174531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talaj, különösen laza szerkezetű homokos, valamint kötött, agyagos talaj javítására
5 174531 6 Maximális mértékű talajszerkezet-javulást, humuszképződést és termésmennyiség-növekedést akkor tudunk elérni, ha az olajtartalmú iszap kiszórását megelőzően az iszap és/vagy a javítandó talaj elővizsgálatát elvégezzük, s a vizsgálati eredmények függvényében határozzuk meg a maximális olajterhelhetőséget, az olajlebontás várható mértékét az idő függvényében, valamint a bakteriális élet biztosításához, illetve fenntartásához és/vagy intenzifikálásához szükséges tápanyag (NPK műtrágya) mennyiségét, aminek adagolására egy további találmányi ismérv szerint az olajtartalmú iszap kiszórása mellett célszerűen azzal egyidejűleg kerülhet sor. A műtrágya adagolást az teheti szükségessé, hogy a biológiai aktivitás növekedése következtében megnövekvő tápanyagfeldolgozáshoz nagyobb mennyiségű biogén anyagra (NPK műtrágyák) van szükség, amivel a talaj rendszerint nem rendelkezik. Ismeretes, hogy a tápanyagfeldolgozásban legkedvezőbb szén-nitrogén-foszfor arány 100:10:1 értékű. Mivel ez az arány igen tág határok között változhat, műtrágyaadagolással mód van az említett legkedvezőbb arány beállítására. A találmány szerinti eljárásnál elsősorban az alábbi — keletkezési helyük szerint csoportosított — olaj iszapféleségek használhatók fel: — a kőolajtermelés során leválasztott ún. rétegvíz tisztításánál keletkezett iszap, — a kőolajfeldolgozó üzemekben keletkező szennyvizek — csapadék- és technológiai vizek — tisztításánál keletkező iszap,- az olajtermékeket felhasználó iparágakban keletkező szennyvizek tisztításánál nyert iszap,- olajtartalmú szennyvizek koagulációs tisztításánál képződött iszapok. Főként kémiai, illetve elektrokémiai koagulációról lehet szó, az ilyen tisztítási eljárás során a szennyvízben aktív felületű csapadékot képező pelyhek alakulnak ki, amelyekre az eltávolítandó lebegő szennyezések (olajemulzió) adszorbeálódnak. E csapadék — függetlenül attól, hogy kémiai vagy elektrokémiai eljárás termékeként keletkezett — a tisztított szennyvíztől iszap formájában könnyen elválasztható, könnyen sűríthető, s az iszap az olaj mellett más szerves szennyezőanyagokat is tartalmaz. Az ilyen iszapok magas szerves szennyezettségüknél fogva talajjavításra igen eredményesen alkalmazhatók. A kőolajkitermelés és -feldolgozás szennyvizeinek tisztítása során keletkezett iszapok nehézfémtartalma — amivel szemben a növények tűrőképessége korlátozott - igen csekély, így a fent ajánlott olajkoncentráció-értékeknek megfelelő, területegységre kiszórandó iszapmennyiségekre nem hat korlátozókig. Az olajtermékeket felhasználó iparágakból, főként a járműjavító iparból származó iszapok esetében azonban jelentősebb nehézfémtartalommal (ólom) lehet számolni, ezért az ilyen iszapok elővizsgálata mindenképpen javasolható. Az I. táblázaton mutatjuk be különböző elemek előforduló és megengedhető koncentrációit a talajban a növények tűrőképessége szempontjából [VMGT 90. füzet, V1ZDOK (1977)]: I. táblázat összes elem-tartalom normál Elem talajban (mg/kg) Megengedhető Szórás tartomány Leggyakrabban előforduló mg/kg Cr 1-100 10-50 100 Ni 1-100 10-50 100 Co 1-50 1-10 50 Cu 2-100 5-20 100x Zu 10-300 10-50 300x As 1-50 2-20 50 Se 0,1-10 1-5 10 Sd 0,2-10 1-5 10 cdxx 0,01-1 0,1-1 5 HgXX 0,01-1 0,1-1 5 Pb 0,1-10 0,1-5 100 x Komló és szőlő ültetvényben még magasabb értékek is. ** Különös tekintettel elővigyázat szükséges. Az I. táblázatban szereplő elemek mikro mennyiségeinek hiánya hiánytüneteket okoz. A talajban előforduló elemek talajban maradását, illetve oldódását jelentős mértékben befolyásolják a talaj víz- és levegőgazdálkodási tulajdonságai, de nem elhanyagolható a talaj szervesanyagtartalmának (szénforrás) a szerepe sem. A levegögazdálkodás a redoxviszonyokon keresztül irányítja a vegyértékváltó elemek oldhatóságát, és közvetve azoknak a vegyületeknek és ásványoknak a képződését, amelyek a tápanyagok megkötődésében játszanak szerepet. [Stefanovits p.: „Talajtan”, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (1977).] A járműjavító iparból származó olajtartalmú iszapoknál — amint erre már utaltunk — a nehézfémtartalmat mindig célszerű annak érdekben meghatározni, hogy a talaj-, illetve növénykultúrát káros nehézfémszennyezés ne érje. Az iszap nehézfémtartalmának, valamint a talaj fémkapacitásának ismeretében a területegységre kihordható iszap mennyisége meghatározható. A találmány - tekintettel a talajjavítási és fokozottabb mezőgazdasági-hasznosítási célkitűzésekre — elsősorban a következő talajféleségeken alkalmazható:- laza, könnyen művelhető, általában homoktartalmú talajoknál, amelyek a talajművelő eszközökkel szemben a legkisebb ellenállást tanúsítják, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
