakép méretének. Ezt azt jelenti, hogy a síktükör minimális hossz­mérete: 1 tükör min. = (a + b + c) V 2, azaz ~ 40 cm ha c ~ 6 x 36 = 21,6 cm Figyelembe véve a tükrök mozgatását 1 tükör helyigénye 40 + (40-3,6) = 76,4 cm, ami egy ne­hezen kezelhető nagyméretű vetítőgép kiképzését tenné szükségessé, nem beszélve a tükrök mozga­tásának nehézkességéről és éppen a nagy méretek miatt arról, hogy a diaporáma vetítés egyik felté­tele a villanásszerű, gyors kép váltás nem valósítható meg. Lényegében ugyanez a helyzet alakul ki a kör­­tárcsaszerűen kiképzett tükörpár esetében is azzal a különbséggel, hogy az egyes kivetített képeken az egyenlőtlen megvilágítás más képrészeknél jelent­kezik. A találmány szerinti berendezés az ismert diapo­ráma vetítőberendezések hibáit, hiányosságait mara­déktalanul kiküszöböli. Felhasználási területe a ve­títőberendezések és rendszerek területén korlátlan, mivel mind hagyományos vetítőként, mind diapo­ráma vetítőberendezésként egyaránt használható és kialakításától függően a diaporáma rendszerű vetí­téshez szükséges 2 diavetítőt vagy 2 filmvetítőt vagy 2 epidiaszkópot, illetve ezek kombinációját tudja helyettesíteni. A találmány szerinti berendezés azzal, hogy a vetítés egyetlen vetítőoptikán keresztül történik ki­küszöböli azt a képtorzítást, ami a kétvetítőgépes vagy' kétoptikás vetítőrendszereknél az optikai ten­gelyek egymással szöget bezáró elrendezésből adó­dik a képmezőre egymást követően kivetített ké­pen. A találmány szerinti berendezéssel, azt hagyo­mányos diavetítő helyett használva, azáltal, hogy a vetítés nem mozgó képek esetében is sötét szünet nélkül történik - tehát a sötét szünetek időtar­tama, mint holt idő kiesik - a néző szempont­jából ugyanazon időtartam alatt több kép vetíthető le. A találmány szerinti berendezés a hagyományos elemekből álló diaporáma berendezéshez viszo­nyítva azonos követelmények mellett kisebb mére­tekben valósítható meg, ugyanakkor az egyetlen vetítőoptika alkalmazása egyszerűsíti a berendezés beállítását és kezelését. A találmány szerinti berendezés diavetítésre al­kalmas kiviteli alakjában egyszerre több tár (maga­zin) behelyezését teszi lehetővé, mely tárak (maga­zinok) bármelyike vagy mindegyike a berendezés csatlakozó részének kiképzésétől függően a beren­dezés optikai tengelyével párhuzamos vagy azzal szöget bezáró tengelyű ún. egyenes vagy dobtár (körtár) lehet, de kiképezhető bármilyen más rend­szerű adagoló tár elhelyezésére, sőt tárnélküli ada­golásra is - ezáltal a tárak cseréje a vetítés üte­mének megszakítása nélkül történhet, ami különö­sen műszaki, természettudományos vagy oktatás­­technikai segédeszközként való alkalmazása esetén a berendezés külön előnye. A találmány szerinti berendezés rendelkezik mindazon előnyökkel, melyekkel a jelenlegi leg­magasabb technikai színvonalon álló hasonló célú berendezések rendelkeznek, beleértve az eddig csu­pán szabadalmi leírásokból ismert egyobjektíves diaporáma vetítésre elvileg alkalmas berendezése­ket is. Azzal, hogy a találmány szerinti berendezés nem polarizációs úton valósítja meg a diaporáma rend­szerű vetítést, az izzó fényteljesítményének sokkal aagyobb százalékát viszi át a képmezőre, mint a nasonló célú USA 3 792 922 sz. szabadalmi leírás­ban ismertetett berendezés, azaz a vetítőberendezés hatásfoka messze jobb, mint a polarizációs elven alapuló megoldásnál. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom