174536. lajstromszámú szabadalom • Cserélhető módon felerősíthető vágólemezek kerékköpeny futófelületének lemunkálására

11 174536 12 fogakban törés nem következthet be. A fentiekben leírt vágóéi egymással szemben levő köríveiből képzett éleik jellegzetes óraüveg alakú formát kölcsönöznek a teljes vágóélnek. A 32 járulékos vágóélek előnyösen a fogak nagyoló és simító élei között központosán, a vágólemez 44 munkaélén vannak kimunkálva. Ezen 32 járulékos vágóélek is kör alakúak. A körök képzetes középpontjai a vágólemez élétől egyforma távolságban vannak, s a vágóélek 50 szájának nyílása a kör alakú vágólemez középpontjához viszonyítva cca 60°-os szöget zár be. A járulékos vágóéi oldalsó 52 nagyoló éléhez és 53 simító éléhez húzott érintők által bezárt szög körülbelül ugyanekkora. A 32 járulékos vágóélek oldaléléi ennélfogva hegyesszögű éket képeznek a vágólemez 44 munkaélén. Ez az ékszög kb. 30°. Az ábrából az is világosan kiolvasható, hogy a 32 járulékos vágóéi átmérője sokkal kisebb, mint a primér vágóéi átmérője és a primér vágóéi középpontjait összekötő b—b vonal felett van. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő, előnyös kiviteli példában a forgómozgást végző agy átmé­rője 26—28 cm, s ennek munkafelületén tizenegy teljes és hét fél primér vágóéi van kimunkálva, melyeknek 31 középpontjai egymástól rendre 6°-ban helyezkednek el. Ennek a vágólemeznek teljes szögtartománya megközelítően 72 , és össze­sen öt vágólemez alkot egy teljes kört. Ebben a vágólemezben a primér vágóélek átmérője cca 8 mm, míg a körök középpontjai egymástól 16 mm-re vannak. A járulékos vágóélek által alko­tott kör átmérője 2,1 mm. Az ábrázolt kiviteli példában tehát a járulékos vágóélek által alkotott kör átmérője megközelítően negyedrésze a primér vágóélek által képzett kör átmérőjének. A 32 járulékos vágóélek 52 nagyolóéle által alkotott 56 ék — figyelembe véve az agy forgás­irányát (amit a c betűvel jelöltünk), valamint a primér vágpél 40 éke egyaránt hatásosan marnak bele a megmunkálandó kerékköpeny felületbe. Mivel a járulékos vágóéi méretei kisebbek a primér vágóéi méreteinél, ennélfogva az 56 ék sokkal kisebb darabokat választ le és ezért arra szolgál, hogy a primér vágóéi után simítófogást vegyen és a vázszövedékig egyenletesre munkálja le a köpeny­felületet. A találmány szerinti megoldásnak meg­felelően a vágóélek ék alakú éles széle mélyen mar bele a kerékköpeny felületébe, nagy darabokat vág ki abból, míg a járulékos vágóéi csak simítja a köpeny felületét. A kerékköpeny szövetvázának tiszta lemunkálása érdekében — ami azért fontos, hogy az új gumi­réteg jobban kössön — a vágólemezen további, munkaélek vannak kiképezve. Ezeket az 58, 60 bevágások alkotják, melyeknek további 63, 64 járulékos vágóélei előnyösen az a—a húrral párhuza­mosak, s így az általuk bezárt szög, a fogak primér vágóélének szögtartományával egyezik, A 63, 64 vágóélek egyenesek és az 58, 60 bevágásokkal párhuzamosak. Amint a 8. ábrából is látható, az 58 bevágás 64 járulékos vágóéle figyelembe véve a vágólemez forgásirányát — a 44 munkaéllel az óramutató járásával ellenkező irányú, 60°-os szöget zár be. Az természetes, hogy a bevágások által alkotott vágóéi keskenyebb nyíláson van, mint a primér, vagy akár szekundér vágóélek által alkotott kör alakú nyílás. A 63 járulékos vágóélnek például- ellentétben a 64 járulékos vágóéllel, amelynek van némi vágószerepe — negatív élszöget alkot a vágólemez 44 munkaélével a forgásirányt véve figyelembe. E szög értéke durván 120°. Az 58, 60 bevágások 63, 64 járulékos vágóélei a fent elmon­dottakból kitűnően csupán finiselést végeznek a szövetvázon, de lényegében sem a nagyoló lemun­­kálásban, sem a finombevágásban nem vesznek részt. Mivel a futófelület végső alakos simításának legnagyobb részét a már említett 63, 64 járulékos vágóélek azon része végzi, amely közvetlenül a vágólemez 44 munkaéle mellett van, az 58, 60 bevágások előnyösen nem érik el a b—b vonalat. Figyelembe véve a vágási súrlódás alkalmával fejlődő meleget, a fog lehető maximális szélességét úgy választottuk meg, hogy az 58, 60 bevágások a szekundér vágóéi és a fog széle közötti távolság közepén legyenek. Ugyanebből az okból a bevágá­sok lényegében párhuzamosak (ferde irányban) az a—a húrokkal. Ezért a vágás és simítás alkalmával a 32 járulékos vágóéi és 58, 60 bevágások között levő vágóéltartományok egyenlők, tehát azonos alakú és méretű 66 éltartományokat képeznek. Érhető tehát, hogy az 58, 60 bevágásoknak elég hosszúnak kell lenniök ahhoz, hogy a 32 járulékos vágóélek melletti részen a fogak külső szélén bekövetkező elcsavarodás létrejöhessen annak érde­kében, hogy a bevágások 63, 64 járulékos vágóélei a simítófogás alkalmával a megfelelő nyílást és ugyanezt a fog 56, 40 ékei tartományában mindig biztosítsák. A bevágások ezért valamivel rövi­­debbek, mint a vágólemez 44 munkaéle és a b—b vonal közötti távolság. Amint a 4. ábrán bemutatjuk, - s ugyanakkor ezt összehasonlítjuk a 3. ábrával — a vágólemez 44 munkaélének 66 élszakaszai, — melyek a bevágások és a 32 járulékos vágóéi között vannak kiképezve a fogak által meghatározott síkhoz képest hegyes­szöget bezáró módon el lehetnek fordítva, illetve be lehetnek hajlítva. Ebben az esetben a vágólemez fogainak egymással szembenéző 68 élszakaszai- amelyek tehát az említett 58, 60 bevágások és a mellettük levő 36, 38 nagyoló és simító vágóélek között vannak, és így egyúttal a fogak szélén levő ékeket is alkotják — a vágólemez síkjában marad­nak, illetve kismértékben a kihajlított élszakaszok­kal ellentétes irányban lehetnek elhajlítva. Ha a vágólemez 44 munkaélének 66 élszakaszai a fogak síkjában vannak, akkor természetesen ellenkező irányban lehet ‘az élszakaszok behajlítását kialakí­tani, mely szerint a 68 élszakaszok zárnak be hegyesszöget a fogak síkjával. A fentebb említett élszakasz-behajlítás célja az, hogy a primér és szekundér vágóélek valamint a harmadik, járulékos vágóélek végét kinyissuk, s így megkönnyítsük és elősegítsük a futófelület gumi­anyagába történő kapaszkodásukat. (Az eljárás hasonló a fűrészfogak behajlításához.) A 4. ábrán a vágólemez 44 munkaélén levő egyes élszakaszok célszerű és hasznos behajlítását látjuk. Eszerint a 66 ékszakaszok az egyes fogakon egy adott szögállásnak megfelelően be vannak hajlítva, míg a 68 élszakasz a fogak eredeti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom