174599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcstermő-és más mezőgazdasági haszonnövények termése érésének gyorsítására és/vagy cukortartalmának növelésére
9 174599 10 lajjal betakarjuk. Ez hektáronként mintegy 240—360 kg K20 hatóanyagot jelent. A kezelés eredményeként a szamóca a szokásosnál korábban érik és édesebb lesz. 4. példa Ribizke és málna esetében a tenyészidő első harmadában (március-április hónapokban) 5-10 cm mélységben tövenként 3, illetve 4 dkg káli műtrágyát juttatunk a talajba, majd betakarjuk. A műveletet végezhetjük géppel is. A kálium-kezelés eredményeként mindkét bogyósgyümölcs korábban érik és édesebb is lesz. 5. példa A görög- és sárgadinnyét, valamint a sütnivaló tököt a tenyészidő első harmadában részesítjük kálium-kezelésben. Sárgadinnye tövenként, a tő két ellentétes oldalán 10 cm oldaltávolságban 5—10 cm mélységben 1,0—1,5 dkg káli műtrágyát helyezünk el, s azt talajjal betakarjuk. Görögdinnye esetében tövenként két irányban, ugyancsak 10 cm oldaltávolságban 6,5-7,5 dkg káli műtrágyát juttatunk a talajba, tehát összesen 13—15dkg-ot. Sütnivaló tök esetében a káli műtrágya mennyisége egy tőre 9-9 dkg, az elhelyezés módja pedig azonos a görögdinnyénél említettekével. A sárgadinnye hektáronkénti káli műtrágya szükségletét — ami l,6-2,4q — a mag vetése előtt 5-10 cm mélységben a talajba is bedolgozhatjuk. Egyébként mindhárom esetben végezhetjük e műveleteket géppel is. A dinnyék kálium-kezelésének előnye a korábbi érésen és a magasabb cukortartalmon kívül - ami a sütnivaló töknél is jelentkezik - az, hogy a növények a talaj káliumtartalmát nem merítik ki, ami különösen a görögdinnye esetében egyébként bekövetkeznék. 6. példa A cukorrépa cukortartalmát a találmány szerinti eljárás segítségével oly módon növelhetjük, hogy a mag vetésével gyakorlatilag egyidejűleg soronként és 1 méterenként mintegy 4,0-6,0 dkg, előnyösen 5/) dkg káli műtrágyát juttatunk a talajba, 3—5 cm-rel a talajfelszín alá, vagyis a vetőmag a káli műtrágyára kerül. Ez hektáronként mintegy 600-900 kg K20 hatóanyagnak felel meg. A művelet gépesíthető, a káli műtrágyát tartalmazó tartálynak a vetőmag-tartály előtt kell felszerelve lennie a vetőgépen. A kezelés eredményeként legalább 2,0—3,0%-os cukortartalom növekedés várható. 7. példa Lucernát és rétifüvet a találmány értelmében oly módon részesítjük kálium-kezelésben, hogy az első kaszálás előtt, a szokásos alaptrágyázáson felül hektáronként 3—6 q káli műtrágyát szórunk ki a kezelendő területre műtrágyaszóró- vagy repülőgéppel. Hektáronként célszerűen a lucerna és az édes rétifű kálium-kezeléséhez 3-3 q, míg a savanyú rétifűnél 6 q káli műtrágyát használunk fel. A kezelt lucerna, illetve rétifű szénája édesebb lesz, s annak tehenek takarmányozására való felhasználása esetén a tejhozam megnövekszik. 8. példa Bizonyos gyümölcstermő növények egyes fajtáinak a találmány szerinti eljárással fánként történő kezelése ugyancsak célszerű. Ilyenek például az egyes korai (júniusban érő) őszibarackfajták: a „Madeleine Ponyet”, az „Alexander”, a „Mayflower”, az „Aranycsillag”, az almafák közül a „Jonathán”-almafajták. Ezeket a gyümölcsfákat termőfaegységenként, annak termőképességétől függően részesítjük 50—600 dkg-os káli műtrágya adagolással kálium-kezelésben. Célszerűen március - április hónapokban, vagyis a tenyészidő első harmadában. így a májusi csapadék a káli műtrágyát időben fel tudja oldani, amire különösen a fent felsorolt őszibarack-fajtáknak van szüksége. A gyümölcsfákat célszerűen a lombfelületük nagyságának függvényében látjuk el káli műtrágyával. Ha például egy gyümölcsfa lombkoronájának a talajra vetített kerületi (kontúr-) vonala 5,0 m, e vonal mentén 0,50 m-ként 10—20 cm mélységű mélyedéseket készítünk, és egy-egy mélyedésbe mintegy 12,0 dkg káli műtrágyát adagolunk, majd azt a kiemelt földdel betakarjuk. Ez esetben tehát összesen 1,2 kg 60%-os KCl-t, vagyis 0,72 kg K20 hatóanyagot adtunk a gyümölcsfának. Egy 12,0m lombfelületvetületi-kerületű gyümölcsfánál az adagolt káli műtrágya mennyisége 3,0 kg. A káli műtrágya adagolást a gyümölcsfa gyökérzónájába juttatva végezhetjük géppel is, kör- vagy négy-, illetve sokszög alakú árokban. Egy hektár káli műtrágya szükséglete 2,5-30,0 q. A káliummal kezelt őszibarackfák termése a szokásosnál 3—4 nappal előbb érik be, ami a piaci értékesítés hatékonyságát jelentősen megnöveli. A „Jonathán" almafajta termése a kezelés eredményeként igen jó ízű és zamatos lesz. Az alma a szokásosnál keményebbé válik, tartóssága (raktározhatósága) így javul, tehát exportképessége is növekszik. A fenti példákban leírt kálium-kezelés alkalmazásának az érési folyamat meggyorsítása érdekében van szüksége a növényeknek. A példákban adott mennyiségi értékeket (beleértve a felső határértékeket is) mintegy 10-20%-kal meg lehet növelni, a túladagolás azonban azzal a következménnyel járhat, hogy az érés már akkor bekövetkezik, amikor a termés még el sem érte a természetes nagyságot, így értékéből veszíthet. A példánkban fel nem sorolt bizonyos növények (pl. almástermésűek, csonthéjasok és citrom, banán, datolya, fűszernövények, rizs, gesztenye, zöldségfélék, napraforgó, gabonafélék, dohány stb.) találmány szerinti kálium-kezelésével kapcsolatban az alábbi megfontolásokat kell szem előtt tartani: 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
