174765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a karima alá visszahajtott szegéllyek kialakított kalapok előállítására
3 174765 4 miatt a szél hullámossá válik. Ezen általában nyomás alatti utólagos vasalással próbálnak segíteni, de gyakran még így sem sikerül kifogástalan terméket készíteni. Ezért az ilyen eljárással végzett gyártásnál az első osztályú termék aránya viszonylag kicsi és elég nagy a selejtszázalék. Ugyanakkor a termék előállítása a varrás miatt túl hosszú időt vesz igénybe, ami az anyagköltségen túlmenően munkaidő-növekedést is jelent. Ezek a tényezők a gyártmány önköltségének növekedésével járnak, ugyanakkor nem eredményeznek megbízhatóan azonos jó minőséggel előállított terméket. Ismeretes továbbá egy olyan eljárás is, amelynél a körülvágásnál nem hagynak külön visszahajtható részt a kalap karimájának szélén, hanem közvetlenül a karima kívánt méreténél körbevágják, majd szegőszalagot ragasztanak, vagy varrnak a karima szélére. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a kalapok karimájának nem biztosít kellő formatartást, továbbá a szalag ára, valamint a felvarrás költsége növeli a gyártás önköltségét. Hátrányként mutatkozik az is, hogy a varrás gyakorlatilag sohasem egyenletes; esztétikai hátrányt jelent továbbá, hogy a szegőszalag és a díszítőszalag színe gyakran nincs összhangban (színámyalati differencia van), ami a terméket kevésbé tetszetőssé teszi. A jelenlegi legkorszerűbb ismert eljárás a kalapok karimájának alulra visszahajtott szegéllyel, ragasztással való kialakítása, amelynél úgy járnak el, hogy a formázott kalapot a karimánál úgy vágják körül, hogy a karima kívánt szélességén túl kis ráhagyás (szél) maradjon, melyet körbekennek ragasztóval, vagy egy, hő hatására ragasztó tulajdonságúvá váló filmet helyeznek rá és körbevasalják, vagy gépi berendezés segítségével ragasztóanyag folyamatos hozzávezetése mellett körberagasztják. Ennek a megoldásnak az a hátránya, hogy a művelethez szokásosan alkalmazott gépen történő körberagasztás nem eléggé termelékeny eljárás, ezért tetemes élőmunka-ráfordítást igényel, továbbá a ragasztóanyag gyakran a kalapanyag szálai közül kinyomódik, ami esztétikai szempontból káros. Azonban tekintettel arra, hogy még mindig ez az eljárás biztosítja a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező terméket, költségessége ellenére is elterjedt. Az eljárás költséges voltát az is növeli, hogy még itt is viszonylag nagy mennyiségű a selejt, illetve az alacsonyabb osztályú áru, az első osztályú termék mennyiségéhez viszonyítva. További hátrányt jelent, hogy az eljárás alkalmazhatósága bizonyos anyagokhoz van kötve. A találmány szerinti eljárás célkitűzése, hogy nyári kalap előállítását tegyük lehetővé hőre lágyuló műanyaggal kezelt anyagból úgy, hogy a gyártásnál a technika jelenlegi állásából eredő, fentiekben vázolt hátrányokat kiküszöböljük, emellett olcsón, esztétikus kivitelű terméket kapjunk. A találmány szerinti eljárás az alábbi felismerésen alapul: Felismertük, hogy a kalap karimaszélének kialakítását az első formázás határozza meg, és ha a préselést megfelelően kialakított présformában végezzük, akkor a szegélynek a karima alá történő visszahajtása egyszerűvé és problémamentessé tehető, és az elkészült kalapszél minden hullámosságtól mentes, kemény, ugyanakkor rendkívül rugalmas keretet ad a 2 kalapnak, a karimaszélezésből adódó selejtszázalék pedig gyakorlatilag nullává válik. Felismertük továbbá azt is, hogy ha a présformát úgy alakítjuk ki, hogy a kalapkarima a formázás után nem mindjárt a végleges karima alakot kapja, hanem a teljes terület mentén azonos ívben felfelé hajlik és a visszahajtásra kerülő szegélyrész nem az eddigi kialakítás szerinti módon elöl 120— 150B-ot, hátul pedig 60°-ot zár be a karimával, hanem ez a szög a teljes kerület mentén azonos, és közelítően 25°-os, azaz a karimaszegély párhuzamos a kalap tengelyével, akkor a visszahajtásnál a kerületkülönbségekből adódó hiba lehetősége gyakorlatilag kiküszöbölhető. A találmány tárgya tehát eljárás a karima alá visszahajtott szegéllyel rendelkező kalapok előállítására hőre lágyuló műanyaggal, előnyösen szerves oldószerben oldott polisztirollal kezelt szövött, hurkolt, kötött vagy nemezeit kelméből, például műszál és/vagy természetes alapú textíliából, amelynél a közel négyzet alakúra darabolt síklapokat keretrefeszítik, melegítik, majd egy pozitív és egy negatív kalapforma között préseléssel formázzák a formából kiemelt kalapformájú darabot; körbevágják, a karimaszegélyt visszahajtják, felszerelik és karimavasalást végeznek rajta. Az alapanyag négyzetméterenként előnyösen 19 dkg ±20% hőre lágyuló műanyagot, célszerűen polisztirolt tartalmaz. A találmány lényege, hogy a préseléssel olyan, körben felfelé hajló karimát alakítunk ki, amelynél a karimaszegély lefelé hajló síkja a tényleges karimarésszel 25° ±5°-os szöget zár be, és a karima szegélyének a karima alá történő visszahajtását a kalap anyagában levő műanyag olvadáspontja körüli hőmérsékleten vasalással végezzük, célszerűen a végleges karimaforma kialakításával egy lépésben. A találmány szerinti eljárást közelebbről az ábrákkal szemléltetjük, anélkül, hogy a találmányt kizárólag arra korlátoznánk. Az 1. ábra az ismert eljárással készülő kalaphoz használt présforma hosszmetszetét mutatja, összezárt állapotban, a 2. ábra a találmány szerinti eljáráshoz alkalmas kialakítású présforma elvi rajza, mely a szerszámot összezárt állapotban, metszetben mutatja. Az ismert eljárás szerint a hőre lágyuló műanyaggal kezelt kelmedarabot leszabás, keretrefeszítés után kemencében a műanyag lágyulási hőmérsékletre melegítik, ami általában 180—200 C°-os kemencében rövid idő alatt történik, majd az anyagot a kalap végleges formájának megfelelő kialakítású pozitív és negatív présformák közé helyezik, a présformákat összenyomják, és ezután a présformából a kész nyerskalapot kiemelik. Az 1. ábrán látható, hogy a kalap présformája negatív 1 felsőrészből, és pozitív 2 alsórészből áll, melyek között a kalap 3 anyaga elhelyezkedik. Mint az 1. ábrán látható, a présforma hűen követi a későbbi kalap alakját is. A karima 4 első része lefelé hajlik, 5 hátsó része pedig felfelé hajlik. A kalap karimája körül helyezkedik el a később visszahajtásra kerülő szegély. A karima 5 hátsó része és a hozzá csatlakozó 6 szegélyrész között a szög kb. 60°-os és ezen a helyen az említett szegélyrész a kalap tengelyével nem párhuzamos, hanem azzal 20-308-os szöget zár be. A karima 4 első része a hozzá csatlakozó 7 szegélyrésszel kb. 120°—150°-os szöget zár be, és ez a 7 szegélyrész jelenti a visszahajtásnál a későbbiekben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
