174751. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier ciklusos aminocsoporttal helyettesített szulfamoil-benzoesavak előállítására

5 174751 6 nium-csoportot vagy valamely aktivált észter —OR’ csoportját képviseli - reagáltatjuk. Az ilyen aci­­lezési reakció lefolytatásához a molekula egyéb helyem jelenlevő hidroxil-, amino- és/vagy merkap­­tocsoportokat a szokásos védőcsoportokkal védjük meg. Az itt ismertetett előállítási eljárást a (A) reakció-vázlat szemlélteti, amelyben az általános jelek jelentése a fentivel egyező. A megfelelő dikarbonsav-halogenidekké átalakít­ható dikarbonsavak példáiként a borostyánkősav, metil-borostyánkősav, 2,3-dimetil-borostyánkősav, glutársav, 2-metil-glutársav, ftálsav, cisz-ciklopropán­­-dikarbonsav, ciklobután-l,2-cisz-dikarbonsav, ciklo­­hexán-1,3-cisz-dikarbonsav, bróm-borostyánkősav és diglikolsav említhetők. Az ilyen dikarbonsav-szár­­mazékoknak a (XV) általános képletű aminovegyü­­letekkel való reagáltatását az ismert Schotten —Baumann-reakció feltételeinek megfelelő módon folytatjuk le. A fent ismertetett reakcióhoz az említett di­karbonsavak anhidridjei is alkalmasak. A reakció folyamán sok esetben elsődlegesen képződő (XVII) általános képletű karbonsav-származékok a (B) reakció-vázlatban szemléltetett módon vízlehasadás közben közvetlenül a megfelelő (II) általános képletű, Z helyén oxigénatomot tartalmazó imido­­-vegyületté alakulnak át. A reakció előrehaladása vékonyréteg-kromatog­ráfiai vizsgálattal könnyen ellenőrizhető. A gyűrű­zárási reakció termékét a reakciófeltételek meg­felelő megválasztása, különösen a reakcióelegy 150-250 °C hőmérsékletre való melegítése esetén igen jó termelési hányadokkal kapjuk. Az anhidrid kiindulási anyagot előnyösen na­gyobb, körülbelül két-háromszoros feleslegben al­kalmazzuk és a reakciót oldószer nélkül folytat­hatjuk le. Ha valamely telítetlen dikarbonsavanhid­­ridet, például maleinsavanhidridet alkalmazunk, akkor a (XV) általános képletű aminovegyülettel való reagáltatás során, 150-250 °C hőmérsékleten történő összeolvasztás esetén viszkózus olaj kelet­kezik, amely rövid idő múlva vízlehasadás közben a (XVIII) általános képletű telítetlen imidovegyü­­letté - e képletben R1, R2, R3, R6, R7 és X jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerin­tivel - alakul át. Az ilyen imidovegyületben jelenlevő kettőskötés különféle reakciókat tesz lehetővé, így például hidrogénezhetjük a kettős­kötést, amikor is olyan (II) általános képletű imidovegyülethez jutunk, amely Z helyén oxigén­atomot, A helyén pedig etiléncsoportot tartalmaz. Az oly (II) általános képletű kiindulási anyagok, amelyek Z helyén két hidrogénatomot tartal­maznak, különböző módszerekkel állítható elő, például a (XV) általános képletű aminovegyületek­­ből, valamely Z helyén két hidrogénatomot tar­talmazó (XVI) általános képletű omega-szubsztitu­­ált karbonsav-származékkal a Schotten-Baumann­­-reakció feltételeinek megfelelő módon történő reagáltatás, majd a kapott (XIX) általános képletű anüdovegyületnek egy HL molekula lehasítása köz­ben történő ciklizálása útján. A fenti reakció lefolytatására alkalmas (XVI) általános képletű karbonsav-származékok példáiként a következők