174580. lajstromszámú szabadalom • Tartókeret több mezőgazdasági munkaeszköz vontatására
3 174580 4 ben elhelyezett tapogató kerekeket alkalmaztak munka közben a munkaeszközök vezetésére. Az ilyen típusú szerkezetek azonban túlságosan drágák és gazdaságossági okokból nem is lehet olyan rövid szakaszokból álló csuklós osztást megvalósítani, ami szükségés volna az egyenletes mélységű talajmegmunkálás eléréséhez. Ezenkívül más mechanikai problémák is adódnak. Nincs lehetőség arra, hogy hordozott munkaeszközöknél, amelyeket forduláshoz ki kell emelni és úton való szállításhoz még fölfelé el is kell fordítani, egy olyan csuklós, hajlítható és a csuklóhelyeken tartó kerekekkel ellátott húzó keretszerkezetet készítsünk, amely nem túlságosan drága és nem túlságosan nehézkes a kezelése. Próbálkoztak már olyan szerkezet kialakításával is, amelynél a munkaeszköz egységek paralelogramák révén egy közös, széles és merev kapcsológerendán vannak elhelyezve. Bár a munkaeszköz egységek a talajszint eltéréseket függőleges irányban elég jól letapogatják, azonban a haladási hossztengely körül az egységek szükséges elfordulását a paralelograma karjaiban levő kerekítések és előfeszítések nem teszik kellő módon lehetővé, és a paralelograma karjain és az ágyazási helyeken a kopás nagy. A paralelograma-vezetékek oldalirányban sem fordulnak el az elülső ágyazási pont körül, hanem a vezetett munkaeszköz egységet a húzási irányból oldalra térítik ki akkor, amikor a vontató munka közben oldalirányú irányhelyesbítést végez. Ennek az lehet a következménye, hogy a csuklós kötés egyes alkatrészei meghajlanak. További nehézséget okoz, hogy egy széles húzó és tartó keretnél valamennyi paralelograma húzási feladatot ellátó csuklójának forgáspontját nem lehet ugyanabban a síkban elhelyezni, és így az egyes munkaeszköz egységet nem lehet ugyanazzal a vágószöggel a talajban vezetni. A találmány feladata a felsorolt hátrányos tulajdonságok kiküszöbölése és egy olyan, - főként nagy munkaszélességekhez használható - tartókeret létesítése, amely a munkaszélesség mentén elosztva felerősített valamennyi munkaeszközt mind az irányhelyesbítések során, mind a megmunkálási mélység szempontjából kifogástalanul vezeti. Abból az ismert tényből kiindulva, hogy a támasztott követelményeket az ismert hárompontos rendszerű, csuklócsapos kötőszerkezetek optimálisan kielégítik, a találmány szerint a tartókeretben legalább két hárompontos rendszerű kapcsoló csatlakozást alkalmazunk, amelyek a mezőgazdasági munkaeszköz szélességének megfelelő távolságokban vannak egymástól a tartókeret szélessége mentén elhelyezve. A munkaeszközöknek a hárompontos rendszerű kapcsoló csatlakozáshoz két alsó kötőrúdja és egy fölső kötőrúdja van. Az ilyen kialakítás révén megfelelő számú megmunkáló munkaeszköz egységet, például borona egységet lehet az építőszekrény elvnek megfelelően egymás mellett sorban elhelyezni, továbbá az is lehetővé válik, hogy mindegyik megmunkáló egység minden oldal irányában szabadon mozoghasson, ezeket azonban egyidejűleg teljesen előfeszültség és döntés nélkül lehet vezetni, a keret egész szélességén a rézsűoldalakhoz, a talaj hosszirányú hullámaihoz, illetve a talajszint minden eltéréséhez jól lehet alkalmazkodni. Különösen előnyös, ha a hárompontos rendszerű kapcsolás csatlakozó rúdjainak csuklósán csatlakozó pontjai a munkaeszközöknél a munkaeszköz keretén vagy hasonló részén annyira hátul vannak elhelyezve, hogy a csatlakozó rudak legalább részben a munkaeszköz kerete vagy hasonló része fölött vannak. Ennek eredményeként az egész szerkezet hossza lényegesen rövidebbé válik, gyakorlatilag megvalósítható nagyságú lesz anélkül, hogy ez a rövidülés a vontatásra hátrányossá válna. Annak érdekében, hogy az építőszekrény-elv alkalmazásával különböző munkaszélességeket lehessen létrehozni, célszerű, ha a tartókeret rácsostartó szerkezetként van kiképezve, melynek párhuzamos hossztartói keresztrudakkal vannak egymással összeerősítve és a hossztartók tengelyirányú meghosszabbításához a hossztartók egymással összeerősíthetők. Különösen előnyös, ha a tartókeret négy hossztartóból van felépítve, amelyek közül legalább kettő függőlegesen egymás alatt van és a hárompontos kapcsolási pontokat tartja. A két függőlegesen egymás alatt levő, csuklós csatlakozási pontokat tartó hossztartó a tartókeret elülső részét képezheti, minek következtében nincs szükség nagy szerkezeti hosszra. Maga a tartókeret szerkezet ismert módon kialakítható úgy, hogy a munkaeszközöket ráerősítjük, hozzászereljük vagy ráfüggesztjük a traktorra, azonban előnyös, ha olyan módon alakítjuk ki, hogy egy hárompontos rendszerű kapcsoló révén a vontatott munkagéppel összeköthető legyen. A gyakorlat azt mutatta, hogy rácsos tartószerkezetként kialakított tartókeret esetén még 15 méteres munkaszélességek mellett is stabil és kifogástalan minőségű tartókeretet kapunk, amely eddig nem ismert módon meglepően nagy munkaszélességek alkalmazását is lehetővé teszi. Annak érdekében, hogy az ilyen tartókeretet utakon lehessen szállítani-, célszerű, ha az ilyen tartókeret egyik végén lehajtható kerekek vannak, és a tartókeret másik végén a traktorhoz erősítés céljaira egy ismert hárompontos rendszerű kapcsoló van. Az épitőszekrény elvnek a tartókeret szerkezet gyártási gyakorlatába való átviteléhez szükséges, hogy a hossztartók hosszát egy vagy több csatlakozó munkaeszköz-keret munkaszélességének figyelembevételével határozzuk meg, mindegyik hossztartó egyik végén egy csatlakozó hüvely legyen, amelybe a szomszédos hossztartó vége betolható, és hogy a csatlakozó hüvelyeken tengelyirányú kötőcsavarokat befogadó hüvelyek legyenek. A hossztartók csövekként képezhetők ki és csatlakozó hüvelyekként a csövek végein túlnyúló és a csövek végeire tolt hüvelyidomok alkalmazhatók. Előnyös, ha a tartókeret szerkezeten egy rögzítő szerkezet és egy olyan további szerkezet van, amelyek arról gondoskodnak, hogy a megmunkáló eszközök és az esetleg utánkapcsolt munkaeszközök szállításhoz alkalmas helyzetükben rögzít5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
