174738. lajstromszámú szabadalom • Tetőszigetelés
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174738 Bejelentés napja: 1973. III. 23. (GE-936) Nemzetközi osztályozás: E 04 D 11/02 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1979. VIII. 28. < ..HIVATAL Megjelent: 1980. Vffl. 31. Feltalálók: Germus Bertalan építésztechnikus, 60%, Dr. Söllei Pál okL vegyészmérnök, 40%, Miskolc Szabadalmas: Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat, Miskolc Tetőszigetelés 1 A találmány tetőszigetelés épületek lejtésmentes és enyhe hajlásszögű tetőzeteinek nedvesség- és hőhatások elleni védelmére, amely szigetelés a tetőzet teherhordó tartószerkezetén, pl. vasbeton födémlemezen elhelyezett nedvesség- és hőátbocsátást meggátló rétegek együttesét tartalmazza. A lejtésmentes és az enyhe hajlásszögű — összefoglaló elnevezéssel lapostetős — épületfedések számos fajtája ismeretes. Ezek különböző anyagokból kialakított és különböző módon egymáshoz erősített nedvességszigetelő hatást eredményező rétegekből állnak, amelyek a teherhordó födémszerkezetre varrnak ráhelyezve. A nedvesség elleni szigetelést hőszigeteléssel kombináltan is kialakítják. Az ismert lapostetők egy részénél a teherhordó födémszerkezet fölött - sorrendben alulról fölfelé - általában a következő rétegek találhatók meg: bitumentartalmú mázréteg, párazáró réteg, hőszigetelő réteg, páranyomás-kiegyenlítő réteg és vízszigetelő réteg. Ez utóbbi esetleg maga is több rétegből van fölépítve. Ilyen és hasonló megoldások találhatók a Szakipari Technika c. folyóirat cikkeiben, az Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) „Segédlet a szakipari munkákhoz” c. kiadványaiban, továbbá különböző közép- és felsőfokú tankönyvekben, egyetemi, illetve főiskolai jegyzetekben. A szokványos lapostetők vízszigetelő rétegéhez bitumenes lemezeket, műanyagfóliákat és adott esetben egyéb, víz számára impermeábilis lapokból, illetve lemezekből álló szigeteléseket készítenek. A hőszigetelő 174738 2 réteg általában valamilyen habanyag, de használnak salakgyapotot, expandált vagy közönséges parafát is. Ezeket egy vagy több rétegben lapok formájában helyezik egymás mellé és adott esetben egymás fölé. 5 A párazáró, illetve páranyomás-kiegyenlítő rétegekben többnyire bitumenbevonatú alumíniumfóliákat, üvegfátyolbetéttel ellátott perforált lemezeket, alumíniumfóliákat, valamint üvegfátyolbetétes bitumenes lemezt használnak. 10 A készítési módszerek alapján az ismert lapostetőszigetelések több csoportra oszthatók. Ezek egyike a bitumenes ragasztással vagy hőre kevésbé érzékeny ragasztó alkalmazásával készülő megoldások, melyeknél a csapadékvíz elleni szigetelőanyagot a fogadó IS aljzathoz ragasztják. Közös sajátosságuk, hogy a ragasztót fogadó aljzatnak egyenletes simának kell lennie, mert az esetleges kitöredezések, kavicsfészkek vagy más egyenetlenségek a szigetelőréteg kilyukadásához vezetnek. A munkavégzés nagyfokú gondossá- 20 got igényel, és ez technológiai hátrány. Ugyancsak technológiai hátrányt jelent, hogy a ragasztást fogadó aljzatnak tökéletesen száraznak is kell lennie, mert ellenkező esetben a ragasztóréteg fölhólyagosodik, és elválik az alaptól. Kedvezőtlen továb- 25 bá, hogy a műanyagok legtöbbjével + 15 *C, a bitumenes lemezekkel pedig + 5°C alatti hőmérsékleten, továbbá párás, nyirkos időben nem lehet dolgozni. A másik eljárás abban áll, hogy előbb hideg bitumenes mázbevonatot készítenek, majd annak megszára- 30 dása után ragasztanak iá forró bitumen segítségével
