174740. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humulonok előállítására
3 174740 4 Bázisként előnyösen erős bázisokat alkalmazhatunk, pl. alkáli-fémalkoholátokat, kis szénatomszámú tercier alkanolok alkáli-fémalkoholátjait (pl. kálium tercier butilátot), továbbá alkáli-fémhidroxidokat (pl. nátrium- vagy káliumhidroxidot). A bázist előnyösen 5 feleslegben - pl. legalább kétszeres feleslegben - alkalmazhatjuk. A poláros aprotikus oldószer természete nem döntő jelentőségű tényező és megválasztását gyakorlatilag csupán az a szempont korlátozza, hogy viszonylag io alacsony dermedéspontú legyen. így pl. étereket (pl. tetrahidrofuránt), di-(kis szénatomszámú)-alkoxi-(kis szénatomszámú)-alkánokat (pl. dimetoxietán), aminokat [pl. di-(kis szénatomszámú)-alkilaminokat, pl. dimetilamint]; nitrileket (pl. acetonitrilt), amidokat (pl. 15 kis szénatomszámú alifás karbonsavak N,N-di-(kis szénatomszámú)-alkilainidjait (pl. N,N-dimetilformamidot, NJ'l-dimetil-acetamidot), foszforsav-származékokat (pl. hexametil-foszforsav-triamidot) alkalmazhatunk. 20 Vízmentes közegben jobb kitermeléseket kapunk, azonban kevés víz (néhány %) a kitermelést nem befolyásolja lényegesen. A (III) általános képletű vegyületeknek az (I) általános képletű vegyületekké történő redukciójánál elő- 25 nyösen olyan redukálószereket alkalmazhatunk, melyek az alábbi követelményeket kielégítik: 1. Az adott reakciókörülmények között oxigén hatására ne oxidálódjanak. 2. Az adott reakciókörülmények között a (III) 30 általános képletű vegyületeket olyan gyorsan redukálják, hogy ezek a (II) vagy (I) általános képletű vegyületekkel ne lépjenek kitermelésveszteséget okozó reakcióba. Redukálószerként különösen tri-(kis szénatomszá- 35 mú)-alkilfoszfitokat (pl. trietilfoszfitot, trimetilfoszfitot vagy tributílfoszfotit) alkalmazhatunk. Eljárásunk előnyös foganatosítási módja szerint a (II) általános képletű vegyület oxidációját és a (III) étalános képletű hidroperoxidok redukcióját egyet- 40 len munkafolyamatban - azaz a (III) általános képletű hidroperoxidok izolálása nélkül - hajtjuk végre, azaz a redukálószert teljes egészében vagy részben már a reakció kezdetén a reakcióelegyhez adjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a redukálószert a (II) 45 általános képletű kiindulási anyag képződésének mértékében adjuk hozzá. A (II) általános képletű kiindulási anyag elfogyását pl. kromatográfiás (pl. gázkromatográfiás) úton követhetjük nyomon. Az eljárás előnyös foganatosítási módja szerint a 50 reakcióelegyhez valamely alkoholt (pl. kis szénatomszámú alkoholt) adunk. E célra különösen előnyösen szekunder vagy tercier alkoholokat (pl. 2-propanolt, 2-metil-2-butanolt vagy tercier butanolt) alkalmazhatunk. A reakcióidő néhány perc és több óra közötti idő (pl. 10 óra) lehet. A reakció lefolyását analitikai (pl. vékonyréteg-kromatográfiás) úton követhetjük. A kapott (I) általános képletű vegyületeket a reakcióelegyből önmagukban ismert módszerekkel izolálhatjuk, pl. ásványi savakkal (pl. sósavval vagy kénsavval) hígított reakcióelegyet valamely szerves oldószerrel (pl. éténél) extraháljuk. Amennyiben a találmányunk szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket a megfelelő (IV) általános képletű vegyületekké kívánjuk izoménzálni, az (I) általános képletű vegyületeket nem szükséges izolálni, hanem azok a reakcióelegyben közvetlenül izomerizálhatók. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 1. példa Keverő vei, gázbevezetőcsővel és hőmérővel ellátott szulfonáló lombikban nitrogén-atmoszférában 6,64 g dezoxi-kohumulont (R helyén izopropil-csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyület), 5,6 g kálium tercier butilátot, 3,65 g trietilfoszfitot, 30 ml N ,N-dimetilformaniidot és 20 ml tercier butanolt mérünk be. A reakcióelegyet —30 °C-ra hűtjük és nitrogén helyett oxigént vezetünk be. A reakcióelegy három órás keverés után vékonyréteg-kromatográfiás meghatározás szerint dezoxi-kohumulont már nem tartalmaz. Ezután oxigén helyett ismét nitrogént vezetünk be és a reakcióelegyhez óvatosan 100 ml 2 n sósavat adunk. A reakcióelegyet 3 X 500 ml etiléterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktokat 4 X 250 ml jegesvízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és vákuumban 30 *C-on bepároljuk. 8,92 g nyersterméket kapunk, mely kromatográfiás analízis szerint 6,4 g kohumulont tartalmaz. Az anyag melléktermâdcént kizárólag trietilfoszfátot tartalmaz, mely desztillációval [75 °C/0,01 Hgmm] elválasztható. A következő táblázatban 24 kiviteli példa legfontosabb adatait foglaljuk össze. Az 1. sz. példánál a jelen példa adatait ismertetjük táblázatos formában. A (II) általános képletű kiindulási anyag mennyisége minden példa esetében 10 millimól, kivéve az 1. példát, melynél 20 millimól. 1-25. példa Szám (II) ve- Oxidáló- Bázis Oldószer Redukáló- Alkohol T Idő Nyers- (I) ve- Meggyület szer szer (C*) (óra) tennék gyület jegyzés R (g) <g) 1 i—C3H7 o2 K-t-butilát dimetilformamid trietilfoszfit t-butanol-30 3 8,92 6,4 2 í—C3H7 o2 K-t-butilát dímetilformamid trietilfoszfit t-butanol 0 1,25 4,22 2,31 3 i-C3H7 02 K-t-butilát dimetoxietán trietüfoszfit t-butanol-30 3 3,9 2,65 2
