174580. lajstromszámú szabadalom • Tartókeret több mezőgazdasági munkaeszköz vontatására

5 174580 6 hetők legyenek. E szerkezetek jellemzői és további előnyös jellemzők részleteiben az egyes igénypon­tokból ismerhetők meg. A találmány szerinti tartókeret szerkezetet rész­leteiben a rajzokon vázolt példaképpeni kiviteli ala­kokkal kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti tartókeret egy példaképpeni kiviteli alakjának perspektivikus váz­lata, amelyen fel van tüntetve több, egymástól meghatározott távolságra elhelyezett, munkaesz­közök felerősítésére szolgáló hárompontos rend­szerű kapcsoló is. A 2. ábra a tartókeretet munkaállásban, egy fogasborona kerettel kombinálva mutatja. A 3. ábra a 2. ábrán vázolt példaképpeni kiviteli alak fölülnézeti vázlata. A 4. ábra a találmány szerinti tartókeret szer­kezet négy hossztartóval kialakított, rácsostartó szerkezetként kiképzett kiviteli alakjának perspek­tivikus vázlata, amelyhez a kívánt munkaszélesség elérése céljából más, azonos kialakítású szerkezet­egységek erősíthetők. Az 5a) ábra a 4. ábrán látható tartókeretből kettőnek egymáshoz erősítésére szolgáló, az egyik tartókeret hossztartóinak végére erősíthető csatla­kozó hüvely vázlata. Az 5b) ábra a másik tartókeret hossztartóinak végére erősíthető csatlakozó hüvely vázlata. A 6. ábra a 4. ábra szerinti tartókeretet munka közben, vázlatos oldalnézetben mutatja. A tartó­keret szerkezet több fogasborona kerettel és után­­kapcsolt talajlazítóval van kiegészítve. Az 1. és 2. ábrán vázolt 1 tartókeret lényegében két párhuzamos 2 hossztartóból áll, amelyeket 3 keresztrudak egymással mereven összeerősítenek. Az 1 tartókeret elülső oldalán egy önmagában ismert 4 hárompontos rendszerű kapcsoló van, amely két laposacélból kialakított és együtt három­szög alakot képező 13 kapcsolóidomként van kiképezve. A 13 kapcsolóidomon fölső 5 csatla­kozóhely és két alsó 6 csatlakozóhely van a fölső 16 kötőrúd és alsó 16a kötőrudak részére. A 2 hossztartók közül a fölsőnek hátoldalán több 7 csaptartó van a fölső 9 kötőrudak részére. Az alsó 2 hossztartó hátoldalán több 8 csaptartó van, amelyekhez alsó 10 kötőrudak csatlakoznak. Min­degyik 7 csaptartóhoz két 8 csaptartó tartozik és ezek, valamint a hozzájuk csatlakozó kötőrudak hárompontos rendszerű kapcsolót képeznek, ame­lyek - mint a 2. ábrából kitűnik -, egy-egy munkaeszközhöz tartoznak. A felső 7 csaptartók közötti A távolságot, amely két-két szomszédos hárompontos rendszerű kapcsoló közötti távolság­nak felel meg, az 1 tartókerethez kapcsolni kívánt munkaeszköz vagy szerszámtartó keret szélessé­gének megfelelően választjuk meg. A 2. ábrából kitűnik, hogy az 1 tartókeret 7 és 8 csaptartóihoz a felső 9 kötőrudak, illetve alsó 10 kötőrudak csatlakoznak, amelyek a 13 kapcsoló­­idomhoz hasonló 14 kapcsolóidomhoz all, illetve 12 csuklós csatlakozóhelyeken kapcsolódnak. A 14 kapcsolóidom előnyösen nem az általában szokásos módon, azaz a rugalmas boronafogakat tartó 15 keret elülső végéhez csatlakozóan van elhelyezve, hanem a rajzon látható kivitelnek megfelelően körülbelül a 15 keret közepébe van erősítve, úgyhogy a fölső 9 kötőrudak és alsó 10 kötőrudak még a 15 keret terében vannak, és így az 1 tartókeret és 15 keret ossz hossza nem nagyobb, mint az elülső végén 4 hárompontos rendszerű kapcsolóval ellátott, vontatóhoz közvetlenül kötött munkaeszköz hossza. A tartókereten a 8 csaptartók és a 14 kapcsolóidomon a 12 csuklós csatlakozó­­helyek úgy vannak megválasztva, hogy az alsó 10 kötőrudak tengelyei egymást egy a tartókeret kapcsolódási síkja előtti 10a pontban metszik (3. ábra). Ennek előnyös következménye, hogy mindegyik 15 keretet vagy mindegyik más kapcsolt munkaeszközt irányhelyesbítési mozgások során a vontató oldalt ki tudja téríteni anélkül, hogy ezek a vontatási irányból kikerülnének. Ezáltal a von­tató kormányozhatósága változatlanul megmarad. A 14 kapcsolóidomon a 15 keret elülső széle felé nyúló 17 merevítő rudak vannak, amelyek természetesen más módon is kiképezhetők. A 14 kapcsolóidomot képező mindkét függőleges szerke­zetrész fölső részén egy-egy 18 kar van, amelyek villa alakú tartófület képeznek. A tartófülhöz változtatható hosszúságú 19 támasztó rúd egyik vége csuklósán van erősítve. A 19 támasztó rúd másik vége 20 csap révén 22 talajlazító 21 tartójához szintén csuklósán elfordíthatóan kapcso­lódik. A 21 tartó csuklósán eldordíthatóan a 15 keret hátsó 23 végéhez van erősítve. Maga a 15 keret - önmagában ismert módon - az itt például rugalmasan kialakított 24 boronafogakkal van el­látva, amelyek közül a 2. ábrán csak kettő van feltüntetve, amelyek azonban a 15 keretnek teljes felülete mentén egyenletesen vannak elosztva. Ez a kiviteli alak különösen előnyös, mivel alkalmas arra, hogy a talajt egyenletes mélységben munkálja meg, még akkor is, ha az 1 tartókerethez nég:, vagy több, a 15 kerethez hasonló munkaeszköz van erősítve. A 24 boronafogak vágószöge az állítható fölső 9 kötőrúd révén tetszőlegesen vá­lasztható meg. A 24 boronafogak munkamélysége az állítható hosszúságú 19 megtámasztó rúd segít­ségével tetszőlegesen beállítható. A vágó szög és munkamélység a hárompontos rendszerű kapcsoló segítségével mindegyik 15 kereten, illetve kerethez külön állítható. Az egész tartókeret szerkezet a 4 hárompontos rendszerű kapcsoló révén szállításhoz a vontatóról vezérelve fölemelhető, illetve munka­helyzetbe süllyeszthető. A 4—6. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alak az 1—3. ábrákon vázolt kiviteli alaktól abban tér el, hogy az 1 tartókeret építőszekrény-elv alapján van kialakítva, amely nemcsak a külön­böző munkaeszközök csatlakoztatását teszi lehe­tővé, hanem módot ad arra is, hogy a traktorral összekapcsolt munkaeszköz munkaszélességét meg­növeljük. Ennek érdekében az 1 tartókeret nem csupán két 2 hossztartóból van kialakítva, hanem két további, a 2 hossztartókkal párhuzamos 25 hossztartóból is, amelyek a 2 hossztartókkal rácsos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom