174805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinek polimerizációjára szolgáló katalizátorok előállítására

7 174805 8 Ez a hordozóanyag, vagyis a c) komponens előállításánál alkalmazott kiindulóanyag különböző eljárásokkal állítható elő. Egyik előnvös eljárásmód szerint magnéziumklorid és magnéziumbromid keve­rékét egy elektrondonor vegyülettel összeőröljük, emellett adott esetben titánvegyület és/vagy egy inert társhordozó és/vagy olyan anyagok jelenlé­tében dolgozunk, amelyek az őrlést elősegítik, ilyenek például a szilikonolajok. Az őrlést addig folytatjuk, amíg az előbb említett halo-vonalak a maximális intenzitású vonalhoz képest eltolt inten­zitásmaximummal az őrölt termék röntgenspekt­rumában megjelennek. Az őrölt terméket ezután folyékony titántetra­­kloriddal 20 és 200 °C között annyi ideig kezeljük, míg a megfelelő mennyiségű titánvegyület a felü­leten rögzítődik. A szilárd reakcióterméket ezután a folyékony fázistól például szűréssel, ülepítéssel olyan hőmér­sékleti feltételek és/vagy a folyékony titánvegyü­­lettel való hígítással elválasztjuk, hogy a szilárd termékben az extrakció után forrásponthőmér­sékleten levő n-heptánnal, majd 80 °C-on titántetra­­kloriddal extrahálható titánvegyület 20 súly%-ot, illetve 50 súly%-ot meghaladó mennyiségben ne legyen jelen. A c) komponens előállításához felhasználható hordozóanyag előállítható úgy is, hogy valamely vízmentes magnéziumhalogenidet inert szénhidro­­génes oldószerben aktív hidrogéntartalmú szerves vegyülettel egy szerves észter jelenlétében reagál­­tatjuk, majd a reakcióterméket ezt követően egy alumínium-trialkil vegyülettel kezeljük. A reakció-sorrend megfordítása is lehetséges, vagyis a magnéziumhalogenid és az aktív hidrogént tartalmazó vegyület fémorganikus vegyülettel kép­zett komplexét kezeljük, majd a kapott terméket szerves észterrel reagáltatjuk. Ilyen eljárási módszerek a 2 283 909 számú francia szabadalmi leírásban vannak ismertetve. Az így kapott terméket valamely inert szénhid­­rogénes oldószenei mossuk abból a célból, hogy a szabad fémorganikus vegyület nyomait eltávolítsuk, ezután folyékony titántetrakloriddal 20-200 °C közötti hőmérsékleten reagáltatjuk és a szilárd reakcióterméket a folyékony fázistól olyan szűrési vagy ülepítési körülmények között elválasztjuk, hogy a forrásponthőmérsékleten levő n-heptánnal és titántetrakloriddal 80 °C-on extrahálható titán­vegyület szilárd komponensben ne maradjon. A c) komponens előállításánál alkalmas hor­dozók további előállítási módszere a 2 605 922 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli közre­­bocsátási iratban van ismertetve. Ebben az esetben is a hordozót egy folyékony titánvegyülettel reagál­tatjuk és a reakcióterméket a folyékony fázistól olyan körülmények között elválasztjuk, hogy for­rásponthőmérsékletű heptánban vagy titántetra­­kloridban 80 °C-on oldható termék a szilárd termé­ken vagy termékben ne maradjon. Ha az előbbi eljárási módszerekben magnézium­halogenidet alkalmazunk, akkor ezt előnyösen mi­nél vízmentesebben alkalmazzuk (víztartalma 1 súly%-nál kisebb), különösen akkor, ha a katali­zátorkomponenst őrléssel kívánjuk előállítani. A kapott szilárd terméket valamely inert szén­­hidrogén szuszpenzióban egy szerves észténél, fő­ként aromás karbonsavészter hordozóanyagra felvitt 1-20 mól/g-atom titánnal kezeljük, emellett szoba­­hőmérséklettől 200 °C-ig terjedő hőmérsékleti tar­tományban dolgozunk. Az így kezelt szilárd terméket pontosan elvá­lasztjuk az átalakulatlan észter mellől, majd folyé­kony titántetrakloriddal reagáltatjuk és a folyékony reakciófázistól az előbbi egyéb eljárási feltételek betartása mellett elválasztjuk. Mindezeknél az elő­állítási eljárásoknál lényeges az a körülmény, hogy a c) komponensben levő titánvegyület legalább 80 súly%-a forrásponthőmérsékletű n-heptánban old­hatatlan legyen és a forrásponthőmérsékletű hep­tánban oldhatatlan titánvegyület kevesebb mint 50%-a legyen titántetrakloridban 50 °C-on extrahál­ható. Az oldható titánvegyületek jelenléte mind a katalizátor aktivitása, mind sztereospecificitása miatt káros főként akkor, ha a polimerizációt hidrogén jelenlétében végezzük. A találmány szerinti módon előállított katali­zátorokat legalább 3 szénatomos a-olefinek polime­­rizációjánál főként azonban a propilén kristályos polimereinek és kopolimerjeinek előállítására alkal­mazzuk. Alkalmazhatók azonban etilén polimeri­­zációjára is, ebben az esetben azonban a b) komponenst nem alkalmazzuk. A polimerizációt szokásos eljárással végezzük akként, hogy folyékony fázisban valamely inert szénhidrogénes hígítószer, így hexán, heptán, ciklo­­hexán jelenlétében vagy távollétében esetleg gáz­fázisban dolgozunk. A polimerizációs hőmérséklet általában 0—150, előnyösen 40—90 °C, emellett atmoszférikus vagy ennél magasabb nyomáson dolgozunk. Kristályos propilén kopolimerek előállítása során célszerűen úgy járunk el, hogy a propilént az összkeverékre számítva 60—90% homopolimer kép­ződéséig polimerizáljuk és ebben a lépésben egy vagy több propilén/etilén-keverék vagy etilén poli­merizációs lépcsőt kapcsolunk hozzá akként, hogy a polimerizálható etilén mennyisége a végössze­tételre számítva 5—30% legyen. Polimerizálhatok propilén és etilén polimeijei is abból a célból, hogy legfeljebb 5 súly% etilént tartalmazó kopoli­­mert kapjunk. A következő példákban a találmány szerinti eljárást és katalizátort közelebbről ismertetjük anél­kül, hogy az oltalmi kört korlátozni kívánnánk. 1—11. példa 1. és 2. összehasonlító példa A) őrlés 1 súly%-nál kisebb víztartalmú magnéziumklo­­ridot, etilbenzoátot és adott esetben szilikont VIBRATOM (gyártó cég N.V. Tema’s, Hága, Hol­landia) két vibrációs malomban, amelynek össztér­­fogata 1 illetve 6 liter, mindenkor 3 illetve 18 kg rozsdamentes acélból készült 16,mm átmérőjű go­lyóval együtt őröljük. Az őrlést vákuumban végez­zük, hogy a malom belső térfogatára 135 g/liter töltési együtthatót alkalmazunk, a hőmérséklet 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom