174536. lajstromszámú szabadalom • Cserélhető módon felerősíthető vágólemezek kerékköpeny futófelületének lemunkálására
9 174536 10 Az 1. ábrán azt is láthatjuk, hogy a vágólemez-szegmensek és a távtartók hogyan vannak elrendezve. A rajzból kitűnik, hogy a szegmensek egymással párhuzamosak. Ennek kihangsúlyozása azért lényeges, mert a vágólemez szegmenseket ettől eltérően is fel lehet erősíteni az agyra. Például: a szegmensek folyamatos sorokat is képezhetnek, de úgy is ki lehet alakítani az agyat, hogy azon a szegmensek az x-x tengely körül csigavonalban helyezkednek el. Egy előnyös kialakításnak megfelelően az egyes szegmensekből álló sorok úgy is kialakíthatók, hogy egy adott sorban levő szegmensek egymáshoz képest fordítva vannak felerősítve a forgórészre, illetve agyra: azáltal pedig, hogy az egyes szegmensek egymáshoz viszonyított helyzetben szöget zárnak be az x-x tengellyel, az agy forgása következtében oszcilláló hatást tudnak kifejteni. Ha a vágólemez szegmenseket nem körkörös elrendezésben helyezzük el, akkor az elülső és hátulsó lemeztárcsák egymás felé néző felületét megfelelően kiformált alakos felületként kell kiképezni és kiugró vállakkal ellátni, hogy a kívánt szegmens-pozíció biztosítható legyen. Ez a szegmens elrendezési mód önmagában ismert és például a 3 082 506 lajstromszámú amerikai szabadalomban van részletesen leírva. Szokásos módon az R agy és a vele összeszerelt vágólemez-szegmensek, valamint a távtartók az M motor S tengelyére csatlakoznak — amint fentebb már említettük — s ebben a pozícióban az S’ vállhoz fekszenek fel. Ezt elősegítheti például egy N horony, amely oly módon van kialakítva, hogy az agy és a vágólemez szegmensek az M motor tengelyével együtt az x-x tengely körül tudnak forogni. A T kerékköpeny hagyományos módon van felszerelve egy tengelyre (a rajzon ezt nem ábrázoltuk) amely a nyíllal jelzett irányban forog. Ezenkívül (az ábrán szintén nincsenek ábrázolva) olyan önmagában ismert szerkezettel van a tengely összeszerelve, amelynek segítségével a kerékköpeny a vágólemez-szegmensekkel kialakított agyhoz közelíthető, vagy távolítható (az y—y síkban) és így ellenőrizhető és beállítható a fogásmélység. Szokásos módon a kerékköpenyt is motorral hajtott szerkezet forgatja, ez a forgás azonban lényegesen lassúbb, mint a vágólemez-szegmensek fordulatszámából adódó forgás, önmagában ismert olyan szerkezeti elemek is vannak a forgatóberendezésbe építve, amelyek segítségével a forgó agy a rajzon ábrázolt y—y síkban úgy közelítheti meg a kerékköpenyt, hogy annak előre meghatározott felületét munkálhassa le, beleértve a kerékköpenyre felvitt gumiréteg vállait, miáltal a köpeny új futófelületének megfelelő profil kialakítható. Fentiekből nyilvánvaló, hogy a lemunkál ást végző berendezés elvi kialakítása és annak munkája hagyományos és a szakmában járatos emberek előtt jól ismert. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően azonban a kerékköpeny futófelületét megmunkáló vágólemezek vágóélének kialakítása — vagyis a fogprofilok újszerű kiképzése - lényegesen megnöveli az ismert technológiával végzett művelet hatékonyságát, amint erre alább még ki fogunk térni. Amint a 3. ábrából kiderül a 20 szegmens 24 vágóéle a találmány szerinti megoldásnak megfelelően egymástól azonos távolságban levő, további kör alakú 30 vágóélekkel van kiképezve. Ezek között járulékos, lényegesen kisebb átmérőjű körnek megfelelő vágóélek vannak kiképezve. Ezek a príméi, és szekundér vágóélek kör alakúak az ábrázolt kiviteli példában és 180°-nál nagyobb ívet fognak be. Ez a vágóéi ív célszerűen 300°-os. A 3. ábrán látható 30 primér vágóélek azonos méretűek melyeknek — lévén kör alakúak — középpontja a b-b köríven egymástól azonos távolságban van. Ez a távolság mintegy kétszeresét teszi ki a kör átmérőjének. A 8. ábrán kinagyítva látható a 24 vágóéi egy szakasza. Ebből kiderül, hogy a 30 primér vágóélek a 24 vágóélet egymástól azonos távolságban levő, egyforma 34 fogakra osztják fel. Az egyes fogakat a velük szomszédos fogtól egy kör alakú nyílás választja el — mely azonos a vágóéi profiljával - s ennek 35 nyílása a munkaél vonalába esik. Ha a kör alakú nyílásnak körvonalát (szaggatott vonallal rajzolva) képzetesen meghosszabbítjuk, azt látjuk, hogy ezen körív szöge lényegesen kisebb, mint a vágóéi majdnem teljes kört átfogó ive, előnyösen mintegy 608, vagy esetleg ennél valamivel kisebb. A vágólemez munkaél 34 fogainak egyik élét a kör alakú vágóéi egyik íve képezi, s ezt 36 nagyolóélnek nevezhetjük, míg másik élét a szomszédos kör alakú vágóiéi ugyancsak körív alakú éle képezi, amelyet 38 simítóélnek is nevezhetünk. Mint említettük, a kör alakú vágóélek középpontja egy b-b köríven helyezkedik el. Ha a 36 nagyolóél és a 38 simítóél ívéhez érintőt húzunk, akkor azt látjuk, hogy a két érintő által bezárt szög körülbelül 60°-os, vagyis megfelel a kör alakú vágó élek nyílása által meghatározott szög mértékének. A fogak két élének szélei éles 40, 42 ékekben végződnek - közöttük a vágólemez munkaéle húzódik. Amint a 8. ábrából látható, a fogak „húsa” elkeskenyedik. A legkeskenyebb rész a 46 fogtő, amely a b-b körív vonalában fekszik. Ennek szélessége körülbelül a kör alakú vágóéi átmérőjével azonos. A 8. ábrából az is megállapítható, hogy a munkaél fogainak határolóélei a b-b vonaltól széttartanak és a 35 nyílás szélei célszerűen 60°-os körívet fognak be, ezáltal a már említett 40, 42 ékek alakulnak ki, melyeknek felső éle a vágólemez 44 munkaélét képezik. Ha mármost az említett 40, 42 ékek csúcspontjából a 30 primér vágóéi körívének a b-b vonallal alkotott metszőpontján át húrt rajzolunk, akkor azt látjuk, hogy az a—a húr 60°-nál kisebb szöget zár be a szomszédos vágóéi azonos a—a húrjával. Ez a szög 30°-nál azonban nagyobb. A fogak szélének ék alakú kiképzése és az említett szögek mértékének találmányunk szerinti megválasztása lehetővé teszi azt, hogy a fogak mélyen hatolhassanak bele a lemunkálandó felületbe, ugyanakkor azonban a vágóéi nyílás-szöge lehetővé teszi azt is, hogy a megmunkált felületről leválasztott anyagdarabok a kör alakú nyílásokon keresztül leessenek. A b—b vonallal a vágóéi körívei megközelítően 90°-os szöget zárnak be. Ennek következtéén a 34 fog tőben megfelelő szilárdsággal rendelkezik, s így a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
