174645. lajstromszámú szabadalom • Eljárás trágyázóanyag előállítására hígított istállótrágya felhasználásával
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 174645 ORSZÁGOS Bejelentés napja: 1975. V.2. (TA—1358) Közzététel napja: 1979. VII.28. Nemzetközi osztályozás: A 01 C 21/00 TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1981.11.15. Feltalálót k) : Szabadalmas : di. Varsányi József, agármérnök, 30%, _ Takarmánytermesztési Kutató Intézet, (regszemcse, Tolnai László, ágazatvezető, 28%, Iregszemcse Budapest, Kokits Tibor, oki. kertészmérnök, 14%, Ercsi, dr. Szabó Ambrus,vegyészmérnök, 14%, Zaicz Vilmos, agrármérnök, 14%, Budapest Eljárás trágyázóanyag előállítására hígított istállótrágya felhasználásával 1 A találmány trágyázóanyagnak hígított istállótrágya felhasználásával történő előállítására vonatkozik. Ismeretes, hogy az istállótrágya, nevezetesen a hígított istállótrágya, illetve trágyalé elszállítása és elhelyezése világszerte komoly problémát jelent. A nagyüzemi állattenyésztésnél az istáÚótrágyának az istállókból való eltávolítása és ezáltal az istállók tisztántartása általában úgy történik, hogy a trágyát vizöblitéssel mossák ki és folyatják ki az istállóból. A kekerült hígított istállótrágya nemcsak bűzös, de tápot ad a legyek elszaporodásának, szennyezi a levegőt és a környezetet, a benne tenyésző mikroorganizmusok útján fertőző hatású, közvetlenül veszélyezteti az állatok, sőt az emberek egészségét is. Az istállótrágya valamilyen módon történő megsemmisítése olyan növényi tápanyagok elpusztítását is jelentené, amilyeneket a műtrágya sohasem tartalmaz. Mindezért számos kísérlet vált ismeretessé, amelyek a trágyának a nagyüzemi gazdálkodásban is alkalmas felhasználását célozták, amelyek azonban a gyakorlatban mégsem voltak gazdaságosan és megfelelő eredménnyel hasznosíthatók. A megoldást általában a hígított trágyának a szilárd és folyékony fázisokra való szétválasztásában és szétválasztott állapotban való felhasználásában keresték. A 157 263 sz. magyar szabadalmi leírás ülepítő és szűrő medencék létesítését ajánlja, amelyekből a visszamaradt szilárd alkotóelemeket markolóval kell kiemelni és trágyázásra felhasználni. Hayde: Landmaschinenlehre 2. kötet 475. lapján olyan módszert ismerhetünk meg, amely a természetes konzisztenciájú anyagot felhígítva gyüjtőtartályba 2 továbbítja, majd sűrített levegővel vagy zagyszivattyúval szállítja a szűrőtelepre, ahol a zagy szilárd és folyadékfázisú részei szétválnak. A szilárd halmazállapotú részt ezután szárítani kell s azután lehet trágyá- 5 zásra felhasználni. A folyadékfázis a 12 768 számú NDK szabadalmi leírás szerint a természetes konzisztenciájú anyag felhígítására ismét felhasználható. A nyert szilárd részt szükség esetén aprítani is lehet (Hayde id. műve 461. lap), míg a folyadékfázist még 10 Perrot: Handbuch der Beregnungstechnik 2. kiadás 10. fejezetében ajánlott módon esőszerű öntözés útján lehet hasznosítani. Az esőszerű öntözéshez kisebb üzemek céljára a 366.415 sz. svájci szabadalmi leírás traktorvontatású trágyalékihordó kocsit ajánl, 15 amely daraboló- és keverőberendezéssel, valamint szivattyúval és ehhez csatlakozó esőztető szerelvénnyel van ellátva. A 160 055 számú magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás a trágya feldolgozását folyamatosabbá kívánja tenni, az ülepítést ezért 20 több részre osztott ülepítőmedencében végzi és a szilárd rész szárítását azzal küszöböli ki, hogy helyette tőzeggel keveri, prizmákba rakja és a nyert komposztot mintegy két hónapon át érleli. A folyékony fázist közvetlenül öntözésre használja fel. 25 A folyékony fázist ismét az istálló trágya öblítésére vezeti vissza az a módszer is, amit M.L.Person és társai: ,A sertéstrágya kezelésének és szállításának háromféle módszere”cimü cikkéből ismerhetünk meg (Trans.Am.Soc.Agric.Eng.StJoseph 1974, 17. kötet 30 3. sz. 536-541. lap) s amely cikk egyébként főleg a telepen belüli trágyaeltávolítással, kezeléssel és szállítással foglalkozik. 174645
