174854. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagypolimerből lévő szál-vagy síkalakú textilanyag terjedelmesítésére, felületszerkezetének módosítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 174854 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1972. VI. 28. (TE—659) Német Demokratikus Köztársaság elsőbbsége: 1971. VI. 28. (WP D 06 c/156.095) D 06 C 23/00, D 06 C 29/00, G 21 H 5/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. IX. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Hegei Adolf oki. mérnök, Dresden, VEB Textilkombinat Cottbus, Cottbus Kurt Urban oki. mérnök, Cottbus, Német Demokratikus Köztársaság Dr. Passler Helmar okL mérnök, Dresden, Német Demokratikus Köztársaság Eljárás nagypolimerből levő szál- vagy sík alakú textilanyag terjedelmesítésére, felületszerkezetének módosítására 1 A találmány tárgya nagypolimerekből levő szálvagy sík alakú textilanyag terjedelmesítésére, illetve felületszerkezetének módosítására való eljárás. Ismeretesek olyan megoldások, amelyeknél a textilterméket nagyenergiájú sugarakkal, főleg elekt- 5 ronsugarakkal előnyösen fedősablon segítségével helyileg besugározzuk, adott esetben a besugárzás által képződött aktív pontokat, így szabad gyököket helyileg elroncsolják és a textiltermékre legalább egy monomer vegyületet, előnyösen akril- 10 amidot és/vagy akrilsavat ráojtanak. Ismert továbbá, hogy monomer anyagoknak nagypolimerekre, főleg szál alakú nagypolimerekre való ráojtásával a nagypolimer tulajdonságai nagymértékben módosíthatók. A használt monomertől 15 függően, ezáltal jobb hidrofil, hidrofób, antisztatikus tulajdonságokat, valamint festhetőséget lehet elérni. Ez a ráojtás azonban a nagypolimerek makroszkopikus külalakját nem befolyásolja. A monomer anyagok ráojtását előnyösen nagyenergiájú su- 20 garakkal, 0,3 és néhány MeV között energiával rendelkező elektronsugarakkal úgy iniciálják, hogy a módosítandó nagypolimert besugározzák és besugárzás előtt vagy után a monomer anyaggal kezelik. A besugárzás technikájától függően az „egy- 25 idejű besugárzás módszeréről” (a monomer a besugárzás előtt diffundál a polimerbe) és az „előzetes besugárzás módszeréről” (a monomer a besugárzás után diffundál a polimerbe) beszélünk. Az ojtás körülményeitől függően a monomer csupán 30 2 felületi, de homogén ojtása is lehetséges pl. az 1 042 520 sz. NSZK-beli szabadalmi leírás szerinti módon. A fentieken túlmenően ismeretes, hogy nagypolimerek, különösen szál alakú nagypolimerek ojtás, különösen sugárkémiailag indított ojtás folyamán zsugorodnak. Ezt a tényt felületi díszhatás elérésére oly módon lehet felhasználni, hogy a felületen helyileg eloszlott reakcióképes, azaz „aktív” pontokat, így szabad gyököket hoznak létre, a nagypolimert a helyi gyökképzés előtt és/vagy közben és/vagy után zsugorító szerrel, például vinilvegyületekkel, forró levegővel, vagy forró vízzel stb. kezelik. A helyi gyökképzést célszerűen vagy besugárzással fedősablon segítségével, illetve az alkalmazott sugarak, főként elektronsugarak intenzitás- vagy helymódosításával, vagy előnyösen elektronsugarakkal történő egyenletes sugárzással, vagy homogén besugárzással és ezt követően az egyenletes eloszlásban képzett gyökök például helyi hőbehatás által történő helyi roncsolásával lehet elvégezni. Dyen megoldásokat írnak le pl. a 164 604, 161 592 sz. magyar szabadalmi leírások. Ezeket az eljárásokat főleg szál alakú nagypolimerek esetében alkalmazzák. A kezelt szálak antisztatikus tulajdonsága és vízfelvevőképessége a kezelés révén ugyan javul, a természetes anyagokra, például pamutra jellemző értékeket azonban nem érik el. Az anyag makroszkopikus külalakja ezzel a 174854
