174858. lajstromszámú szabadalom • Tomográfiai berendezés vizsgálandó test metszeti röntgenképének előállítására
3 174858 4 van, amely második mozgatószerkezet szinkronizmusban van az első mozgatószerkezettel. A találmány szerinti berendezés az alkalmazott optikai rendszer segítségével jó minőségű és megfelelően kontrasztos képet szolgáltat a vizsgált metszetről. A találmány egy előnyös kiviteli alakjában a második mozgatószerkezet a fényérzékeny lemezhez van csatlakoztatva, a fényforrás, a leképző optika és az optikai szűrő pedig rögzített. Nagyon egyszerű felépítés biztosítható egy olyan kivitelnél, ahol a második mozgatószerkezet megegyezik az első mozgatószerkezettel, és a fényérzékeny lemez a vizsgálandó metszettel párhuzamosan a tartószerkezethez van rögzítve. A találmányt a továbbiakban rajzokon szemléltetett kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti tomográfiái berendezés vázlatos metszeti képe, a 2. ábra a vizsgálandó S metszet P röntgensugár nyalábbal való letapogatását és a fényérzékeny F lemezen való képalkotást magyarázó vázlatos rajz, a 3. ábra az alkalmazott optikai szűrő közepes minőségű képhez vezető Dj fényáteresztő képességi görbéje, a 4. ábra az alkalmazott optikai szűrő jó kontrasztos kép eléréséhez szükséges Di fényáteresztő képességi görbéje, az 5. ábra a 4. ábra szerinti görbe megközelítését lehetővé tevő szűrő fényáteresztő képességi görbe, és végül a 6. ábra egy előre meghatározott fényáteresztő képességi görbével rendelkező szűrő készítését biztosító rendszer vázlatos képe. Az 1. ábra mutatja a találmány szerinti tomográfiái berendezés lényeges részeit, ahol 1 talpazaton vannak elhelyezve egyrészt a derékszögű x, y, z koordinátarendszer x—y síkjával párhuzamos síkokban levő transzverzális S metszetek vizsgálatát lehetővé tevő elemek, másrészt a metszetek elnyelési röntgenképét létrehozó elemek. A vizsgálandó 2 test 3 asztalon van elhelyezve, az ábra egyszerűsége érdekében egy nem mozgatható asztal van ábrázolva. Célszerű azonban, ha a 3 asztal mozgatható z tengely irányában oly módon, hogy az egymást követő transzverzális metszeteket vizsgálni lehessen anélkül, hogy a vizsgálandó 2 testet elmozdítanók. A mozgató berendezés önmagában ismert módon megoldható. A transzverzális S metszetek vizsgálatát lehetővé tevő ■ berendezésnek 4 tartószerkezete van, melyen P röntgensugár nyalábot kibocsátó 5 sugárforrás és azt felfogó 6 érzékelő van elhelyezve. Ez a 4 tartószerkezet a 7 részénél az 1 talpazathoz van oly módon csatlakoztatva, hogy lehetséges legyen a tengelyirányú transzverzális tomográfiái eljárásoknál szokásos módon a 4 tartószerkezet egyenesvonalú haladó és forgó mozgatása. Az 5 sugárforrás a 4 tartószerkezet egyik elvékonyított végén van elhelyezve, míg a 6 érzékelő átlósan a 4 tartószerkezet másik végén van elhelyezve. Az említett elvékonyított végek a 2 test vizsgálandó területét veszik körül. Az 5 sugárforrás által kibocsátott vékony P röntgensugár nyaláb áthalad a vizsgálandó S metszeten mielőtt azt a 6 érzékelő felfogná. A 2. ábra felső részén a P röntgensugár nyalábnak az S metszethez viszonyított egyik helyzete látható. Ebben a helyzetben a P röntgensugár nyaláb az x-y síkban az O ponttól d távolságra van, és iránya az x tengellyel © szöget zár be. Megfelelő elnyelési röntgenkép elérése érdekében a 4 tartószerkezet önmagában ismert módon forgó és haladó mozgást végez az S metszet körül úgy, hogy a P röntgensugár nyaláb az egész S metszetet letapogassa a 0 szög változtatása mellett. Ezt a mozgatást önmagában ismert mechanikus mozgatószerkezettel érjük el, amelynek a rajzon 8 csapágya, 10 tengelye és 11 vezetősíné van vázlatosan ábrázolva. Az 1 talpazathoz erősített 9 üreges tengely és egy másik 10 tengely között vannak a 8 csapágyak elhelyezve. A 10 tengely is üreges és a 4 tartószerkezet 7 részével erre van ráerősítve. Az utóbbi kapcsolatot mutatja vázlatosan all vezetősín. Nincs ábrázolva sem a forgó, sem a haladó mozgás hajtómotorja. A 8 csapágy teszi lehetővé a 10 üreges tengely és a 4 tartószerkezet forgását a z tengely körül, míg a 11 vezetősín biztosítja a 4 tartószerkezet és a 10 üreges tengely közötti egyenesvonalú elmozdulást. Ily módon a P röntgensugár nyaláb összes szükséges helyzete biztosítható. A 6 érzékelő az S metszeten áthaladó röntgensugarat fogja fel, amelynek intenzitása a P röntgensugár nyalábnak az S metszetben való helyzetétől függ. A 6 érzékelő által ily módon előállított jelet a 12 erősítő felerősíti, és - ahelyett, hogy azt a röntgenkép numerikus megalkotása érdekében egy memóriában elraktároznánk és egy számítógéppel feldolgoznánk — a találmány szerint egyidejűleg a jel keletkezésével egy optikai rendszer segítségével létrehozzuk a vizsgált S metszet elnyelési röntgenképét. Az optikai rendszer segítségével történő képalkotás a következő eszközökkel történik. Egy 13 fényforrás intenzitását a 12 erősítő által kibocsátott jel vezérli. A 13 fényforrás fénye egy leképző optikai és egy kétdimenziós optikai 15 szűrőn át jut a fényérzékeny F lemezre. A leképző optika szemléltetett kivitele 14 lencsét, amely a 13 fényforrás divergens fény-nyalábját párhuzamos nyalábbá alakítja át, és 16 lencsekombinációt tartalmaz, mely utóbbi alkotja meg az alább részletesen tárgyalt 15 szűrő képét a fényérzékeny F lemezen. A 13 fényforrás, a 14 lencse, a 16 lencsekombináció és a 15 szűrő az ábrázolt kivitelben az 1 talpazathoz vannak rögzítve, a fényérzékeny F lemez pedig a 4 tartószerkezet 7 részéhez van erősítve oly módon, hogy az a vizsgált S metszettel párhuzamos síkban a 4 tartószerkezettel együtt mozogjon. Ez az F lemez úgy van elhelyezve, hogy röntgenkép mindig rajta képződik akármilyen is legyen a 4 tartószerkezet helyzete a vizsgálat folyamán. 5 10 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
