174613. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új orto-szubsztituált fenoxialkilamino-származékok előállítására
7 174613 8 II. táblázat Központi idegrendszeri nyugató, görcsoldó és központi antikolinerg hatás (EDS0 mg/kg i.p.) Vegyidet 2-(4-metilaminobutoxi)-difenilmetán-hidroklorid 2-(4-metilaminobutoxi)-difeniléter-hidroklorid 2<4-metilaminobutoxi)-difenilszulfid-hidroklorid 2-(3-metilaminopropoxi)-difenilmetán-hidroklorid 2-(4-metilaminobutoxi)-difenilnietilmetán-hidroklorid 2-(4-metilaminobutoxi)-difenil-hidroklorid 2-(4-aminobutoxi)-difenil-hidroklorid amitriptilin Az I. és II. táblázatok eredményeiből kitűnik, hogy az 1 általános képletű orto-szubsztituált fenoxialkilamino-származékoknak az amitriptilinnel összehasonlítható rezerpinelienes hatásuk van csekélyebb toxicitás mellett, és központi idegrendszeri nyugtató, és antikolinerg hatásuk gyengébb. Az 1 általános képletű vegyületek beadása perorálisan, szubkután, intravénásán, intramuszkulárisan vagy intraperitoneálisan történhet. Az adag nagysága többek között a beteg korától, egészségi állapotától és súlyától, a depresszió mértékétől, a kezelés gyakoriságától és a kívánt hatástól függ. Általában az adag naponta 0,5-50 mg/kg, előnyösen 1 -30 mg/kg testsúly lehet. Az alkalmazható gyógyszerkészítmények köre nem korlátozott. A perorális és parenterális beadásra alkalmas készítmények közül megemlíthetjük a tablettákat, kapszulákat, porokat, oldatokat, szuszpenziókat. Az egységnyi adag hatóanyag tartalma 0,5-90 s% lehet a teljes készítményre vonatkoztatva. A hatóanyag mellett a készítmények szilárd vagy folyékony hordozót is tartalmazhatnak. Az alkalmazható folyékony hordozó például víz, földimogyoróolaj, szójababolaj, ásványolaj vagy szezámolaj lehet. Parenterális beadáshoz alkalmas hordozóanyagok közül megemlíthetjük a nátriumklorid- és cukoroldatot, glikolokat, például etilénglikolt, propilénglikolt és polietilénglikolt. A nátriumklorid-oldat 0,5-20, előnyösen l-10s% hatóanyagot tartalmazhat. Görcsoldó hatás Izomelernyesztő hatás Spontán motilitás gáti. Tremor ellenes hatás 45 80 70 P60 32 60 60 30 >60 50 >60 30 40 65 90 42 25 >60 32 20 14 40 30 20 14 50 40 60 16 15 18 4 35 A következő példák szerinti eljárást. szemléltetik a találmány 1. példa 40 5,0 g 2-{4-brómbutoxi)-difeniléter és 30 ml 40%-os vizes dimetilamin-oldat 100 ml etanollal készült oldatát 8 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Ezután az etanolt és a dimetilamin 45 feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz 2 n nátriumhidroxid-oldatot adunk és dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonatot bepároljuk, a maradékhoz 2 n sósavat adunk és az oldatot szárazra bepároljuk. A maradékot etanol és 50 dietiléter elegyéből átkristályosítjuk. 4,6 g 2-(4-dimetilaminobutoxij-difeniléter-hidrokloridot kapunk. Olvadáspontja 131—135 °C. 55 2. példa 5,0 g 2-(5-brómpentiloxi)-difeniléter és 6 g metilamin 100 ml etanollal készült oldatát bombacsőben 2 óra hosszat 50°C-on melegítjük. Ezután az 60 etanolt és a metilamin feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A maradékhoz 2 n nátriumhidroxid-oldatot adunk és dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonatba vízmentes hidrogénkloridot vezetünk és a kapott csapadékot kiszűrjük. A 65 nyers terméket etanol és dietiléter elegyéből átkris-4