említhetők: u>klór-propionsáv-klorid, w-klór-propionsav-bromid, co-klór-vajsav-klorid, co-bróm-vajsav-klorid, w-bróm-vajsav-fenilészter és a trimetil-ammónium-vajsav-klorid kvaterner kloridja. A HL molekula lehasítására alkalmas bázisok előnyös példáiként szerves tercier bázisok, mint piridin, trietil-amin vagy N,N-dimetil-aniiin említ­hetők, ezeket sztöchiometrikus mennyiségben vagy nagyobb feleslegben alkalmazhatjuk, utóbbi esetben a bázis egyidejűleg oldószerül is szolgálhat. A találmány szerinti eljárás redukciós lépésében az amido- illetőleg imidoszármazékok szabad sav alakjában, vagy pedig valamely, a redukciót nem gátló só, például alkálifém- vagy alkáliföldfémsó alakjában alkalmazhatók. Különösen tiszta reakciótermékeket kaphatunk igen nagy termelési hányadokkal, ha az 5-szulfa­­moil-benzoesav-észtereket alkalmazzuk a redukció kiindulási anyagaiként. Az észterek az irodalomból ismert módszerekkel állíthatók elő a megfelelő savakból. Észterként különösen 1-5 szénatomos alkilcsoportokat tartal­mazó alkilészterek, mint a metil-, etil-, propil­­butil- vagy n-penti1 észter, továbbá benzil- vagy p-metoxi-benzilészterek, terc-butilészterek, benz­­hidrilészterek és aciloximetil-észterek jönnek tekin­tetbe, ez utóbbiakban az acilgyök valamely rövid­­szénláncú alifás karbonsav acilgyöke, például az acetil- vagy terc-butiril-gyök lehet. Redukálószerként komplex bór-hidridek vagy diborán jönnek tekintetbe Lewis-savak jelenlétében. A Z helyén két hidrogénatomot tartalmazó (II) általános képletű laktámokat diboránnal redukál­hatjuk Lewis-sav jelenlétében. A Z helyén oxigén­atomot tartalmazó (II) általános képletű imidek esetében azonban, jó termelési hányadok elérése érdekében célszerű komplex bór-hidndeket alkal­mazni redukálószerként, Lewis-sav jelenlétében. A redukálószert célszerűen megfelelő védőintéz­kedések alkalmazásával, például nitrogén ínért gáz­légkörként való alkalmazásával vihetjük be a reak­­cióelegybe. Diborán redukálószerként való alkal­mazása esetén a reakció levezetését megkönnyíti, ha a diboránt először valamely oldószerben oldjuk és ezt az oldatot alkalmazzuk a redukció lefoly­tatására. Oldószerként erre a célra különösen éterek, például tetrahidrofurán vagy dietilénglikol­­-dimetiléter alkalmazhatók. Komplex bór-hidridként például alkáli-boro­nátok, mint lítium-bór-hidrid, nátrium-bór-hidrid vagy kálium-bór-hidrid, továbbá alkáliföldfém-boro­­nátok, mint kalcium-bór-hidrid jönnek tekintetbe, alkalmazhatók azonban például cink-bór-hidrid vagy alumínium-bór-hidrid is. Az ilyen bór-hidridek Le­wis-sav hozzáadása esetén a molekulában jelenlevő amid- illetőleg imidcsoportokat redukálják, meglepő módon azonban anélkül, hogy a jelenlevő karbon­­savészter-funkciót számottevő mértékben meg­támadnák. Lewis-savként a találmány szerinti eljárás szem­pontjából különösen alumínium-klorid, titán-tetra­­klorid, ón-tetraklorid, kobalt(II)-klorid, vas(III)-ldo­­rid, higany(I)-klorid, cink-klorid, továbbá bór-tri­­fluorid és ennek adduktjai, például bór-trifluorid - éterát jönnek tekintetbe. Bór-trifluorid-éterát pél­dául nátrium-bór-hidriddel való reagáltatása esetén 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom