174500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kolecisztokinin-pankreozimin oktapeptidamid -szulfátészter előállítására
5 174500 6 hexapeptidamidot szokásos módon izoláljuk, majd a védőcsoport eltávolítása után terc-but 'loxikarbonil-L-tirozin-triklórfenilészterrel acilezzük. A szokásos izolálás és védőcsoport eltávolítás után a heptapeptidamidot terc-butiloxikarbonil-0-terc-butil-L- aszparaginsav-pentaklórfenil-észterrel reagáltatjuk, így nyerjük a védett oktapeptidamidot. A fenti módszerrel előállított oktapeptidamid-szulfátészter állatkísérletekben például kutyáknál 2—10ng/kg dózisban epehólyag összehúzódást és a Sphincter Oddi ellazulását idézi elő. A készítmény mind diagnosztikus, mind terápiás alkalmazásra megfelelő. Parenterális (i.v., szubkután injekció, illetve buccalis készítmény) alkalmazásra a vegyületet alkalmas módon megfelelő sóvá alakítjuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját az alábbi példa szemlélteti. A leírásban aminosav és peptid-származékok jelölésére használt rövidítések a IUPAC—IUB által ajánlottak [J. Biol. Chem. 247, 977 (1972)]. Egyéb rövidítések: BOC = terc-butiloxikarbonil, Cbz = benziloxikarbonil, Ddz = a,a-dimetil-3,5--dimetoxibenziloxikarbonil, OBu.’ = terc-butiloxi, OBzl = benziloxi, FOR = formil. Az olvadáspont meghatározások dr. Tottoli-féle készülékben (Büchi, Svájc) történtek. A vékonyrétegkromatográfiás vizsgálatokat kovasavgél (Silikagel nach Stahl) adszorbensen végeztük az alábbi oldószerekben: 1. etilacetát-(piridin + ecetsav + víz = 20 : 6 : 11 ) = 1:1 2. etilacetát-(piridin + ecetsav + víz = 20 : 6 : 11) = 6:4 3. etilacetát-( piridin + ecetsav + víz = 20 :6 :11) = 8 : 2 1. példa L-Aszparagil-O-szulfáto-L-tirozil-L-metionil-glicil-L-triptofil-L-metionil-L-aszparagil-L-fenil-alanin-amid-mononátriumsó 1,6 ml klórszulfonsavat (25 mmól) 2 ml kloroformban oldunk, -10°C-on erős keverés közben hozzáadunk 3,3 ml N-metil-morfolint (30 mmól) 3 ml dioxán és 3 ml dimetilformamid elegyében oldva. A képződött szuszpenzióhoz 5 perc múlva 1)25 g terc-butiloxikarbonil-0-terc-butil-L-aszparagil-L-tirozil-L-metionil-glicil-N'-formil-L- triptofil-L-metionil-L-aszparagil-L-fenilalanin-amidot (1,0 mmól) adunk 8 ml dimetilformamidban oldva. Az oldatot 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd 0 C-ra lehűtjük és keverés közben 5 ml 4 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá. Az oldatot szárazra pároljuk, a bepárlási maradékot 20 ml 0°C-os vízzel digeráljuk, a csapadékot szűrjük, 2 x 20 ml vízzel, majd 20 ml éterrel mossuk. Az így kapott nyers védett oktapeptidamid-szulfátésztert 25 ml metanol és 25 ml víz elegyében oldjuk, az oldat pH-ját 2 ml 4 n nátriumhidroxid-oldattal 8-ra állítjuk. 20 perc múlva az oldatot bepároljuk, a maradékot aceton-éter 1 :1 arányú elegyével eldörzsöljük, szűrjük, éterrel mossuk. A kapott anyagot 0 °C-on 8 ml trifluorecetsav, 1 ml víz, 1 ml anizol és 1 ml merkapto-etanol elegyében oldjuk, az oldatot 3 órán át 15-20°C-on állni hagyjuk, majd keverés közben 100 ml éterbe öntjük. 0,90 g (77%) oktapeptidamid-szulfátészter-mononátriumsót kapunk, Rf* =0,4. (Ha a végtermék szennyezéseket tartalmaz, 80 g szilikagélből készült oszlopon tisztítjuk, etilacetát-piridin-jégecet-víz 37 : 20 : 6 : 11 eluáló elegy alkalmazásával.) Az 1. példában leírt szintézishez felhasznált terc-butiloxikarbonil-ß-terc-butil-L- aszparagil-L-tirozil-L-metionil-N'-formil-L-triptofil-L-metionil-L-aszparagil-L-fenilalamin-amidot-a legcélszerűbben a következő módon állítjuk elő: a) N-terc-butiloxikarbonil-N‘-formil-L-triptofil-L-metionil-L-aszparagil-L-fenilalaninamid 22,34 mg L-metionil-L-aszparagil-L-fenilalaninamid-hidrokloridot (50 mmól) (I.M. Davey, A.H. Laird, I.S. Morley: J. Chem. Soc. 1966, 555) 200 ml dimetilformamidban oldunk, majd hozzáadunk 11,1 ml N-metil-morfolint (100 mmól) és 28,9 g N-terc-butiloxikarbonil-N'-formil-L-triptofán-pentaklórfenilésztert (50 mmól). Az oldat pH-ját N-metil-morfolinnal 7-7,5 közé állítjuk. 12 óra múlva a reakcióelegyet 50 ml-re bepároljuk, a reakcióelegyet erős keverés közben 0 °C-on 200 ml 5%-os káliumhidrogénszulfát és 100 ml peroxidmentes éter elegyéhez öntjük. A kicsapódott anyagot szűrjük, éterrel mossuk, szárítjuk, 26 g (72%) tiszta BOC-tetrapeptidamidot kapunk, op.: 209 °C, |a]p° = —22° (c = 2. dimetilformamidban), Rf2 = 0,7. b) terc-Butiloxikarbonil-L-metionil-glicin-pentaklór-fenilészter 1,9 g (6,2 mmól) terc-butiloxikarbonil-L-metionil-glicint [M-A. Ondetti, 1-Pluscec, E.F. Sabo, J.T. Sheehan, N. Williams: J. Am. Chem. Soc. 92, 195 (1970)] és 1,92 g (7,2 mmól) pentaklórfenolt oldunk 31 ml dimetilformamidban. A reakcióelegyhez 0 °C-on, keverés közben 6,2 ml dimetilformamidban oldott 1,41 g (6,85 mmól) diciklohexilkarbodiimidet csepegtetünk, és ezen a hőmérsékleten egy órán át keverjük. Másnap a kivált diciklohexilkarbamidot kiszűrjük és a szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási maradékot éterrel eldörzscljük, szűrjük, kevés éterrel mossuk, majd tizenötszörös etanolból átkristályosítjuk. 2,19 g (63,6%) dipeptid-aktívésztert kapunk. Op.: 169—171 °C, Rf = 0,8 (kloroform : metanol = 8:2). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
