174588. lajstromszámú szabadalom • Eljárás indolil-metilén-imidazolidino-nok előállítására

3 174588 4 mennyiségben tartalmazó elegyet kondenzálószer jelenlétében a reakcióelegy fonáspontjáig terjedő hőmérsékletre, előnyösen körülbelül 50—150 °C-ra melegítjük. Kondenzálószerekként például alifás karbonsavakat és alkálifémsóikat, így vízmentes nátriumacetátot tartalmazó ecetsavat, szekunder vagy tercier aminokat, így piperidint, vagy ezek elegyeit használjuk fel. A b) eljárásváltozat szerinti metilezést ugyancsak önmagában ismert módon hajthatjuk végre, például úgy, hogy az indolgyűrű 6-os helyzetében adott esetben rövidszénláncú alkil-csoporttal szubsztituált 1,3- dimetil-2-imino-5-(indol-3-il-metilén)-4-imidazoli­­dinon és egy metilezőszer, így metiljodid, dimetil­­szulfát vagy valamely metilezett dimetilszulfoxid­­-származék elegyét közömbös oldószer, így dietil­­éter vagy etanol jelenlétében a reakcióelegy forrás­pontjáig terjedő hőmérsékletre melegítjük. Az indolgyűrű 6-os helyzetében adott esetben rövidszénláncú alkil-csoporttal szubsztituált 1,3-di­­metil-2-imino-5 -(indol-3-il-metilén)-4-imidazolidino­­nok szintén új vegyületek. Ezek a vegyületek az a) eljárásváltozatnál közöltekhez hasonlóan állíthatók elő a megfelelő, adott esetben a 6-os helyzetben rövidszénláncú alkil-csoporttal szubsztituált indol-3- -aldehidek és 1,3-dimetil-2-imino- 4-imidazolidinon kondenzációja útján. Az 1,3-dimetil-2-metilimino-5-(indol-3-il-metilén)­­-4-imidazolidinon és e vegyület 6-(rövidszénláncú)­­-alkil-származékai antidepresszív hatással rendelkez­nek. A vegyületek aktivitása melegvérűeken végzett standard biológiai kísérletekkel mutatható ki. A vegyületek például 18-25 g testsúlyú hím egereken gátolják a tetrabenazinnal kiváltott szem- 5 héjcsüngést (ptózis). A kísérletek során az egerek­nek orális úton beadjuk a vizsgálandó vegyületet, majd 1 óra elteltével az egereknek 100mg/kg tetrabenazin-metánszulfonátot adunk be. A tetra­­benazin beadását követő 1 óra elteltével megvizs- 10 gáljuk, hogy az egereken fellép-e szemhéj csüngés, és a kapott értékekből kiszámítjuk a hatóanyag ED5o-értékét. A kísérleteket 10 állatból álló cso­portokon végezzük. E kísérlet szerint az (E)-l,3-di­­metil-2-metilimino-5-(indol-3-il-metilén)- 4-imidazoli- 15 dinon ED50 -értéke 5 mg/kg. Az 1,3-dimetil-2-metilimino-5-(indol-3-il-metilén)­­-4-imidazolidinon és 6-(rövidszénláncú)-alkil-szár­­mazékái minőségileg az imipramin, harmalin és 20 pargylin ismert gyógyászati hatásához hasonló anti­depresszív aktivitással rendelkeznek. Az 1,3-dimetil­­- 2 - me t i limino-5-(indol-3 -il-metilén)-4-imidazolidinon és 6-(rövidszénláncú)-alkil-származékai azonban - a felsorolt ismert hatóanyagokkal ellentétben — nem 25 fejtenek ki antikolinerg vagy szív- és érrendszeri mellékhatásokat. Az ismert vegyületek toxikusab­­bak a találmány szerint előállított új származékok­nál. A vegyületek egéren meghatározott összehason­lító akut toxicitási adatait (LDS0 mg/kg) az 1. 30 táblázatban közöljük. 1. táblázat „A” vegyületx Imipramin Pargylin Harmalin LDS0 p.o. 900 430 720 380 LDS0 i.p. 670 125 390 120 X(E)-1,3-dimetil-2-metilimino-5-(indol-3-il-metilén)-4-imidazolidinon Az 1,3-dimetil-2-metilimino-5-(indol-3-il-metilén)­­-4-imidazolidinont és e vegyület 6-(rövidszénláncú)­­-alkil-származékait depressziós állapotok kezelésére használhatjuk fel. E vegyületeket gyógyászatiig al- 45 kalmazható gyógyszerészeti hordozóanyagokkal, például enterális (így orális vagy parenterális) adagolásra alkalmas, közömbös, szerves vagy szer­vetlen hordozóanyagokkal elegyítve gyógyászati készítményekké alakíthatjuk. Hordozóanyagokként 50 például vizet, zselatint, laktózt, keményítőt, tal­­kumot, magnéziumsztearátot, gumit, növényi ola­jokat és vazelint használhatunk fel. A gyógyászati készítmények szilárd anyagok, így tabletták, kap­szulák, drazsék vagy kúpok, vagy folyékony kom- 55 pozíciók, így oldatok, emulziók vagy szuszpenziók lehetnek. A gyógyászati készítményeket adott eset­ben sterilizálhatjuk, és/vagy a kompozíciókhoz egyéb, gyógyászatiig alkalmazható segédanyagokat, így konzerválószereket, stabilizálószereket, ízesítő- 60 anyagokat, színezékeket, emulgeálószereket, az oz­­mózisnyomás módosítására szolgáló sókat vagy pufferanyagokat is adhatunk. A gyógyászati készítmények dózisegységenként előnyösen körülbelül 1-100 mg l,3-dimetil-2-metil- 65 imino-5-(indol-3-il-metilén)-4-imidazolidinont, illetve 1,3-dimetil-2- metilimino-5-[6-(rövidszénláncú alkil)­­-indol-3-il-metilén]-4-imidazolidinont tartalmazhat­nak. Orális adagolás esetén a hatóanyagot általában körülbelül 0,1-10 mg/kg-os napi dózisban, paren­terális adagolás esetén pedig általában körülbelül 0. 01 —0,5 mg/kg-os napi dózisban juttatjuk a szer­vezetbe. Szükség esetén a betegnek a közölteknél nagyobb, illetve kisebb mennyiségű hatóanyagot is adhatunk. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 5 g 1,3-dimetil-2-metilimino-4-imidazolidinon és 5 g indol-3-aldehid piperidinnel készített elegyét 3 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakció­­elegyet 250 ml vízbe öntjük, 30 percig keveijük, majd szűrjük. A csapadékot vízzel mossuk és szárítjuk. Sárga tűkristályokként 8,45 g (E)-l,3-di-met il- 2 -metilimino-5-(indol-3-il-metÜén)-4-imidazoli­dinont kapunk, op.: 226,5-228 °C (metanolból). 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom