174752. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imidazo[1,5-a] [1,4] diazepin-származékok előállítására

4J 174752 42 11 g (0,25 mól) 45%-os ásványolajos nátriumhid­­rid-diszperziót egy részletben keverés közben 63,2 g (0,2 mól) 7-bróm-l,3-dihidro-5-(2-piridil)-2H- 1,4-benzodiazepin-2-on és 1 liter tetrahidrofurán ol­datához adjuk argon-atmoszférában. A reakcióele­­gyet gőzfürdőn 1 órán át visszafolyató hűtő alkal­mazása mellett forraljuk, az oldatot szobahőmér­sékletre hűtjük és részletekben 76,2 g (0,3 mól) dimorfolinofoszfinsavkloridot adunk hozzá. A reak­­dóelegyet 5 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A sötétszínű elegyet celiten átszűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk és a sötétszínű maradékot éterrel forraljuk. Cserszínű kristályok alakjában 49,5 g (46%) 7-bróm-2-[bisz-(morfolino)-foszftnil­­oxi]-5- (2-piridil)-3H-l,4-benzodiazepint kapunk. A termék mintáját 2 ml metilénkloridban oldjuk, szűrjük, 10 ml etilacetáttal hígítjuk és jégfürdőn lehűtjük. A kapott cserszínű lemezkék olvadás­pontja 180-182 (bomlás). 44. példa 45. példa 6 g (0,125 mól) 50%-os ásványolajos nátrium­­hidrid-diszperziót 28,1 g (0,1 mól) l,3-dihidro-7-nit­­ro-5-fenil-2H-l,4-benzodiazepin-2-on és 300 ml víz­mentes tetrahidrofurán oldatához adunk. Az ele­gyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 30,2 g (0,12 mól) dimorfolinofoszfmsavat adunk hozzá és további 4 órán át keverjük. A terméket víz és éter hozzáadásával kristályosítjuk. A kiváló csapadékot szűrjük és metilénkloridban oldjuk. Az oldatot szárítjuk és bepároljuk. A maradékot etilacetátból kristályosítjuk. A kapott nyers 7-nitro­­-2-[bisz-(morfolino)-foszfiniloxi]-5- 3H-1,4-benzodia­­zepin 208-209 °C-on olvad. Kitermelés: 20 g (42,5%). 46. példa 25 g 8-klór-6-(2-fluor-fenil)-l-metil-4H- imidazo­­[l,5-a][l,4]benzodiazepin, 50 ml víz és 50 ml tö­mény sósav oldatát szobahőmérsékleten 3 órán át állni hagyjuk. Ezután 250 ml 2-propanolt adunk hozzá, az elegyet vákuumban melegítés nélkül részlegesen bepároljuk. További 200 ml 2-propanolt adunk hozzá és ismét részlegesen bepároljuk. A kiváló kristályokat szűrjük és 2-propanollal és éterrel alaposan kimossuk. A kapott 5-aminometil­­-1 -{4-klór-2-(2-fluor-benzoil)-fenil]- 2-metil-imidazol­­-dihidroklorid 302—307 °C-on olvad (bomlás). Ki­termelés: 31,7 g (98%). A termék analitikai tiszta­ságú mintáját metanol-2-propanol-elegyből melegítés nélkül történő átkristályosítással készítjük el. 47. példa 49,9 g (0,2 mól) 2-amino-5-klór-2’-fluor-ben­­zofenon, 38,0 g (0,3 mól) 2,2-diklór-propanál, 18,0 g (0,11 mól) hidroxilamin-szulfát és 500 ml etanol elegy ét szobahőmérsékleten 2 napon át ke­verjük. Az elegyet 200 ml 10%-os vizes nátriumkar­­bonát-oldattal erőteljesen keverés közben hígítjuk. Az oldatból gumiszerű anyag válik ki, az oldatot 1,0 liter jegesvízzel hígítjuk, 3x300 ml diklór­­metánnal extraháljuk. Az extraktokat egyesítjük, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és vákuum­ban szárazra pároljuk. A maradékot diklórmetánból és petroléterből kristályosítjuk. Sárga prizmák alak­jában 32 g 195—198 °C-on olvadó (bomlás) 6-klór­­-2-diklór-etil)-1,2-dihidro4- (2-fluor-fenil)-kinazolin­­-3-oxidot .kapunk. 3,8 ml nitrometánt 50,0 ml dimetilformamidhoz adunk keverés közben nitrogén-atmoszférában. Az oldatot 0°C-ra hűtjük és részletekben 1,3 g (0,012 mól) kálium-tercier-butilátot adunk hozzá. A hő­mérsékletet jegesvizes fürdővel 0—10 °C-on tartjuk. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd keverés közben 5 °C-ra hűtjük és 5-9 °C-on részletekben 2,2 g (0,006 mól) fenti kinazolint adunk hozzá. Az adagolás befejezése után az elegyet szobahőmérsékleten 17 órán át keverjük. A reakcióelegyet jegesvízbe és diklórmetánba öntjük, majd jégecettel semlegesítjük. A diklórmetános fázist vízzel és konyhasó-oldattal mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepárol­juk. A kapott borostyánszínű maradékot etilacetát­ból kristályosítjuk. Narancsszínű prizmák alakjában 0,8 g 7-klór-l ,3-dihidro-5-(2-fluor-fenil)-3-metil-2-nit­­rometilén- 2H-l,4-benzodiazepin-4-oxidot kapunk. Op.: 198—200 °C. Diklórmetán-etilacetát-elegyből történő átkristályosítás után 216-218 °C-on olvadó (bomlás) tiszta anyagot kapunk. 48. példa 9,5 ml nitrometánt 100 ml dimetilformamidban oldunk, majd nitrogén-atmoszférában keverés köz­ben 0-10°C-on 5,0 g (0,045 mól) kálium-tercier­­-butilátot adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsék­leten 1 órán át keverjük, jéggel lehűtjük és 5,1 g (0,015 mól) 6-klór-2-diklórmetil-l,2-dihidro4-fenil­­-kinazolin-3-oxidot adunk hozzá lassan, 9 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten. A reakcióelegyet szoba­­hőmérsékleten 17 órán át keverjük, majd jegesvízbe öntjük, diklórmetánba öntjük és jégecettel enyhén megpavanyítjuk. A vizes fázist diklórmetánnal há­romszor extraháljuk. A szerves rétegeket egyesítjük, vízzel és konyhasó-oldattal mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük, és vákuumban szárazra pároljuk. A borostyánszínű maradékot forrásban levő etanolból kristályosítjuk. Sárga prizmák alak­jában 7-klór-l ,3-dihidro-2-nitrometilén-5-fenil-2H- l,4-benzodiazepin4-oxidot kapunk, op.: 245- —248 °C (bomlás). A kapott anyag a termék hiteles mintájával nem ad olvadáspont-depressziót. Kitermelés: 1,4 g (29%). 49. példa 3,5 g (0,01 mól) 7-klór-l ,3-dihidro-5-(2-fluor­­-feúil)-2- nitrometilén-2H-l,4-benzodiazepin-4-oxid és 100 ml dimetflformamid -20 °C-ra hűtött szusz­penziójához 3,37 g (0,03 mól) kálium-tercier-buti-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom