174599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcstermő-és más mezőgazdasági haszonnövények termése érésének gyorsítására és/vagy cukortartalmának növelésére
174599 8 Be nem takart szőlőnél a szőlősorok között, a tőkék vonalától mintegy 25 cm oldaltávolságban célszerűen géppel, szervestrágyázás esetén ahhoz egyébként is szükséges 30-40 cm mély árkot (csatornát) nyitunk, abba ugyancsak célszerűen gépi úton (pl. tartályból, gégecső segítségével) juttatunk a szervestrágya alá káli műtrágyát, majd a csatornában levő káli műtrágyát a szervestrágyával együtt talajjal betakaijuk. E módszer alkalmazása esetén a tőkeművelésű szőlőnél hektáronként mintegy 6—8 q káli műtrágyát, lugasművelésű szőlőnél pedig soronként és 22-25 m-ként 10 kg káli műtrágyát juttatunk a talajba, ami megfelel 6—12 q 60%-os káli műtrágyának. A fenti adatok már termő szőlő ültetvényekre érvényesek. Amennyiben a találmány szerinti káliumkezelést már a termőrefordulást megelőző évben kezdjük - ami feltétlenül hasznos és ajánlatos -, a közölt műtrágya mennyiségének alsó határértékének csak mintegy 50%-át juttatjuk a talajba. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy hűvös időjárás miatt, több-kevesebb csapadék ellenére, vagy aszályos időszakban a csapadék elmaradása miatt egyes korai érésű szőlőfajták (pl. „Favorit”, „Cardinal”, „Pannónia Kincse”,) érési jelei még július végefelé, pl. július 25-ig nem észlelhetők, e szőlőfajtáknál - amennyiben a bogyók nagysága a végleges méret kb. 70—,80%-át már elérte, de olyan állapotban vannak, hogy a teljes beérés kb. egy héten belül nem várható — külön káliumkezelést alkalmazunk. Ez esetben 3—4 liter vízben 10—13 dkg káli műtrágyát oldunk fel, és ezt az oldat-mennyiséget használjuk fel egy tőke kálium-kezelésére célszerűen oly módon, hogy a tőke két oldalán, mintegy 25 cm oldaltávolságban 20-25 cm mélységben az oldatot a talajba adagoljuk. Ez esetben is megoldhatjuk az oldatnak a talajba juttatását a tőkesorok közötti csatornán keresztül, célszerűen tartálykocsiból, flexibilis tömlőkön át. A találmány szerinti módon kezelt szőlő beérése a szokásosnál 1-4 héttel korábban történik. Például a „Favorit” fajta augusztus eleje helyett július végén, a „Cardinal” augusztus közepe helyett július végén, augusztus első napjaiban, a „Pannónia Kincse” augusztus vége, szeptember eleje helyett július végén, augusztus első napjaiban (a „Cardinal”-Ial egyidőben), az „Attila” szeptember közepe-vége helyett augusztus végén, szeptember első napjaiban, a „Csabagyöngye” július 25-26. helyett már július 20 körül beérik. A „Szürkebarát” érési ideje szeptember eleje-közepe helyett augusztus vége, az „Itália” október közepe-vége helyett szeptember végén, az „Afuz Ali” október eleje-közepe helyett szeptember végén, a „Rizlingszilváni” és a „Kocsis Irma” szeptember eleje-közepe helyett augusztus végén, a „Furmint” és a „Hárslevelű” október eleje-közepe helyett szeptember közepére beérik, (megjegyezzük, hogy Magyarországon az „Afuz Ali” tökéletes beérése bizonyos helyeken és bizonyos években — a találmány szerinti kálium-kezelés nélkül - nem következik be.) Azon túlmenően, hogy a fentiek szerint a találmányi módon kezelt szőlők szüretelési ideje a szokásosnál lényegesen korábbra (általában augusztus vége - szeptember közepe közötti időszakra) esik, lényegesen megnövekszik a cukortartalma is. A must cukorfoka legalább mintegy három cukorfokkal haladja meg a szokásos értéket, így az abból készített bor is mintegy 2 M°-kal több szeszt tartalmaz. Aszúbortermő vidékeken - pl. Tokaj-hegyalján és környékén - az aszúsodásra hajlamos „Hárslevelű” és „Furmint” a találmány szerinti kálium-kezelés esetén csaknem minden évben megtöpped október közepéig. Amennyiben az aszályos, illetve hűvös években a fent részletezett külön (oldattal történő) kálium-kezelést alkalmazzuk, a szőlő (sok napfény esetén) 3—5 nap alatt még akkor is beérik, ha az érés jelei nem észlelhetők, az érési folyamat látszólag még meg sem indult. Ez különösen a „Cardinal” esetében szembetűnő: a bogyók egyik napról a másikra megkékülnek. A szőlő találmány szerinti kálium-kezelésének további előnye, hogy a hajtások augusztus végére már annyira beérnek, hogy az esetleges koraőszi (általában a szeptember 7-10. közötti) fagy nem tesz kárt bennük. Végül a találmány szerinti kálium-kezelés járulékos előnyeként említhetjük meg, hogy a szőlő kipréselése után visszamaradt törkölyből a szokásosnál több pálinkát nyerhetünk. 2. példa Fűszerpaprika, paradicsompaprika és kései paradicsom érésének meggyorsítása, illetve cukortartalmának növelése érdekében az előbbi két növény esetében 8,3 q/ha, kései paradicsom esetében pedig 4,3 q/ha káli műtrágyát (60% K2 O-t tartalmazó KCl-t) juttatunk a gyökérzónában a talajba. A káli műtrágya talajba vitele a tenyészidő első harmadában, vagy a palántázást megelőzően történhet. Az előbbi esetben a palánták (tövek) mellett, két átellenes oldalon, mintegy 10 cm oldaltávolságban, 3-5 cm mélységben 1,0 dkg (fűszerpaprika), 1,5 dkg (paradicsompaprika), illetve 1,8 dkg (kései paradicsom) káli műtrágyát adagolunk. Az adagolást géppel is végezhetjük. Ennek eredményeként a kezelt növények termése szeptember elejére be-, illetve leérik, tehát az esetleges koraőszi fagy a termésben nem okozhat kárt. A kései paradicsom korai beérésének járulékos előnye, hogy az augusztus végén kezdődő hűvös éjszakák miatt jelenleg gyakran tapasztalható éretlenség kiküszöbölődik. 3. példa Szamóca-fajták közül a korai érésűeket a tenyészidő elején (március elején) oly módon részesítjük kálium-kezelésben, hogy célszerűen, miután a töveket a leszáradt leveleitől megtisztítottuk, tövenként, a tő két ellentétes oldalán, 8—10 cm oldaltávolságban, 1—2 cm mélységben géppel 1,0—1,5 dkg káli műtrágyát helyezünk, majd ta5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
