174773. lajstromszámú szabadalom • Áramlási gép

11 174773 12 ana, hogy a támolygó gépelemet támolygó moz­gásra kényszeresük, vagypedig támolygó mozgását forgó mozgássá alakítsuk át. Ekkor a találmány szerinti áramlási gép ismét például szivattyúként, illetőleg motorként fog működni. Ilyen esetekben az energiabemenet vagy az energiakimenet he­lyeként bemeneti vagy kimeneti tengelyt alkalmaz­hatunk. Mindkét esetben beszélhetünk energiacsatoló elemről (villamos kapocsról vagy teljesítményátvivő tengelyről), amely össze van kötve a teljesítmény­átviteli rendszerrel (tekercsekkel, illetőleg hajtó­rúddal). Ha a támolygó gépelem és az energia­csatoló elem közé ilyen teljesítményátviteli rend­szert iktatunk, a találmány szerinti áramlási gép már működésképes egységet alkot. A továbbiakban a találmány gyakorlati kiviteli alakjainak részletesebb ismertetését adjuk. A 8—10. ábrákon a találmány szerinti áramlási gép olyan gyakorlati példakénti kiviteli alakját tüntettük föl, amelynél villamos teljesítményátviteli rendszert alkalmaztunk. Az áramlási gép 38 háza két 38a és 38b félházból áll, amelyek a 40 szimmetriasík mentén vannak egymás mellé helyezve és kölcsönös hely­zetükben a 8. ábrán hivatkozási szám nélküli eredményvonalakkal jelképezett csavarok útján van­nak összekötve. A 38 háznak két 64 és 66 csonkja van, amelyek az esettől függően az áramlási gép beömlését, illetőleg kiömlését alkotják (9. ábra). Az oldalsó 42a, illetőleg 42b csavarfelületekbe villamos 68, illetőleg 70 tekercsek vannak ágyazva. Az egyes 68, illetőleg 70 tekercsek 72, illetőleg 74 kapcsokkal vannak összekötve, amelyeken át a rajzon föl nem tüntetett áramfonáshoz csatlakoz­tathatók. Amikor ilyen csatlakozás van, a 68 és 70 tekercsek elektromágneseket alkotnak. Könnyen belátható, hogy a 68 és 70 tekercseknek a rajzon föl nem tüntetett kommutátorral és az áramforrás­sal történő kombinálása esetén az elektromágnesek olyan sorrendben és olyan polaritással geijeszt­­hetők, hogy az egyik tekercs a 46, 48 támolygó gépelemet az egyik oldalsó 42a vagy 42b csavarfe­lület felé vonzza, de ugyanekkor 180 fokkal odébb ellentétes értelmű vonzóerők lépnek föl. Ekkor tehát forgó mágneses terünk van, amelynek forgása például az óramutató járásával azonos értelmű, amint ezt a 9. ábrán 76 nyíl jelzi. A 38 házban van elhelyezve a 46, 48 támolygó gépelem, amelyet a 10. ábrán külön is feltün­tettünk. A 48 csavarmenet természetesen több mint geometriai felület: vastagsága van, amely a csavarmenet tövénél A, a csavarfelület külső szélé­nél pedig a. Célszerű, ha A nagyobb mint a, ami azt jelenti, hogy a 48 csavarmenetnek trapéz alakú keresztmetszete van és egyenszilárdságra van mére­tezve. Az oldalsó 42a és 42b csavarfelületeknek ter­mészetesen a 48 csavarmenet vastagságának felével beljebb kell esniök a 2. ábrán föltüntetett eredeti helyzetüknél, amelyben a 48 csavarmenettel ennek 58 szimmetriafelülete mentén érintkeztek. így te­hát a találmány szerinti áramlási gép testet öltött alakjában az oldalsó 42a és 42b csavarfelületek, valamint a 48 csavarmenet közötti 52 és 54 érintkezési vonalak már nem mennek át a rendszer C középpontján. Ehelyett olyan csavarfelületek mentén helyezkednek el, amelynek alkotói a 48 csavarmenet keresztmetszetét jelképező említett tra­péz oldalvonalai. Nyilvánvaló azonban, hogy a két 40, illetőleg 50 szimmetriasík, valamint a csavarvonal alakú 30 áramlási járat, illetőleg a 48 csavarmenet 56, illetőleg 58 szimmetriafelületének valamennyi alko­tója átmegy a C középponton, amint ezt a 2. ábrán föltüntetett merőben geometriai feltételek esetén láttuk. A 46, 48 támolygó gépelem az ábrázolt példa­kénti kiviteli alak esetén lágyvasból van. A 8-10. ábrákon látható találmány szerinti áramlási gép működésmódja a következő: A 72 és 74 kapcsokat megfelelő sorrendben összekötjük a kommutátorral és a kommutátoron át az áramforrással, amint ezt a fentiekben ismer­tettük. A kommutátort valamilyen külső erőfor­rással, például a rajzon föl nem tüntetett elek­tromotorral forgásba hozzuk, amikor is az egymással szembenfekvő oldalsó 42a és 42b csavarfelüle­tekben egymáshoz viszonyítva 180° alatt két forgó elektromágneses tér (vektor) fog fellépni. A 68, illetőleg 70 tekercsekkel gerjesztett elektromág­nesek erővonalai a 48 csavarmeneten át fognak záródni, amely a kerület kérdéses pontjain úgy vonzódik az oldalsó 42a, illetőleg 42b csavarfelü­letekhez, hogy a 46, 48 támolygó gépelem a két egyidejű vonzó hatás alatt a forgó vektorokkal azonos forgásértelemben fog támolyogni. A 8. ábrán például a legalsó 68 tekercs és a legfölső 70 tekercs van gerjesztve, aminek követ­keztében az elektromágneses terek a 46, 48 támolygó gépelemre úgy hatnak, mintha az óra­mutató járásával ellentétes értelmű forgató nyoma­ték billentené. A 46, 48 támolygó gépelem tehát a 68 és 70 tekercsek gerjesztésének sorrendjétől függő forgás­értelemben támolygásra kényszerül, amikor is a támolygó mozgás forgássebességét a tekercspárok közötti átváltás frekvenciája, vagyis a rajzon föl nem tüntetett kommutátor forgássebessége hatá­rozza meg. Hogyha a forgás értelme egyezik a 9. ábrán föltüntetett 76 nyü irányával, az 52 és 54 érintkezési vonalak a 4. ábrán balról jobbra vándo­rolnak, úgyhogy az áramló közeg a csavarvonal alakú 30 áramlási járaton át a 60 nyilak irányában fog áramolni: a találmány szerinti áramlási gép ábrázolt példakénti kiviteli alakja tehát villamosán hajtott vilumetrikus szivattyúként működik. Ha fentiekben leírt három egységet alkalmazunk és ezeket egymáshoz viszonyítva. 120° alatt rendez­zük el, a találmány szerinti áramlási gépet három­fázisú villamos generátorként vagy motorként hasz­nálhatjuk. All. és 12. ábrán a találmány áramló közeggel hajtott motorként kialakított mechanikai példa­kénti kiviteli alakja látható. Ebben az esetben a központi 46 gömbnek sugárirányú 46b forgattyúkaija van, amely az N normális irányába mutat. A 46b forgattyúkar 46c 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom