174599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcstermő-és más mezőgazdasági haszonnövények termése érésének gyorsítására és/vagy cukortartalmának növelésére

MAGVAK népköztársaság 1 SZABADALMI LEÍRÁS 174599 i BPPLJHM Nemzetközi osztályozás: ISI Bejelentés napja: 1977. I. 28. (KO-2840) A 01 G 17/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1979. VII. 28. Megjelent: 1980. VIII. 30. s» ' Kovács Gyula nyugdíjas, Szeged Eljárás gyümölcstermő* és más mezőgazdasági haszonnövények termése érésének gyorsítására és/vagy cukortartalmának növelésére 1 2 A találmány gyümölcstermő- és más mezőgaz­dasági haszonnövények termése érésének gyorsí­tására és/vagy cukortartalmának növelésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Közismert, hogy számos mezőgazdasági haszon- 5 növény termésének időben történő beérése, s a minél magasabb terméscukortartalom biztosítása fontos követelmény, ez utóbbi különösen a gyü­mölcstermő növények túlnyomó többségénél, vala­mint a szőlőnél, de például a cukorrépánál is. )0 Jelenleg azonban olyan megbízható módszer, amelynek segítségével a cukortartalom jelentős növelése, illetve a termés beérésének lényeges gyorsítása megoldható lenne, nem ismeretes. A mezőgazdaságban a kálisó alkalmazása - a 15 káli műtrágyázás - évtizedek óta ismert. A szak­­irodalom a káliumnak különösen a fotoszintetikus folyamatban, a növényi test és termés, valamint a termés és az évi növedék alakulásában tulajdonít jelentőséget. [Sesztakov A. G.: „Agrokémia", Mező- 20 gazdasági Kiadó, (1961).] Egyes megállapítások szerint a kálium hatását csak nitrogén jelenlétben tudja kifejteni [Mohácsy és társai: „Az őszibarack”, Mezőgazdasági Kiadó, (1963)], illetve a káliumtól egyidejű intenzív foszfor-nitrogén műtrágyázás ese- 25 tén várható számottevő termésnövekedés. Ugyan­akkor vannak olyan vélemények, hogy a 60%-os hatóanyag tartalmú KCL használata a talajban bekövetkező nátrium-felhalmozódás miatt a gyakor­latban káros, a túlzott káliumadagolásnak a nö- 30 vényi szervezetre roncsoló hatása van (Kaiser Géza: A korszerű szőlőtermesztés alapja, (1975)]. Mások helyesen állapítják meg, hogy a káliumnak a szénhidrátok képződésében van szerepe, így — mi­vel a szénhidrátok mennyiségétől és minőségétől függ a gyümölcs minősége és a zöld növényi részek beérése, káliumadagolással siettetni lehet a beérést és csökkenteni lehet a zöld részek fagyérzékeny­ségét. [Rayman J. és társai: „Gyümölcstermesztés”, Mezőgazdasági Kiadó (I960).] E megállapítások azonban általánosak, konkrét adagolási javaslatok és bedolgozási módok a könyvben nem találhatók. A káliumot, mint az anyagcsere-folyamatok fontos szabályozóját, a cukorképzésben nélkülöz­hetetlen elemet említi az 1974-ben a Mezőgaz­dasági Kiadó gondozásában megjelent „Kertészeti Kézikönyv” is. Ugyanezen könyv megállapítja, hogy a káliummal bőségesen ellátott szőlő minő­sége évről évre kedvezőbb, nagyobb cukorfokú termést ad, és a bora is finomabb. A könyv azonban konkrét kálium-mennyiségeket a különféle növényfajtákhoz nem ad meg, a kálium-adagolás idejére és módjára konkrét utalásokat nem tartal­maz, eltekintve attól az általános megállapítástól, hogy öntözött kultúráknál a kálisót a felszínre lehet szórni, száraz klímában pedig késő ősszel a gyökér zó na közeibe kell elhelyezni. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szol­gáltasson, amelynek segítségével a kálium érésgyor­sító és cukortartalom növelő hatása optimálisan 174599

Next

/
Oldalképek
Tartalom