174536. lajstromszámú szabadalom • Cserélhető módon felerősíthető vágólemezek kerékköpeny futófelületének lemunkálására
7 174536 8 19. ábrán egy olyan vágólemez látható, melynek két konvex vágóélén vannak a fogak kialakítva. A 20-21. ábrákon egy-egy vágólemezt látunk, melyek vágóéle 360°-os, a 20. ábra szerinti vágólemez kör alakú, a 21. ábra szerinti pedig gyűrű alakú. A 22. és 23. ábrákon további kiviteli példák láthatók a vágólemezre. A 22. ábrán oldalnézetben, a 23. ábrán pedig nézeti elrendezésben láthatók a vágólemezek. A 24. ábra olyan vágólemez-szakaszt ábrázol, amelynek munkafelülete vízszintes. A 25. ábrán egy olyan forgórészt látunk, amelyre a 24. ábra szerinti vágólemezek szerelhetők fel. A 26. ábra a 25. ábrabeli forgórészre erősített vágólemezek felszerelésének módját mutatja be a megfelelő távtartó elemekkel. A 27. és 28. ábrákon további kiviteli példák láthatók a vágólemez kialakítására, a 29. ábrán a 27. és 28. ábrabeli vágólemezeknek egy tárcsa alakú rögzítőrészre történő felerősítését látjuk, a 30. ábra a 29. ábrán látható 30-30 metszővonal szerinti metszetrajz, a 31. ábra további kiviteli példán mutatja be a vágólemez-konstrukciót, a 32. ábrán a 31. ábrán berajzolt 32—32 metszővonal szerinti metszetrajzot látjuk, a 33. és 34. ábrák metszetben és részletben mutatják be a 31. ábra szerinti vágólemezeket tárcsa alakú rögzítőrészre szerelve, a 33. ábra a 34. ábrán látható 33—33 metszővonal szerinti metszetrajz. A 35. ábrán további kiviteli példán látható a vágólemez. A 36. ábra a 35. ábrán látható 36—36 metszővonal szerinti metszetrajz. A 37. és 38. ábrák olyan forgórész-agyat ábrázolnak, amelyre a 35. ábra szerinti vágólemezek fel vannak erősítve. A 37. ábra az agyat metszetben mutatja be, a 38. ábra viszont elölnézetben, a lemezek felerősítésének módját szemlélteti. Visszatérve mármost az ábrákra - amelyeken az azonos rendeltetésű szerkezeti elemeket azonos hivatkozási számmal jelöltük meg — azt látjuk, hogy az l.ábra egy olyan futófelületet lemunkáló géphez tartozó forgórészt ábrázol, amelynek segítségével elhasznált, kopott járműkerékköpenyek futófelületét lehet - amint ez az iparban általánosan ismert — lemunkálni és a kerékköpeny felületét úgy elő lehet készíteni, hogy a kopott futófelület és a köpenyvállak gumianyagának eltávolítása után a szövetvázra az önmagában ismert technológiával az új futófelület gumianyagát fél lehet vinni. A kopott T kerékköpenyt lemunkáló berendezésben van egy R agy, amelyet egy RT lemeztárcsa zár le elől, hátul pedig egy RP lemeztárcsa. rögzíti. Mindkét lemeztárcsa úgy van kialakítva, hogy azokon az M motor S tengelye áthalad. Ezenkívül mindkét lemeztárcsa kör alakú és azonos átmérőjű. A hátulsó RP lemeztárcsát axiális irányú P csapok (lásd a 2. ábrát) rögzítik. Mint a leírásból alább még kiderül, a P csapok olyan B vágólemezeket rögzítenek, amelyek leszerelhet ők, egymással koncentrikusak és egymástól azonos távolságban helyezkednek el az agyon az x-x tengely mentén oly módon, hogy a vágólemezek fogakkal kialakított munkaéle a forgórészből kiáll és így a T kerékköpeny felületét le tudja munkálni. A 3. ábrán bemutatott kiviteli példának megfelelően a B vágólemezek préseléssel, - vagy bármely egyéb technológiával - lehetnek legyártva. A vágólemez ívelt alakja lényegében egy 20 szegmens, amely előre meghatározott szögtartományba esik. A bemutatott kiviteli példán látható szegmens körülbelül 72°-os, amiből az következik, hogy öt szegmensből lehet egy teljes, kör alakú vágólemezt kialakítani. Az egyes 20 szegmensek - mivel általában acéllemezből készülnek — párhuzamos határolófelületűek, s a vágólemez külső, tehát domború szélén van kialakítva a 24 vágóéi. A 24 vágóéi — amint az 5. ábrából jól látszik — a vágólemez 22 lemez testének síkjával azonos síkba esik. A vágóélek alkotta munkaél úgy is kialakítható — s ezt alább még részletesen is ismertetjük - hogy a vágólemez testével bizonyos szöget zár be. A vágólemez 22 lemeztestén egymástól meghatározott távolságban vannak kimunkálva a 26, 28 furatok, s ezek arra szolgálnak, hogy a vágólemez-szegmenseket az RP és RT lemeztárcsák között a furatokon átdugott P csapok rögzítsék. Ha a 2. ábrát az 1. ábrával hasonlítjuk össze, akkor azt is láthatjuk, hogy az axiális irányú P csapok a hátulsó RP lemeztárcsán az egyes szegmenseken kettesével, vagy hármasával vannak elhelyezve, s az elülső RT lemeztárcsán a hátulsó lemeztárcsának megfelelő helyzetű, további PO furatok vannak kimunkálva, amelyeken a csapok vége áthalad. Ha három csappal rögzítjük a vágólemez szegmenseket, akkor további, szaggatott vonallal jelölt 28 furat is van kimunkálva a lemeztárcsákon. A furatokon átmenő csapok a szegmenseket oly módon rögzítik, hogy azok pontos körtárcsát képeznek. Amint a rajzon is látható, a 28 furat kör alakú és olyan átmérőjű, hogy azon a P csap áthaladhat. A 27, 28 furatok mérete egy&ként azonos lehet. Ennek ellenére előnyös az, hogyha a 28 furat — de ugyanígy a 27 furat is — ellipszis alakú (az ellipszis nagy tengelye a szegmens ívelt alakját követi) ami arra jó, hogy az átmenő P csapokat kis játékkal tudjuk illeszteni. Az ovális alakú 27, 28 furatok ellipszisének kis tengelye azonos a 26 furat átmérőjével, s így a vágólemez-szegmenseknek a forgórész agyra történő felszerelését úgy hajthatjuk végre, hogy a játékkal történő illesztés után mereven rögzíthetjük azokat. Amint az 1. ábrán is látjuk, a 20 szegmenseket több sorban is el lehet helyezni oly módon, hogy az egyes szegmens-sorokat egymástól Sp távtartók választják el. Ezek a távtartók megfeleld vastagságú, középen furattal ellátott tárcsák. Gyűrű alakú szegmensekből vannak kialakítva, nagyjából követik a szegmensek formáját a szögnagyságuk is megfelel a szegmensek szögének: ilyenformán a távtartók a nekik megfelelő szegmensekkel együtt erősíthetők fel a forgórészre és azokkal együtt centrikusán rögzíthetők a P csapok útján. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
