174537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú prosztaglandin analógok előállítására

9 174537 10 ként felhasznált (VI) általános képletü vegyületeket nagàban a reakcióelegyben alakítjuk ki a megfe­lelő, (VII) általános képletű észterekből - ahol R,, R2, R3, R4, Y, n és m jelentése azonos a (VI) általános képletnél közöltekkel, és -COOR« észterezett karboxil-csoportot jelent. A (VII) álta­lános képletű vegyületekben R* előnyösen benzil­­-csoportot vagy rövidszénláncú alkil-csoportot (pél­dául metil- vagy etil-csoportot) jelenthet. Igen sok esetben az észter-hasítás és a dekarboxilezés már akkor végbemegy, ha a (VII) általános képletű vegyület közömbös oldószerrel készített oldatát hosszabb ideig, például éjszakán át állni hagyjuk. A (VII) általános képletű vegyületek észter-csoport­jának lehasítását, és az azt követő dekarboxilezést továbbá úgy is végrehajthatjuk, hogy e vegyüle­teket például vízmentes oldószerben lítiumjodid­­-dihidráttal és kollidinnel kezeljük. Amennyiben olyan (VII) általános képletű vegyületekből indu­lunk ki, ahol m értéke 1, az észter-hasítást és a dekarboxilezést úgy is végrehajthatjuk, hogy a kiindulási anyagot oldószermentes közegben vagy — célszerűen — egy magas fonáspontú oldószer­ben, például xilolban vagy toluolban melegítjük. A (VII) általános képletű vegyületeket a (VIII) általános képletű diészterek — ahol m, n, Y, R,, R2, R3 és R4 jelentése azonos az (I) képletnél, R« jelentése pedig azonos a (VII) képletnél közöltekkel, míg R7 észterképző csoportot je­lent — ciklizálásával állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárás során sok esetben olyan (VI), (VII), illetve (VIII) általános képletű kiindulási anyagokat használunk fel, amelyekben Rí észteresített karboxil-csoportot jelent. E vegyü­letekből a találmány szerinti reakciók végrehajtása után ismert észter-hasítási módszerekkel szabadít­hatjuk fel az Rí helyén karboxil-csoportot tartal­mazó, (I) általános képletű savakat. A (VIII) általános képletű vegyületekben a -COOR7 kép­letű észterezett karboxil-csoport rendszerint meg­egyezik az R, helyén álló észt erezett karboxil-cso­porttal, a -COOR« általános képletű észterezett karboxil-csoport ugyancsak a fentiekkel egyező csoport lehet. Ezek a csoportok előnyösen 1—4 szénatomos alkoxikarbonil-csoportok (így metoxi­­karbonil- vagy etoxikarbonil-csoportok) lehetnek. A (VIII) általános képletű vegyületeket általában vízmentes szerves oldószerben, erős bázis, például nátriumhidrid, nátrium-etoxid (vagy egyéb, X)R« vagy 'OR7 ionokat szolgáltató vegyület) jelenlé­tben ciklizáljuk. Különösen jó eredményeket ér­hetünk el, ha a reakciót benzolos közegben, tiátriumetoxid jelenlétben, vagy toluolos, benzolos vagy hexametilfoszforamidos közegben, kálium-terc­­-butöxid jelenlétben hajtjuk végre. A (VIII) általános képletű vegyületek új anya­gok. E vegyületek úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő (IX) általános képletű vegyületeket- ahol Rj, R2, R3lt» R4, R7, Y és n jelentése a fenti — (X) általános képletű savakkal — ahol m jelentése a fenti - vagy azok észtereivel vagy reakcióképes származékaival reagálta tjük. A (VIII) általános képletű vegyületeket a megfelelő karbon­savak észterezésével is kialakíthatjuk. Reakcióképes acilezőszerként például a követ­kező vegyületeket alkalmazhatjuk: (a) (XI) általános képletű vegyületek, ahol R6 jelentése a fenti és Z könnyen lehasítható kilépő csoportot, például klóratomot, brómatomot, mezil­­oxi-csoportot, toziloxi-csoportot vagy —OCCXCH^mCOORé- általános képletű csoportot jelent, ahol m és R$ jelentése a fenti, (b) Z helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (XI) általános képletű vegyületek (ebben az esetben a reakciót diciklohexil-karbodiimid kondenzálószer je­lenlétben hajtjuk végre), és (c) (XIV) vagy (XV) képletű gyűrűs anhidridek. A (IX) általános képletü vegyületeket szokásos acilezési körülmények között reagáltatjuk a (X) vagy (XI) általános képletű vegyületekkel. A (IX) általános képletü szubsztituált aminosa­­vak szintén új vegyületek. E vegyületek előállítása során a (XII) általános képletű aminokat — ahol R3 és R4 jelentése a fenti — (XIII) általános képletű vegyületekkel reagáltatjuk - ahol R7, Y, Rí és n jelentése a fenti, és Q. könnyen lehasítható kilépő csoportot, például jódatomot, brómatomot, klóratomot, meziloxi-csőportot vagy toziloxi-csoportot jelent. A reakciót a szubsztitúciós reakciók szokásos körülményei között, például alkoholos oldószerben, nátriumkarbonát vagy piridin jelenlétben hajtjuk végre. Az (I) általános képletű vegyületek értékes gyógyászati aktivitással rendelkeznek. Az (I) álta­lános képletű vegyületek például gyomorsav-szek­­réciót gátló hatással rendelkeznek, kardiovaszkuláris aktivitást (így vérnyomáscsökkentő és vérlemezke­­-aggregációt gátló hatást) fejtenek ki, befolyásolják a légzőrendszer működését (például hörgőtágító hatással rendelkeznek), megtermékenyülésgátló ha­tást fejtenek ki, és befolyásolják a sima izmok működését. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy az (I) általános képletű új vegyületek a természetes prosztaglandinokéhoz hasonló hatásspektrummal rendelkeznek, azonban a természetes prosztaglan­­dinokénál lényegesen szelektívbb aktivitást fejte­nek ki. Az (I) általános képletű új vegyületeket a szokásos gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásával ismert módon gyó­gyászati készítményekké alakíthatjuk. E gyógyászati készítmények például tabletták, kapszulák, porok, granulátumok, rágótabletták vagy folyékony készít­mények, így orálisan adagolható oldatok vagy szuszpenziók vagy parenterállsan adagolható, steril oldatok vagy szuszpenziók lehetnek. A tablettás és kapszulás készítményeket rend­szerint dózisegységek formájában hozzuk forga­lomba. E készítmények előállításához szokásos gyógyszerészeti excipienseket, így kötőanyagokat (például szirupot, akádagumit, zselatint, szorbitot, tragantot vagy polivinilpirrolidont), töltőanyagokat (például laktózt, cukrot, kukoricakeményítőt, kal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom