174676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indazolszármazékok előállítására

3 174676 4 Rí jelentése a fenti, R’2 benzilcsoportot és R” acilcsoportot jelent -nitrolizálunk, ciklizálunk, majd kívánt esetben a benzil- vagy acilcsoportot lehasítjuk, és kívánt esetben a kapott, R2 helyén 2,3-epoxi­­-propoxi-csoportot tartalmazó I általános képletű vegyületet valamely erős sav addicionáltatásával a megfelelő 3-X,2-OH-propoxi-származékká alakít­juk át. Az Rí szubsztituens, mint rövidszénláncú alkil­­csoport 1—4 szénatomot tartalmazhat, előnyben részesítjük a metilcsoportot. Az R” acil-védőcsoportok alatt 1-7 szénatomos csoportokat, előnyösen acetil- vagy benzoil­­csoportot értünk. Az I és III általános képletű vegyületek reakció­képes X és Z csoportjai különösen savmaradékok, amelyek például hidrogén-halogenidekből és szul­­fonsavakból, mint metánszulfonsavból és p-toluol­­szulfonsavból származnak. Az a) eljárás szerinti reakciókat előnyösen az alkalmazott körülmények között közömbös szerves oldószerben, bázis hozzáadása mellett, szobahőmér­sékleten vagy melegítés közben hajtjuk végre. Az R’ acetilcsoport, illetve benzoilcsoport megtartása céljából protonmentes oldószert, mint dimetil-form­­amidot és dimetil-szulfoxidot részesítünk előnyben, bázisként nátrium-hidrid vagy alkáli-karbonátok jönnek tekintetbe. III általános képletű vegyületekként a 2,3-epoxi­­-propanol halogén-hidrogénsavas észterei, mint epi­­klórhidrin és epibrómhidrin, valamint szulfonsavak­­kal, mint metánszulfonsawal és p-toluolszulfonsav­­val képezett észterei jönnek szóba. A II általános képletű vegyületek, melyekben R’ acetilcsoportot vagy benzoÜcsoportot jelent, új vegyületek. Ezeket előnyösen az a) eljárásban használjuk, mivel az acilcsoport az indazol-nitro­­gént megvédi az alkilezéstől. Előállításuk a b) eljárás szerint történik. Ezen eljárás szerint proton­mentes oldószerben (például toluolban) IV álta­lános képletű 3-acil-amino-2-metil-fenil-benzil-étert az acilcsoportnak megfelelő anhidrid és alkálisó jelenlétében nitrozálunk (például izoamil-nitrittel) és melegítés útján ciklizálunk. Ezután a kapott vegyület benzilcsoportja nemesfém-katalizátor jelen­létében könnyen lehasítható. A b) eljáráshoz hasonló indazol-szintézist ír le a 2 155 545 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás. Az I általános képletű vegyületek önmagukban ismert módszerekkel alakíthatók át más I általános képletű vegyületekké. így az a) eljárással előállított 4-(2,3-epoxi-propoxi)-indazolok erős savakkal ke­zelve olyan I általános képletű reaktív vegyületekké alakíthatók át, ahol X reakcióképes csoportot és Y hidroxilcsoportot jelent, vagy megfordítva, az utób­biakból erős bázissal történő savlehasítás útján epoxidokat kapunk. Az olyan I általános képletű vegyületeket, melyekben az X reakcióképes csoport metánszul­­fonil-oxi- vagy p-toluolszulfonil-oxi-csoportot jelent, úgy állítjuk elő, hogy 4<2,3-dihidroxi-propoxi)-in­­dazolokat metánszulfonsav-kloriddal vagy p-toluol­­szulfonsav-kloriddal reagáltatunk tercier-amin jelen­létében. Oldószerként közömbös szerves oldósze­reket, mint például toluolt, étert, tetrahidrofuránt, tercier-aminként például trietil-amint, N-etil-diizcn propil-amint vagy piridint használunk, az utóbbi egyúttal oldószerként is szolgálhat. E reakciót előnyösen —30 °C és szobahőmérséklet között hajtjuk végre. Az alkalmazott 4-(2,3-dihidroxi-propoxi)-indazo­­lokat a megfelelő acetonidok hidrolízise útján állítjuk elő, mely utóbbiak II általános képletű vegyületek és glicerin-acetonid-p-toluolszulfonát rea­­gáltatása útján állíthatók elő az a) eljárás segítségé­vel. Ha az I általános képletű vegyületekben R’ acetil-csoportot vagy benzoilcsoportot jelent, úgy e csoportok kíméletes körülmények között aminolí­­zissel vagy hidrolízissel szelektíven eltávolíthatók, más funkciós csoportok megváltoztatása nélkül. A következő példákban közelebbről leírjuk a találmány szerinti vegyületek előállítását. 1. példa 1 -Acetíl-4-benzil-oxi-indazol 64 g (3-acetamino-2-metil-fenil)-benzil-éter, 25 g nátrium-acetát, 69 ml ecetsavanhidrid, 50 ml izo­­amil-nitrit és 2 liter toluol elegyét 15-20 óráig 80-90 °C-on keverjük. 10°C-ra lehűtve a sókat leszívatjuk és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 300 ml metanollal eldör­zsölve 47,5 g csaknem színtelen, 97 °C-on olvadó kristályt kapunk. A kiindulóanyagként használt (3-acetamino-2-me­­til-fenil)-benzil-étert 2 reakciólépésben a következő­képpen állítjuk elő: (3-Amino-2-metiI-fenil)-benziI-éter ( 2 - M e t i 1 - 3 -nitro-fenil)-benzil-ét ért metanolban hidrazin-hidráttal és Raney-nikkellel redukálva nyerstermékként zöld olajat kapunk. (3-Acetamino-2-metil-fenil)-benzil-éter A fenti terméket toluolban ecetsavanhidriddel acetilezve színtelen kristályokat kapunk, olvadás­pont 142—143 °C (toluolból). 2. példa 1 -Acetil-4-benzil-oxi-6-metil-indazol 149 g (3-acetamino-2,5-dimetil-fenil)-benzil-éter, 50 g nátrium-acetát, 138 ml ecetsavanhidrid, 50 ml izoamil-nitrit és 3 Úter toluol elegyét 15—20 óráig 80-90 °C-on keverjük. Lehűlés után leszívatjuk, a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, a mara­dékot felvesszük körülbelül 300 ml metanolban és a terméket hidegben kristályosodni hagyjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom