174531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj, különösen laza szerkezetű homokos, valamint kötött, agyagos talaj javítására
3 174531 4 hasznosítását, ezért racionálissága meglehetősen kétséges. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson, amely az értéktelen, és súlyos elhelyezési problémákat okozó melléktermékként keletkező olajiszapot talajjavításra - különösen laza homokos, valamint kötött agyagos talajok talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai jellemzőinek kedvező irányú megváltoztatására — hasznosítja. A találmány az alábbi felismerésen alapszik:- mivel az olajtartalmú iszap energiaforrás (szénforrás), baktérium-tápanyagként szolgál, tehát elősegíti az élőszervezetek szaporodását. Az élőszervezetek tevékenységének fokozódása a kötött agyagtalajok lazulásához, porozitásának növekedéséhez vezet, aminek eredményeként kedvezően alakul a talaj vízháztartása, tehát a talaj szerkezet megváltozása következik be. Laza homoktalajoknál .Viszont az olajiszapnak szivárgás- és párolgáscsökkentő hatása van, a vízáteresztőképesség csökken, vagyis a talajszerkezet ez esetben is kedvezően változik meg, vízháztartása javul. Az élőszervezetek intenzív szaporodása serkenti a humuszképződést, így az olajtartalmú iszappal ellensúlyozni lehet a fokozott műtrágyafelhasználás kísérőjelenségeként tapasztalható termőtalaj-elásványosodást. Az olajtartalmú iszapok megnyugtató, és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő elhelyezése tehát célszerűen a mezőgazdaságban valósítható meg. A találmány alapja továbbá az a felismerés, hogy az olajtartalmú iszap abban az esetben alkalmas a talaj szerkezet és talajvízháztartás kedvező irányú megváltoztatására, ha az olaj lebontásáig aerob állapotú. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek az a lényege, hogy a javítandó talaj felületmenti rétegébe aerob állapotú olajtartalmú iszapot juttatunk 3 -530 olaj/kg talaj-iszap-keverék mennyiségben, s annak aerob állapotát célszerűen az olaj teljes elbomlásáíg fenntartjuk. Az eljáráshoz 25-90%, célszerűen 30-50% nedvességet tartalmazó olajtartalmú iszapot használunk, ez általában ún. lapátolható konzisztenciájú anyagot jelent. Egy további találmányi ismérv szerint az olajtartalmú iszapot lényegében egyenletes vastagságú rétegben a javítandó talaj felszínén elterítjük, majd a talaj felületmenti rétegébe bedolgozva a talajhoz keverjük. Célszerűen az olajtartalmú iszapot gépi úton a talajra kiszórjuk, s a kiszórt iszapréteget talajművelő eszközökkel a javítandó talaj felületmenti, mintegy 10—35 cm, előnyösen mintegy 20 cm vastagságú rétegébe bedolgozzuk. E művelet végrehajtásához bármilyen, a célnak megfelelő, önmagában ismert szórógépet, illetve talajművelő gépet (szántás, fogasolás) alkalmazunk-Az elterített olajtartalmú iszap egyenletes rétegvastagsága, valamint a bedolgozással az iszap és talaj között a jó elkeveredés biztosítása az optimális eredmény elérhetőségének fontos feltétele. Megjegyezzük, hogy a talajba kevert iszap olajtartalmának lebontását kedvezően befolyásolja a magas — pl. mintegy -t-30°-os talajhőmérséklet, az olajlebontás sebességét viszont a talaj magas nedvességtartalma csökkenti. Magas talajvízállás esetén az olajtartalom kimosódásával lehet számolni, ami környezetvédelmi okokból nem megengedhető. Ezért a találmányt elsősorban olyan területeken célszerű alkalmazni, ahol a legmagasabb talajvízszint a megművelt - olajos iszapot tartalmazó - réteg alatt annak legalább háromszoros vastagságát kitevő mélységben helyezkedik el. Egy további találmányi ismérv szerint a talajba bedolgozott olajtartalmú iszap aerob állapotát a bedolgozott iszapot tartalmazó talajréteg időszakonként végzett forgatásával — előnyösen felszántásával - tartjuk fenn. A javítandó területre terhelhető olajtartalmú iszap mennyiségét döntően befolyásolja a talajforgatás (szántás) gyakorisága, jól elkevert rendszerben az aerob állapot fenntartásával 40-530 g olaj bontható le havonta talajkilogrammonként a legkedvezőbb talajhőmérsékleten, kb. +30 °C-on. Ez esetben - bár a végeredmény mindenképpen a talaj javulása - elsődleges feladat a maximális szénhidrogén-lebontás érdekében a talaj fajlagos olajterhelésének lehető legnagyobb mértékű növelése. A megfelelően víztelenített, és levegőn lehetőleg többször átforgatott, átkevert olajtartalmú iszap mennyiségének meghatározásával — környezetvédelmi szempontok mellett — általában az agrotechnikai adottságokhoz igazodnak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag általában évi egy, esetleg két szántással számolhatunk. E szempontok figyelembevételével annyi iszapot célszerű a javítandó talajra kiszórni, hogy a talaj felső forgatott (szántott)-rétegében — amely kb. 10—35 cm vastagságú — az iszap-talaj-keverék olajtartalma ne haladja meg a 3-5 g olajmennyiséget iszap-talaj-keverék kilogrammonként. Ilyen olajterhelés mellett a növények károsodás nélkül jobban fejlődnek, különösen ha az olajiszap-adagolás mellett a talajt műtrágyázzuk is. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ha pl. 30% olajat tartalmazó iszapot használunk, a javítandó talajú terület egy hektárjára, 20 cm művelési mélységben 360 -600 mázsát szórhatunk ki lényegében egyenletes vastagságú rétegben, és dolgozhatunk be ebből az iszapból, s az aerob állapot fenntartása további intézkedések nélkül is biztosítva van. Amennyiben lehetőség van a javítandó területen a szántás - vagy más módon eszközölt talajforgatás - nagyobb gyakorisággal történő végrehajtására, az olajterhelés növelhető, optimálisnak a kéthetenként végzett talajforgatás tekinthető, ami mellett — feltételezve egyidejűleg a +30 °C körüli optimális talajhőmérsékletet - akár 530 g olaj/kg talaj-iszap-keverék olajkoncentráció-érték is lebontható, amint erre korábban már utaltunk. A nagyobb talajforgatási munkaráfordítás eredményeként viszont ugrásszerűen megnövelhetjük az elhelyezett olajtartalmú iszap mennyiségét, és meggyorsíthatjuk a talaj talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai jellemzőinek kedvező irányú megváltozása folyamatát. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
