174711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékminták analízisére

3 174711 4 analizátorok nem versenyképesek az átfolyó analíziscsatoma elvét sorozatmérésekre alkalmazó be­rendezésekkel szemben. Ugyanakkor átfolyó analízis­­csatornát felhasználó automataberendezésekkel vég­zett mérések pontossága, megbízhatósága kedvezőtle­nebb, mint a titrátorokkal megvalósított méréseké. Ennek oka az, hogy a detektorok érzékenységének már kis változása, valamint a mintaoldat egyéb kom­ponensei jelenlétéből eredő kisebb-nagyobb zavaró hatások sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a detektorjelszint nagysága alapján végzett, mint a titrá­­lási végpont alapján megvalósított értékelést. Kutatásaink során célul tűztük ki olyan mérési eljárás és berendezés kidolgozását, amely egyesíti az átfolyócsatoma-elv és a titrálásos kémiai analízis elő­nyeit, tehát az analízis kivitelezésének sebessége azo­nos az átfolyó analíziscsatomájú mérések sebességé­vel, pontossága pedig azonos a titráló automaták pon­tosságával, vagy azokét meg is haladja. Az átfolyórendszerekben végzett titrálások auto­mata üzemmódban történő kivitelezésére irányuló kí­sérletek eddig nem vezettek kielégítő eredményre (Fleet, B.—Ho, A.Y.W.: Ion Selective Electrodes, Ed. Pungor E., Akadémiai Kiadó, Bp. 1973; p. 17.). En­nek két oka van. Egyrészt az alkalmazott reagens előállítási technikája — gradiens törvényesítés - nem tesz lehetővé sorozatméréseket (a reagens előállításá­hoz ugyanis ismételt edénykimosás, pontos térfogat­beállítás szükséges), másrészt a kiértékelést, a titrálási végpont megállapítását pontatlanná teszi az, hogy az oldat_ áramlása a cső fala mellett lassabb, mint közé­pen. így bizonyos mértékig széthúzódik a reagenskon­centráció, s nehéz pontosan megállapítani, hogy mennyi a tényleges reagensadagolási sebesség az ész­lelt végpontban. Ennek megfelelően jelenleg sem is­meretes olyan módszer és berendezés, amellyel analí­­ziscsatomában folyamatosan áramló mintaoldat, vagy egymástól elválasztottan áramló mintaoldatok perio­dikus titrálásával gyors és pontos analízisek lennének végezhetők. A találmány alapját egyrészt az a felismerés képezi, hogy egy áramló oldat koncentrációjának meghatáro­zása programozott reagensadagolás segítségével nagy pontossággal elvégezhető, ha olyan ciklikus reagens­adagolási programot alkalmazunk, mely biztosítja, hogy a reagens az adagolási program egy szakaszán a mintához képest fölöslegbe kerüljön (túltitrálás). (A reagensfölösleg a meghatározás alapját képező kémiai reakció lejátszódására vonatkozik.) Továbbá az a meg­állapításunk, hogy a reagensadagolási program helyes megválasztása esetén az áramló oldat anyagáramának és a reagens anyagáramának sztöchiometriai egyenér­­tékre jutása (a koncentrációmeghatározásra alkalmas ekvivalenciapont) könnyen meghatározható. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy állandó térfogatsebességgel áramló folyadékmintához a mérés­nek megfelelő reagenst/eket adagolunk meghatározott ideig — célszerűen 30 mp—5 perc időtartam alatt növekvő mennyiségben, a mintát túltitráljuk, ezután a reagens/ek adagolt anyagáramát ugyancsak meghatá­rozott idő alatt zérusra csökkentjük, miközben a re­­akcióelegyben időben bekövetkező változásokat is­mert módon folyamatosan követjük, s a két kémiai egyénért ékpont fellépése között eltelt időt, vagy azzal bármely függvénykapcsolatban levő mennyiséget 2 vesszük alapul a koncentrációmeghatározásnál. A koncentrációmeghatározás alapját képező mennyiség­ből, vagy ennek megfelelő jelből az ismeretlen kon­centrációt oldatokkal történő összehasonlítással, vagy számítás útján határozzuk meg. A találmány szerinti eljárással gázminták is elemez­hetők, ha a gázmintával közvetlen vagy - gázátjárha­tó membránon keresztül — közvetett érintkezésben levő elnyelető folyadékot áramoltatunk állandó térfo­gatsebességgel. A találmány szerinti berendezés lényegében egy olyan analizátorcsatoma, amely a folyadékminta ára­moltatására szolgáló folyadékszivattyúval van ellátva, és egy szakasza kistérfogatú átfolyó homogenizálótér­ré van kiképezve. A homogenizálótér előtti szakaszá­ba programozó egységgel összekapcsolt reagensada­goló csatlakozik, míg a homogenizálótér utáni szakasz a titrálás során bekövetkező változások mérésére és regisztrálására alkalmas egy vagy több detektorral el­látott detektorszakasz. A csatorna táplálása mintatá­rolóból, illetve mintavevőből történik, s a csatorna célszerűen kialakított elfolyóval végződik. A találmány szerinti berendezés oly módon is kiala­kítható, hogy az analizátorcsatomának a reagensada­­goló-egység előtti szakaszát gázelnyeletésre alkalmas módon képezzük ki. A gázelnyeletés vagy oly módon valósítható meg előnyösen, hogy egy átfolyó gázel­­nyeletőben az állandó térfogatsebességgel áramló el­nyelető folyadék a gázzal direkt érintkezésbe kerül, vagy úgy, hogy az analizátorcsatoma illető szakaszát a gázmintától egy gázátjárható membránnal választjuk el. A mérés során a csatornában állandó sebességgel áramló folyadékban az oldat- vagy gázminta és a reagens között a titrálás alapját képező kémiai reakció a nulláról induló, programozottan növekvő reagens­adagolásnak megfelelően mind nagyobb mértékben játszódik le. A minta-anyagáram és a reagens-anyag­áram kémiai egyenértékének elérése után a reagens mindinkább feleslegbe kerül. Az így elért célszerű mértékű túltitráltság után határozott, jól definiált időprogram szerint nullára csökkentve a reagens anyagáramát, véget ér az analízis. Ha az analíziscsator­nában továbbra is azonos mintaoldat folyik, az analí­zis megismételhető, illetve, ha új mintaoldatot ára­moltatunk, a reagens és adagolása programjának meg­felelő változtatásával új mérés végezhető. A detektorszakasz, illetve a detektorrendszer segít­ségével nyomon követhetők a reagensadagolási ciklu­sok során a titrálási reakció következtében fellépő változások. A programozott reagensadagolás követ­keztében egy mérés során a reagens-anyagáram és a minta egy komponensének anyagárama kétszer ér el kémiai egyenértéket. A két kémiai egyenértékpont fellépése között eltelt (£ idő és a mérendő kompo­nensnek a mintában levő C_ koncentrációja között jól definiálható fuggvénykapcsolat áll fenn. 0-ról induló, egyenlő oldalú háromszögalaknak megfelelő program szerint változó reagensadagolás esetén: Q = 2r—nkC ahol r = a reagens-anyagáram növekedésének és csök­kenésének időtartama (vagyis a teljes program időtar­­tama 2r), n. és k pedig a titrálási reakció sztödnometri-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom