174772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászati hatással rendelkező ecetsav-származékok előállítására

7 174772 8 Abban az esetben, ha szukcinoszemialdehid-de­­hidrogenáz van jelen, a következő reakció megy végbe: szukcinoszemialdehid + NADP+ + H2 0 -+-* szukcinát + NADPH + H+ Az egész folyamatot összesítve következő egyen­letet kapjuk: GAB A + a-ketoglutarát + NADP+ + H2 0 -*■-*■ szukcinát + glutamát + H* + NADPH. A GABA T koncentrációját az NADP+ reduk­­dója segítségével határozzuk meg. Az értékelést spektrofotometriásán 340 nm-en végezzük. A GABA T koncentrációjának meghatározását valamely inhibitor különböző koncentráció értékei mellett végezzük. Az inhibitor hatását Kj konstans­sal jelölhetjük, Ki jelöü az enzimnek (GABA T) az inhibitorral való affinitását. A fenti konstanst koncentráció értékben fejez­zük ki, célszerűen mól/ml értékkel, a Kj értékét az l/v = f (I) görbéből állapítjuk meg. Minél kisebb Kj értéke, annál nagyobb a vizsgálathoz felhasznált találmány szerinti vegyületnek GABAT-re kifejtett inhibitáló hatása. A meghatározást a következőképpen végezzük: 1 cm-es küvettába (melynek térfogata mintegy 1 ml) az alábbi oldatokat visszük: 0,5 ml 1,5 mól-os nátriumszulfát-oldat, 0,05 ml 7,9 pH-jú mól-os puffer-oldat, 0,05 ml 0,1 mól-os merkapto-etanol-oldat, 0,05 ml 20 mg/ml NADP+-oldat, 0,125 ml GABA-oldat. 0,03 ml 40 mg/ml koncentrációjú enzimoldat, amelyet Pseudomonas fluorescensből nyerünk, az enzim-oldat y-aminovajsav-a-ketoglutársav-transz­­amináz és szukcinoszemialdehid-dehidrogenáz ele­­gyét tartalmazza, 0,125 ml, a vizsgálati anyagot tartalmazó oldat. Abban az esetben, ha a találmány szerinti vegyületet vízoldhatatlan sav formájában alkal­mazzuk, a pH-t nátriumhidroxid-oldat segítségével 7,9-re állítjuk. A vizsgálati vegyül et, valamint a y-aminovajsav koncentrációját változtatva több mérést végzünk. A vizsgálatot 0,125 ml víz alkalmazásával készült vak-oldattal is megismételjük. A vizsgálati küvettában levő oldatot 10 percig 30 °C-on tartjuk, majd a küvettához 0,1 ml 0,02 mól-os a-ketoglutarát-oldatot adva, megindít­juk az enzimatikus reakciót. A vizsgálati oldat végtérfogata 1,03 ml. A reakciót 340 nm-en végzett spektrofotometriás ellenőrzéssel követjük. A méré­seket 30 °C-on végezzük. A mérési értékeket 30 másodpercenként automatikusan regisztráljuk. A fentiekben leírtak szerint vizsgáljuk meg a találmány szerinti eljárással előállított vegyűleteket. A találmány szerinti vegyűleteket alkálifémsó. cél­4 szerűen nátriumsó formájában alkalmazzuk a vizs­gálathoz. A találmány szerinti vegyületek gyógyászatiig megfelelő alkálifémsói, mint például a nátriumsó, hatásosabb, mint maga a sav. A sók lényegesen kisebb mellékhatást mutatnak az alkalmazás során. A találmány szerinti vegyületekre vonatkozó vizsgálat eredményét foglalja össze az alábbi táb­lázat. Vizsgálathoz felhasznált vegyületek: 3-n-Propil-hexánsav (A vegyület) 4-n-Propil-heptánsav (B vegyület) 5-n-Propil-oktánsav (C vegyület) 3-Metil-vajsav (D vegyület) 3-Etil-pentánsav (E vegyület) 3-n-Butil-heptánsav (F vegyület) 3-n-Propil-2-hexénsav (G vegyület) 1. táblázat Vegyület Kj (mmól/ml) A : 0,63+0,15 B : 1,05+0,20 C 1,18 ±0,50 D 0,51 ±0,14 E 2,15 ±0,50 F 1,06 ±0,58 G 0,70 ±0,17 A fentiek szerint vizsgáljuk meg a di-n-propil­­ecetsav-nátrium-só Ki értékét is. A vizsgálatot 0,8 mól/ml koncentrációjú oldattal végezzük. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a találmány sze­rinti A, D, G vegyület hatásosabb az összehasonlító anyagnál, viszont a B, és F vegyület némileg alacsonyabb hatást mutat. II. Antianoxiás hatás vizsgálata Az anoxiás hatást gallamin-trijódetiláttal idézzük elő. A gallamin-trijódétilát egerekben a rekeszizom bénulását idézi elő. Az állat fulladás következtében elpusztul. A vizsgálati anyagot 20 egérből álló csoportok­nak intraperitoneálisan adjuk be. Ezt követő 5 perc után 16 mg/kg gallamin-trijódetilátot adunk intra­­peritroneálisan. Az egyes állatcsoportok növekvő koncentrádójú vizsgálati anyagot kapnak. A kontroll állatok vizsgálati anyagot nem kap­nak, a kezelt állatok túlélési időtartamát a kontroll állatokéhoz viszonyítjuk. A túlélési időt elektrokar­­diogram vizsgálattal állapítjuk meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom