174636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként gabonafélék hímsterilezésére és a növény növekedésének egyidejű gátlására továbbá keverék az eljárás foganatosítására
5 174636 6 Ha a nedvesíthető porkészítményeket vagy az emulgeálható koncentrátumokat felhígítjuk akkor vizes diszperziókat vagy emulziókat kapunk, melyek szintén felhasználhatók a javasolt célra. Az előállított emulziók „víz az olajban” vagy „olaj a vízben” típusúak, esetleg sűrű, majonézszerű konzisztenciával rendelkeznek. A találmány további részleteit a kiviteli példákban ismertetjük. A kiviteli példákban alkalmazott a gabonafélék fejlődési fázisainak leírására vonatkozó terminológia megfelel a „Plant Pathology” Volume 3, 1954. c. szakkönyvben alkalmazott terminológiával. 1. példa A kísérleteket 2-metoxi-karbonil-3,4-metano- pirrolidinnel végeztük a kiválasztott tavaszi búza a „Calibri” fajta volt. A hatóanyagot a növényi fejlődés két különböző fázisában alkalmaztuk: 7. fázis: a második nódium megjelenésének fázisa, vagyis mielőtt a' kalásznak mint önálló szervek a kifejlődése észrevehető 10. fázis: a kalászképződés középső fázisa, vagyis a kalász már kifejlődött és a levélhüvelybe burkolt duzzadmányként észlelhető. A 7. és 10. fejlődési fázisban lévő növénycsoportokat (20 cserép, 1 — 1 cserépre számítva 3—3 növényi egyed) 100 ppm illetve 500 ppm hatóanyagtartalmú Triton X—155-öt tartalmazó 0,1 %-os vizes oldattal bepermeteztük. A kontroll növényeket csak a nedvesítőszert tartalmazó vizes oldattal permeteztük meg. A kalászok megjelenésekor azokra átlátszó kis zacskót helyeztünk, hogy a kezeletlen kalászokkal való kereszteződést meggátoljuk. A növényeket a buzaszemtermés kifejlődéséig neveltük és az egy kalászra jutó buzaszemek átlagos számát megszámoltuk és az eredményeket az I. táblázatban foglaljuk össze: I. táblázat Kezelés Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos szemkoncentrá- szám ciója 7. fejlődési 10. fejlődési (ppm) fázisban fázisban kezelt búzanövényeknél Kezeletlen kontroll 36,3 36,3 1 0 34,3 32,8 2 100 3,4 0,5 3 500 0 0 Az adatokból látható, hogy a hatóanyag 100 ppm koncentrációban teljes sterilitást vált ki, amely 500 ppm-mel tökéletessé tehető. Ehhez hasonló tendenciát figyeltünk meg szabadföldi kísérletekben is. A nőfertilitás megtartását úgy vizsgáltuk, hogy sterilezett növényeket kezeletlen életképes virágporral kereszteztük. A kereszteződés eredményeként képződött magvakat kicsíráztattuk, és a csírázási kísérletek eredménye azt mutatta, hogy a magvak 100%-ig életképesek. 2. példa A kísérleteket 2-karboxi-3,4- metano-pirrolidinnel végeztük „Dove” búzafajtánál. A hatóanyagot a búzanövény szárbaszökésének két különböző fejlődési fázisában, de a kalászok megjelenése előtt alkalmaztuk, mépedig: 8. fázis: amikor az utolsó levél éppen láthatóvá válik 9. fázis: amikor az utolsó levél nyelve (ligula) éppen láthatóvá válik. A 8. és 9. fejlődési fázisban lévő növénycsoportokat (20 cserép, cserepenként 3—3 növényi egyed) 72 ppm vagy 144 ppm hatóanyagtartalmú vizes oldattal bepermeteztünk, amely 0,1 % koncentrációban HONIDÉT P—40 nedvesítőszert tartalmazott. A kontroll növényeket csak nedvesítőszert tartalmazó vizes folyadékkal permeteztük be. A kalász megjelenésekor átlátszó zacskót helyeztünk a kalászokra, hogy a kezeletlen kalászokkal való kereszteződést meggátolja. A növényeket a búzaszemtermés kifejlődéséig neveltük és az egy kalászra eső búzamagok átlagos számát megszámoltuk, az eredményeket a II. táblázatban foglaljuk össze : II. táblázat Kezelés Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos magszám koncentrációja 7. fejlődési 10. fejlődési (ppm) fázisban fázisban kezelt búzanövénveknél kezeletlen kontroll _ 36,3 36,3 1 0 34,3 32,8 2 72 0 0 3 144 0 0 A táblázatból világosan kitűnik az, hogy a himsterilitás teljes mértékben bekövetkezik és a kezelés után végzett keresztezési kísérletben a nőfertilitás teljes mértékben megmarad. 3. példa A kísérletet tavaszi „Imber” fajtájú árpával végeztük, az alkalmazott hatóanyag 2-karboxi-3,4- metano-pirrolidin. A hatóanyagot az előző példákban megfelelően a 8. és a 9. fejlődési fázisban alkalmaztuk azzal az eltéréssel, hogy a hatóanyag vizes oldatban való koncentrációja 100 illetve 200 ppm volt. A kapott eredményeket a III. táblázatban részletezzük: III. táblázat Kezelések Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos szemkoncentrá- szám ciója 8. fejlődési 9. fejlődési (ppm) fázisban fázisban kezelt árpánál Kezeletlen kontroll 21,2 21,2 1 100 0,25 16,25 2 200 0 7,95 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
