174537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú prosztaglandin analógok előállítására

7 174537 8 szerrel reagáltatunk, vagy valamely (I) általános képletű vegyületet — ahol R3 benzil-cső porttal éterezett vagy 1—4 szénatomszámú alkil-karbonil­­-csoporttal acilezett hidroxil-csoportot jelent, a további szubsztituensek jelentése pedig a tárgyi körben megadott -, védőcsoportját önmagában is­mert módon lehasítjuk, (v) valamely (I) általános képletű vegyületet — ahol X —CROH általános képletű csoportot jelent, a további szubsztituensek jelentése pedig a fent megadott -, benzilezőszerrel vagy 1-4 szén­atomszámú acilezőszerrel reagáltatunk, vagy vala­mely (I) általános képletű vegyület - ahol X jelentése benzil-csoporttal éterezett vagy 1—4 szén­­atomszámú alkü-karbonil-csoporttal acilezett —CROH általános képletű csoport, a további szubsztituensek jelentése pedig a fent megadott —, védőcsoportját önmagában ismert módon lehasítjuk, (vi) olyan (I) általános képletű vegyületek előállí­tására, mely képletben R2 és R3 a közbezárt szénatommal együtt karbonil-csoportot képez és/vagy X jelentése karbonil-csoport, és a további szubsztituensek jelentése a fenti, valamely (I) általános képletű vegyületet — ahol R2 jelentése hidrogénatom és R3 jelentése hidroxil-csoport és/vagy X jelentése -CROH általános képletű csoport, ahol R jelentése hidrogénatom, oxidálunk, vagy (vii) valamely (I) általános képletű vegyületet- ahol a szubsztituensek jelentése azonos a ko­rábban közöltekkel - sójává alakítunk. A felsorolt reakciókat a következőkben részle­tesebben ismertetjük. Az a) eljárásváltozat során a dekarboxilezést savas, lúgos vagy semleges közegben egyaránt végrehajthatjuk. Ha olyan (VI) általános képletű vegyületekből indulunk ki, ahol m értéke 1, általában úgy járunk el, hogy a kiindulási anyagot megfelelő oldószerben, például toluolban vagy xi­­lolban melegítjük. Az X helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek karbonil-csoportjára ismert módon, például addíciós vagy kondenzációs reakcióval vihetünk fel védőcsoportokat. Az X helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek karbonil-csoportját is­mert redukciós módszerekkel, például nátriumbór­­hidrides redukcióval alakíthatjuk =CHOH cso­porttá. Amennyiben az X helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket 1—4 szénatomos alkil-csoportot tartalmazó szerves fém­­vegyületekkel (előnyösen lítiumvegyületekkel) rea­­gáltatjuk, a megfelelő, X helyén ==C(1—4 szénato­mos alkil)OH csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekhez jutunk. A dekarboxilezés után az Rt helyén —COOW csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­letek W csoportját ismert észterezési vagy észt er­­-hasítási reakciókkal más W csoportra cserélhetjük, illetve a védett hidroxil-csoportokhoz (R3, =CROH) kapcsolódó védőcsoportokat lehasíthatjuk. A benzil-védőcsoportot például hidrogenolízissel távo­líthatjuk el. A védőcsoportok lehasításának mód­szerei szakember számára jól ismertek. A védett hidroxil-csoportokat tartalmazó (I) általános kép­letű vegyületek a megfelelő, szabad hidroxil-cso­portot tartalmazó termékek szintézisének értékes közbenső termékei. Az R! helyén karboxil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket ismert módon, pél­dául a megfelelő bázissal reagáltatva alakíthatjuk sóikká. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben R3 hidroxil-csoportot jelent, a megfe­lelő, =CR2R3 helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek redukciójával is előállíthatjuk. A Z helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket erélyes redukáló­szerek felhasználásával alakíthatjuk át a megfelelő, Z helyén metilén-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületekké. Redukálószerként például lítium-alumínium-hid­­ridet vagy hasonló reagenseket használhatunk fel. A redukciót a lítium-alumínium-hidrides redukciók szokásos körülményei között hajthatjuk végre. A Z helyén álló karbonil-csoport redukciójával egyidőben a molekulában adott esetben jelenlevő egyéb karbonil-csoportok is redukálódnak. Ennek megfelelően ha olyan (I) általános képletű vegyüle­teket kívánunk előállítani, amelyekben Z metilén­­-csoportot jelent és a molekulához egy vagy több karbonil-csoport kapcsolódik, ez utóbbi karbonil­­-csoportokat utólagos oxidációval kell kialakí­tanunk. Az utólagos oxidációhoz felhasználható szelektív oxidálószereket a későbbiekben részletesen ismertetjük. A Z helyén metilén-csoportot és X helyén karbonil-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket a Z helyén metilén-csoportot és X helyén =CHOH csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek oxidálásával alakíthatjuk ki. Oxidálószerként előnyösen krómtrioxid-piridin elegy et használunk fel metilénkloridos közegben. A Z helyén metilén-csoportot és Rt helyén -COOW csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a Z helyén metilén-csoportot és Rj helyén hidroxi-metilén­­-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­leteket oxidáljuk, majd kívánt esetben a kapott terméket sóvá vagy észterré alakítjuk. Oxidálószer­ként előnyösen krómsav-ecetsav elegy et használunk. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyekben Z metilén-csoportot és =CR2R3 kar­bonil-csoportot jelent, úgy alakíthatjuk ki, hogy a megfelelő, =CR2R3 helyén =CHOH csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket oxi­dáljuk. Oxidálószerként célszerűen krómtrioxid-pi­­ridin elegy et használunk fel metilénkloridos közeg­ben. A redukciós úton kialakított, Z helyén metilén­­-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyü­leteket kívánt esetben a korábban ismertetett módon, például észterezéssel, egyâ> (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. Sok esetben előnyösnek bizonyult, ha a talál­mány szerinti a) eljárásváltozatban kiindulási anyag-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 <5 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom