174577. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás természetes eredetű ergolén-vázas vegyületek hidrogénezésére

3 174577 4 kiindulási anyagként, és a redukciót nyomás alatti berendezésben kell megvalósítani. A reakció így is igen hosszú időt (24-80 óra) igényel. Az eljárás további hátránya, hogy a kitermelések ingadozók és alacsonyak (60-80%). Az eljárás a gyógyászat­ban szükséges alkaloid-sók előállítását nem ismer­teti. A 192 546 sz. osztrák szabadalmi leírásban kö­zölt eljárás szerint az eddig ismertetett hátrányokat bárium-szulfát hordozóra felvitt palládium katali­zátor alkalmazásával kívánják kiküszöbölni. Az eljárást azonban itt is csak kifogástalan tisztaságú (gyógyszerkönyvi minőségű) kiindulási anyagból lehet megfelelő kitermeléssel megvalósítani. Jól ismert a szakirodalomból, hogy a kiindulási ter­mészetes anyarozsalkaloidok ilyen igényű tisztítása nagy (35—50%) veszteséggel jár. Az eljárás további hátránya, hogy a felhasznált oldószerelegyben a 6-órás hidrogénezési reakció alatt az alkaloidok izomerizálódnak, így az eljárással kapott termék nem egységes, és gyógyszerkészítés céljára csak újabb kellő mértékű tisztítás után alkalmas. A hidrogénezett anyarozsalkaloid-sók közül csak a dihidro-ergotamin-tartarát előállítását ismertetik. A 205 676 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint az ergotamin-bázis hidrogénezését hordozóra felvitt palládium katalizátor jelenlétében dioxános és jég­ecetes oldatban végzik. A példában leírt hossza­dalmas izolálási eljárás után mindössze 72—75%-os kitermeléssel kapják a dihidro-ergotamin bázist. A 167 606 sz. magyar szabadalmi leírás értel­mében az előbbi katalitikus hidrogénező eljárások­tól eltérő módon folyékony ammóniában nátrium­mal és protondonorral végzik az anyarozsalkaloidok redukcióját, ez a reakció szennyező anyagok jelen­létében is lejátszódik. Az eljárás hátránya azonban, hogy a redukció során olyan színező anyag keletkezik, amely miatt a hidrogénezett anyarozs­­alkaloid-bázis izolálására és tisztítására van szükség. Így a gyógyászati célra alkalmas minőségű termék csak két lépésben, tehát veszteségekkel állítható elő. Az eddig ismert hidrogénezési eljárások közös hátrányaként összefoglalva megállapíthatjuk, hogy még elfogadható hozammal végzett hidrogénezési művelet esetén is — az összes műveleti lépések figyelembevételével - csak jelentős veszteséggel al­kalmasak gyógyszer-minőségű vegyületek előállítá­sára. Figyelemre méltó, hogy az ismert szabadalmi leírásokban mindössze egy példa található a gyó­gyászati felhasználásra egyedül számításba jövő termékforma, a vízoldékony só előállítására. Isme­retes, hogy a dihidro-anyarozsalkaloídok gyógyszer­­forgalma kizárólag vízoldékony sókból áll (mint amilyen például a dihidro-ergotoxin-metánszulfonát, a dihidro-ergokrisztin-etánszulfonát) viszont az ön­magában ismert sóképzési kémiai folyamat a hidro­génezett anyarozsalkaloidok esetében kizárólag igen magas tisztasági fokú alkaloid-bázisból végezhető csak el. A technika jelenlegi állása szerint tehát termé­szetes eredetű ergolénvázas vegyület csak tisztított állapotban hidrogénezhető katalitikus úton. Szeny­nyezett kiindulási vegyület hidrogénezése után csak ismételt tisztítással juthatnak sőképzésre alkalmas hidrogénezett bázishoz. Az irodalmi adatokból összefoglalóan azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár fontos törekvés minden természetes eredetű ergolén-vázas vegyületnél az ergolin-váz kialakítása, erre azonban általánosan alkalmazható eljárás még nem ismert. A találmány célja olyan általánosan alkalmaz­ható eljárás kidolgozása, mellyel a természetes eredetű ergolénvázas vegyületek bármelyikét ergo­­linvázas vegyületté lehet átalakítani, a korábban ismertetett hátrányok kiküszöbölésével. A találmány alapja az a felismerés, hogy a természetes eredetű ergolén-vázas vegyület rövid­­szénláncú alkanolo(ok)-ban a 8,9-, illetve 9,10-hely­­zetű kettős kötés teljes telítődéséig katalitikusán rövid idő alatt szelektíven hidrogénezhető, a katali­zátor eltávolítása után pedig a hidrogénezési oldat­ból igen nagy tisztaságú ergolin-vázas vegyület nyerhető ki bázis vagy gyógyszerkészítésre közvet­lenül alkalmas só, például etánszulfonát formá­jában. Ez a felismerés az ismert irodalmi adatok alapján meglepő. Nem volt előre várható, hogy minden természetes eredetű ergolén-vázas vegyület atmoszférikus nyomáson, nagy sebességgel szelek­tíven hidrogénezhető. Meglepő továbbá, hogy el­járásunk során nem tapasztaljuk az alkaloidok bomlását, pedig ismert, hogy például az anyarozs­alkaloidok már szobahőmérsékleten is gyorsan (1-2 óra alatt) bomlanak és átalakulnak, az oldat színének sötétedése mellett. A találmány további alapja az a felismerés, hogy a természetes anyarozsalkaloidokban különböző mennyiségben mindig jelenlevő — biológiailag ha­tástalan, de szennyező anyagnak számító - izo­­-lizergsav-alkaloid analógok (például ergotaminin, ergokrisztinin) a találmány szerinti módon végzett hidrogénezés során nem alakulnak már át dihidro­­-izo-lizergsav-alkaloiddá (tehát például dihidro-ergot­­amininné vagy dihidro-ergokrisztininné stb.), hanem az eljárás szempontjából olyan közömbös vegyü­letek képződjenek belőlük, amelyek a kristályos só előállításakor az anyalúgban oldva maradnak. Fentiek alapján a találmány eljárás természetes eredetű A8’9- illetve A9>10-ergolén-vázas vegyületek szelektív hidrogénezésére, hordozóra felvitt pallá­dium-katalizátor jelenlétében, és a kapott 8,9-di­­hidro-, illetve 9,10-dihidro-ergolin vegyületek savad­­díciós sóinak előállítására, amely abban áll, hogy a hidrogénezést rövidszénláncú alkanolos oldatban 10 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten 1—2 atmosz­féra nyomáson 0,5—3 órán át végezzük, és kívánt esetben a kapott vegyületet sósavval, borkősavval, maleinsawal, illetve fumársawal reagáltatva savad­­díciós sót állítunk elő vagy kívánt esetben a hidrogénezett vegyületből, a reakcióelegyből való elkülönítés nélkül, savaddíciós sót készítünk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös fogana­­tosítási módja értelmében ügy járunk el, hogy valamely ergolén-vázas vegyületet vagy ezek keve­rékét rövidszénláncú alkanolban, előnyösen meta­nolban, kívánt esetben bázis, előnyösen ammónia, vagy klórozott szénhidrogén, előnyösen metilén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom