174643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új nonapepti-származékok előállítására

3 174643 4 Arg = arginin Gin = glutamin Ile = izoleucin Pro = prolin Pyr = piroglutaminsav Trp = triptofán A találmány szerint előállított peptidek közül a következőket találtuk hatásosaknak az angiotenzin I által előidézett magas vérnyomás csökkenésére: Azok az H—Pyr—Trp—Pro—Arg-Pro—Gin—Ile—Pro—Pro-OR la általános képletű észterek, amelyek képletében R alkilcsoportot jelent, és a H —Py r—T rp—Pro—Arg—Pro—Gin —Ile—Pro—Pro—NH 2 II képletű amid. A fenti észterek alkilcsoportja 1 — 10 szénatomos, előnyösen 1 —6 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport lehet, ilyenek például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, n-butil-, szek-butil-, terc-butil-, pentil-, hexil-, heptil-, oktil-, nonil- és decilcsoportok, valamint az utolsó hat csoport különféle izomerjei. Különösen előnyös a metil- és a terc-butilészter. A találmány szerint az észtereket előnyösen úgy állítjuk elő, hogy szokásos peptid-előállítási eljárást alkalmazva, alkilészterrel védett Pro-végcsoportot tar­talmazó di-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, hepta- vagy oktapeptidet szükség szerint egy vagy több pepiiddel reagáltatunk, és így a találmány szerinti la általános képletű nonapeptid-alkilésztert kapjuk. Ilyen módon a találmány szerinti észtert közvetlenül kapjuk anél­kül, hogy előbb a szabad H-Pyr Trp—Pro-Arg-Pro-Gln-Ile-Pro—Pro-OH peptidet kellene kialakítani. A találmány szerint az amidot előnyösen úgy állítjuk elő, hogy szokásos peptid-előállítási eljárást alkalmazva, amidcsoporttal védett Pro-végcsoportot tartalmazó di-, tri-, tetra-, penta-, hexa-, hepta- vagy oktapeptidet szükség szerint egy vagy több pepiiddel reagáltatunk, mire a találmány szerinti II képletű nonapeptid-amidot kapjuk. Ilyen módon a találmány szerinti amidot közvetlenül kapjuk anélkül, hogy előbb a szabad peptidet kellene előállítani. A találmány szerint az észtereket és amidokat úgy is előállíthatjuk, hogy a 3 832 337 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásokkal előbb a szabad peptidet alakítjuk ki, és szokásos módszerekkel ezután addicionáljuk a Pro­­-végcsoporthoz az alkilészter- vagy amidcsoportot. A találmány szerint előállított vegyületek in vivo gátolják az angiotenzin 1 átalakulását angiotenzin Il-vé, és ezáltal ellensúlyozzák az angiotenzin 1 vérnyomást fokozó hatását. A találmány szerinti vegyületek akkor képesek az angiotenzin 1 vérnyo­mást fokozó hatását gátolni, ha emlősöknek, például patkányoknak, egereknek vagy kutyáknak 0,5 — 10 mg/kg adagmennyiségben adjuk be. Erre a célra a vegyületeket fiziológiailag elfogadható vivőanyaggal keverten parenterálisan adhatjuk be. A következő példák szemléltetik a találmány szerinti eljárást. A hőmérsékleti adatokat Celsius-fok­­ban adjuk meg. 1. példa Bénziloxikarbonil-izoleucU-prolíl -prolin 4,24 g prolii-prolin-hidrobromidot 40 ml dimetil­­formamid és 2,8 ml trietilamin keverékében felol­dunk, az oldathoz hozzáadunk 9,27 g benziloxikarbo­nil-izoleucin-p-nitrofenilésztert és 3 g 1-hidroxibenzo­­triazolt, és a reakciókeveréket szobahőmérsékleten 16 óra hosszat állni hagyjuk. Ezután 1 ml dimetilamino­­propilamint adunk hozzá, és 2 óra múlva az oldószert vákuumban ledesztilláljuk. A száraz maradékot 200 ml etilacetátban oldjuk, és egymásután 0,1 n sósavval és vízzel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézi­umszulfáton szárítva és vákuumban szárazra párolva, 13,8 g szilárd anyagot kapunk. Ezt a terméket etilacetátban oldva 300 g kovasavgélt tartalmazó oszlopra visszük fel, és etilacetáttal eluáljuk. A kívánt cím szerinti tripeptidet tartalmazó frakciókat egyesít­jük, és szárazra pároljuk. 2. példa Benziloxikarbonil-izoleucil-prolil-prolin-metilészter Az 1. példa szerint előállított 4,6 g tripeptidet metanolban oldjuk, és addig adunk hozzá dietiléteres diazometán oldatot, amíg állandó sárga színt nem érünk el. Fél óra elmúltával néhány csepp ecetsavat adunk hozzá, hogy a sárga oldatot elszíntelenítsük, majd az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a kapott száraz maradékot etilacetátban oldjuk. Ezt az oldatot egymásután 0,1 n sósavval, vízzel, majd telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal és végül víz­zel mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium­szulfáton szárítva és bepárolva, a cím szerinti vegyüle­­tet kapjuk. 3. példa Benziloxikarbonil-glutaminil-izoleucil-propil-prolin-me tilészter A 2. példa szerint előállított 1,4 g tripeptidet 30 ml 95 %-os etanol és 3 ml n sósav elegyében oldjuk. Az oldathoz 0,3 g 10 % palládium tartalmú szenet adunk, és a kapott szuszpenziót 0,5—1 att hidrogén­­nyomáson addig keverjük, amíg az eltávozó gázokban széndioxidot már nem mutathatunk ki. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk, és a szüredéket vákuumban bepároljuk. A száraz maradékot 6 ml dimetilforma­­mid és 0,5 ml trietilamin keverékében feloldjuk. Az oldathoz hozzáadunk 1,6 g benziloxikarbonil-gluta­­min-p-nitrofenilésztert és 0,5 g 1-hidroxibenzotria­­zolt, és a reakciót szobahőmérsékleten a ninhidrin reakció negatívvá válásáig végezzük. Ekkor a reakció­keverékhez 0,5 ml dimetilamino-propilamint adunk, és további 1 óra hosszat reagáltatjuk, majd 200 ml etilacetátot adunk hozzá, és a keletkezett oldatot semlegesre mossuk. A szerves fázist elválasztva, víz­mentes magnéziumszulfáton szárítva és az oldószert vákuumban ledesztillálva a cím szerinti vegyületet kapjuk. 4. példa Be n z i 1 o x i k arbonil-aj-nitroarginil-prolil-glutaminil-iz­oleucil-prolii-prolin-metilészter A 3. példa szerint előállított 14 g tetrapeptidet 325 ml vízmentes etanol és 23 ml n sósav elegyében oldjuk, az oldathoz 3,0 g, 10 % palládium tartalmú szenet adunk, és a reakciókeveréket 0,5-1 att hidro­génnyomáson addig keverjük, amíg széndioxid már nem szabadul fel. A katalizátort szűréssel eltávolítjuk, és a szüredéket szárazra pároljuk. A kapott maradé­kot 43 ml dimetilformamid és 3,2 ml trietilamin 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom