174666. lajstromszámú szabadalom • Rugóstag légrugóval és teleszkópos lengéscsillapítóval terhelésarányosan határolt csillapítással főleg gépjárműhöz

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174666 0 Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1977. VI. 30. (AU-377) B 60 G 11/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. IX. 28. Megjelent: 1980. VIII. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Körösladányi József oki. gépészmérnök, 30%, Mádi Jenó' oki. gépészmérnök, 25%, Autóipari Kutató Intézet, 50%, Budapest Szabó Sándor oki. gépészmérnök, 20%, Vad László oki. vegyészmérnök, 12,5%, Ikarusz Karosszéria és Járműgyár 25% Farkas Ottó oki. gépészmérnök, 12,5%, Budapest Budapest Taurus Gumiipari Vállalat, 25%, Budapest Rugóstag légrugóval és teleszkópos lengéscsillapítóval terhelésarányosan határolt csillapítással főleg gépjárműhöz 1 A találmány rugóstag gépjármű futóművéhez, melynek légrugója és egyirányú működésű hidrau­likus teleszkópos lengéscsillapítója van, és a lengés­csillapító által kifejtett csillapítóerő a rugóstag, illetve a jármű terhelésével változik. 5 A közúti gépjárművek rugózásának egyik ismert változatánál a futómű és a felépítmény közé szerelt légrugó és a légrugóval párhuzamosan be­épített hidraulikus teleszkópos lengéscsillapító biz­tosítja a járműfelépítmény rugózását. Légrugó szint- 10 szabályozó-szelep közbeiktatásával a jármű terhe­lésétől függetlenül állandó felépítményszint magas­ságot lehet biztosítani, ugyanakkor a légrugó karakterisztikája következtében a jármű önlengés­­száma kedvezően alacsony lehet. 15 A hidraulikus lengéscsillapító a felépítmény és futómű relatív mozgása során, a mozgás sebessé­gével arányos csillapítóerőt fejt ki, miközben hővé alakítja a járműlengések mozgási energiáját. Ismeretesek olyan rugóstag megoldások, melyek- 20 nél lengéscsillapítót és légrugót összeépítve, egy egységként alakította ki. Ilyenek például az 1 152 316 lajstromszámú és az 1 184 225 lajstrom­számú NSZK szabadalmi leírásokban ismertetett hidropneumatikus jármű rugóstagok. Mindkét meg- 25 oldásnál hidraulikus teleszkópos lengéscsillapítóra gördülőmembrános légrugó van szerelve oly módon, hogy a lengéscsillapítóra gördülőmembrános légrugó ran szerelve oly módon, hogy a lengéscsillapító dugattyűrűd járműhöz csatlakozó végéhez mereven 30 2 van rögzítve a gördülőmembrános légrugó egyik oldali fegyverzete. A teleszkópos lengéscsillapító futóműhöz kapcsolt hengere úgy van kiképezve, hogy ahhoz csatlakozik a gördülőmembrán másik vége és egyben rugózás közben a lengéscsillapító hengerének palástfelületére gördül rá a membrán. Ezen ismert megoldások előnye, hogy az egy egységként kialakított csillapított rugóstag - össze­hasonlítva a külön-külön szerelt légrugó és lengés­csillapítóval - kisebb beépítési helyet igényel, csatlakoztatása a járműhöz egyszerűbb, az azonos hatásvonalú rugó és csillapítóerő forgatónyoma­­tékot nem ébreszt, tehát könnyebb szerkezet kialakítását teszi lehetővé, és végül a lengéscsilla­pító dugattyúrúdjához kevesebb szennyeződés jut, ami élettartam szempontjából kedvező. Hátránya, hogy a lengéscsillapító egyes szerkezeti elemeinek terhelése megnövekszik és a lengéscsillapító meghi­básodása esetén a gördülőmembrán is károsodhat. Mind a hagyományos külön épített légrugó-len­géscsillapító, mind a példaként említett 1 162 316 és 1 184 225 lajstromszámú szabadalmi leírások szerinti hidropneumatikus rugóstagoknál fennáll az az ellentmondás, hogy míg a légrugó rugózási tulajdonságait a gépjármű változó terhelése esetén a szintszabályozó szelep segítségével a terhelésnek megfelelően befolyásoljuk, addig a hidraulikus len­géscsillapító a terheléstől függetlenül mindig azonos módon fejti ki hatását, vagyis a csillapítóerő csak a lengéssebesség függvénye. Ebből következik, hogy 174666

Next

/
Oldalképek
Tartalom