174636. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként gabonafélék hímsterilezésére és a növény növekedésének egyidejű gátlására továbbá keverék az eljárás foganatosítására
7 174636 8 Az eredményekből világosan látható, hogy a 2-karboxi:3,4-metano- pirrolidin az árpára is sterilező hatást gyakorol. 4. példa „Sappo” fajtájú tavaszi búzával végeztük a kísérletet, a hatóanyag 2-karboxi-3,4- metano-pirrolidin volt. A 8. és 9/10. fejlődési fázisban lévő növénycsoportokat (10 cserép, 1-1 cserépre 2 növényi egyed) bepermetezünk 50 vagy 100 ppm hatóanyagot tartalmazó olyan vizes oldattal, amely 0,1 % koncentrációban NONIDET P—40 nedvesítőszert tartalmaz. A kontroll növényeket csak nedvesitőszert tartalmazó vizes folyadékkal kezeltük. A kalászok megjelenésekor átlátszó zacskót helyezünk minden egyes kalászra, hogy a kezeletlen kalászokkal való kereszteződést meggátoljuk. A növényeket a búzaszemek kifejlődéséig neveltük, és az egy kalászra eső búzaszemek átlagos számát meghatároztuk. Az eredményeket a IV. táblázatban részletezzük. IV. táblázat Kezelés Hatóanyag Egy kalászra jutó átlagos koncentrációja szemszám (ppm) 8. fejlődési 9/10 feilődési fázisban fázisban kezelt búzanövényeknél Kezeletlen kontroll -41,6 41,6 1 50 4,1 0,1 2 100 38,9 22,1 5. példa Az 1. példában leírt kísérletben alkalmazott és a 7. fejlődési fázisban kezelt búzanövényeknél a kalászok betakarítása előtt összehasonlítottuk néhány tetszés szerint kiválasztott növény szármagasságát a kezeletlen növények szármagasságával. A szármagasság megállapításakor a kalásznódium és a szártő közötti távolságot mértük meg. Az eredményeket az V. táblázatban részletezzük: V. táblázat Hatóanyag Átlagos szármagasság Szárhosszúság koncentrációja (ppm) (cm) csökkenése (%) kontroll 3X4 50 26.0 22,0 100 25,4 24,0 200 23,8 28,7 Az V. táblázat eredményeiből megállapítható, hogy a 2-metoxi-karbonil-3,4- metano-pirrolidinnel kezelt búzanövények szárhosszúsága nagy mértékben csökken a kezeletlen kontroll növényekhez képest. 6. példa A vegetatív növekedés gátlását figyelhettük meg akkor is. ha 0,2 és 1 kg/ha adagban nem a gabonafélékhez tartozó illetve más kalászos növényeket 2-karboxi- 3,4-metano-pirrolidinnel kezeltünk. A vegetatív növekedés gátlását 0-8 skálaértéken szemrevételezéssel értékeltük. A 0 skálaérték azt jelzi, hogy e növekedésben nincs gátlás, míg a 8 skálaértéknél a növények növekedése nagymértékben csökken anélkül, hogy azok kipusztulnának. A levélpermetezés eredményeit a VI. táblázatban ismertetjük: VI. táblázat Adag Kuko-Rizs Peije- ZabLenMustár Cukor- Szója kg/ha rica fű répa bab 1 1 5 5 6 6 5 7 8 0,2 0 22353 5 8 7. példa Évelő peijefű növekedésének gátlását határoztuk meg oly módon, hogy a növényeket 2-karboxi- 3,4-metanopirrolidinnel levélpermet alakjában kezeltük. Egy adaggal 10—10 növényt kezeltünk. Az eredményeket a VII. táblázatban ismertetjük: VII. táblázat Adag kg/ha Tőhajtások Magasság száma cm Friss növényi súly,g 0 kontroll 18 31 14 0,5 15 30 15 2,0 20 23 12 5.0 17 19 10 A fenti eredmények azt jelzik, hogy a növények szármagassága jelentős mértékben csökkent, ugyanakkor a tőhajtás száma nem változott, ami a fű növekedés szabályozása szempontjából kedvező. 8. példa A 7. példában leírt kísérleteket megismételtük azzal az eltéréssel, hogy „Amsoy” fajtájú szójababot kezeltünk a virág megjelenése előtt. Az alkalmazott adag nagyságát és a növényszárak magasságát a következő VIII. táblázatban ismertetjük: VIII. táblázat Adag Növények magassága permetezés Számövekedés kg/ha után (cm) (cm) a kísér-1 2 3 leti időszakaszban héttel a kezelés után 0 51 67 90 54 (kontroll) 0,5 39 39 39 2 1,0 36 36 37 3 Ebben a kísérletben is a növényszárak magasságának kifejezett csökkenése figyelhető meg. Azonkívül virágzás sem észlelhető a kísérleti időszakaszban. 9. példa 2-Karboxi- 3,4-metano-pirrolidinből kiindulva a IX. táblázatban felsorolt vegyületeket állítottuk elő önmagában ismert módon. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
