174442. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus járműfék modulátora

3 174442 4 további felülete pedig a mindkét szakaszban uralkodó nyomásnak van kitéve, ha a szelepszerkezet nyitott helyzetében van. A dugattyúnak olyan kisebb átmérőjű szabad vég­része van, amely az első felületrészt adja, a második felületrész pedig, ha a szelepszerkezet nyitva áll, a dugattyú teljes felülete. Változatképpen, ha a szelepszerkezet zárt helyzet­ben áll, a dugattyú szabad végén a kisebb átmérőjű sugárirányú vállal kapcsolódó tömítéses szelepfej van úgy, hogy az első szakaszban uralkodó nyomás olyan felületre hat, amely kisebb, mint a dugattyú szabad végének az a teljes felülete, amelyre ha a szelep nyitva áll, a mindkét szakaszban uralkodó nyomás hat. Ha csökkentjük a dugattyúnak azt a hatásfelületét, amelyre a fékezés kezdetén a vezérhenger nyomása vagy a féknyomás, és ennek folytán a visszaszorító erő hat, hogy ezzel a dugattyút visszahúzott helyzeté­be kényszerítse, a gátló erő egyidejű csökkentésével, akkor ez magának a gátló erőnek az olyan értékre való csökkentését teszi lehetővé, amely csak kevéssel nagyobb, mint az az elméletileg legnagyobb nyomás, amelyet a vezérhenger a dugattyú felületére hatva kifejt. Ha a szelepszerkezet már nyitott, akkor a kamrá­nak a hatékony térfogata a kamrából a furatba vissza­húzott dugattyú térfogatával megnő. A gátló erő normális körülmények között elég nagy ahhoz, hogy ellenálljon a maximális vezérhenger­­nyomásnak, amely a dugattyú első felületére hat. Ez a maximális nyomás normális működtetés közben rit­kán lép fel, és a csúszásnak nem kedvező körülmé­nyek között a kerekek a vezérhengemyomásnak már sokkal kisebb értékei esetében blokkolni fognak, ha tehát a dugattyút egymástól eltérő nagyságú hatásfe­lületekkel látjuk el, akkor a csúszás befejezésekor annak következtében, hogy nagyobb a dugattyú felü­lete, a fékek újrameghúzásakor ható nyomás kisebb lesz, mint az a nyomás, amelyet a csúszás bekövetkez­te előtt a fékezéshez alkalmaztunk. így tehát a talál­mány tárgya révén, szükség esetén, előidézhetjük a csúszást okozó maximális nyomást, ez azonban a gát­ló erő leküzdéséhez szükséges erőnél sokkal kisebb erőt jelent. A normális működtetés közben a gátló erővel ellen­tétes irányban hat a vezérhenger által a dugattyú első felületére kifejtett nyomóerő, és ha a szerkezet a csúszást már megszüntette, akkor a gátló erővel szem­ben az a nyomóerő hat, amelyet a vezérhenger a dugattyú második felületére fejt ki, úgy, hogy a fékek újrameghúzása szabályozott körülmények között vég­bemenő művelet. A szelepszerkezet a (zárt állásában) visszacsapó (egyirányú) szelepként működik, amely csak a máso­dik szakaszból az első szakaszba tartó, egyirányú áramlást teszi lehetővé. A találmányunk szerinti megoldás néhány példa­­képpeni kivitelét szemléltetik a rajzok, amelyek kö­zött az 1. ábra a hidraulikus járműfék csúszásgátló rendsze­re modulátorának hosszmetszete; a 2. ábra nagyobb léptékben kirajzolt részlete az 1. ábrának, amely módosított szelepszerkezetet szemlél­tet; a 2 3. ábra egyik részlete az 1. ábrában szemléltetett modulátornak, amely módosított kivitelt mutat; a 4. ábra egyik részlete az 1. ábra szerinti modulátor­nak, amely különösen alkalmas a 3. ábra szerinti módosítással való együttes használatra; és az 5. ábra hosszmetszet az 1. ábra szerintihez hasonló modulátoron, amelynek azonban módosított szelep­szerkezete van. Az 1. ábrán látható modulátorban található az olyan 1 ház, amelynek hosszirányban haladó, lépcsős furata van, a kisebb átmérőjű 2 részleggel és a na­gyobb átmérőjű 3 részleggel. A furatnak 2 és 3 részle­geit a 3 részlegnél nagyobb átmérőjű hengeres 4 sza­kasz választja el egymástól, van továbbá az 1 házban a további, második hengeres 5 szakasz, amely a furat 2 részlegének a 4 szakasztól távolabb eső végén nyert elrendezést. A lépcsős körvonalú 6 dugattyúnak kisebb átmérő­jű olyan szabad 7 vég-része van, amely a furat 2 részlegében foglal helyet, továbbá a vastagabb 8 része, amely az egymástól közzel elválasztott 9 és 10 tömí­téseken keresztül a furat 3 részlegében dolgozik. A 6 dugattyú ellenkező vége belenyúlik a 12 modulátor­eszköz nagyobbított 11 kamrájába, ahol a hajlékony 13 membrán fejt ki reá hatást, amely membránt kerü­leti szegélyén tömítetten rögzítjük a 11 kamra falá­hoz. A 13 membrán a 6 dugattyúra a merevítő 14 lap vagy dugattyú, valamint a 15 szár révén fejti kihatá­sát. A 16 rugó normális körülmények között a 12 membránon, valamint a 14 lapon vagy dugattyún keresztül fejt ki olyan hatást, amellyel a 6 dugattyút abban az előretolt munkaállásában tartja, ahol a du­gattyú 7 vég-része kis távolságnyira belenyúlik az 5 szakaszba és a 17 nyomórúd az 1 házban levő és a hidraulikus 20 vezérhengerrel kapcsolódó 19 beömlési nyílás és az 5 szakasztól a 22 kerékfékműködést kivál­tó munkahengeréhez vezető 21 kiömlési nyílás közöt­ti összeköttetést szabályozza. A 23 szelepszerkezet szabályozza az összeköttetést a 4 és 5 szakaszok között, amelyek a furat 2 részlegé­vel együtt képezik azt a teret, amelynek a térfogata változó. A 23 szelepszerkezetben van a rugalmas anyagú, gyűrű alakú 24 tömítés. Ez olyan szeleptagot képez, amelyet a 25 rugó és a 26 rugóütköző szorít a furat 2 részlegének külső végén az 5 szakasz 28 végfa­lához. Ha a 6 dugattyú előretolt helyzetében áll és a vezérhenger nem működik, akkor a dugattyú 7 vég-ré­sze a 23 tömítésen, vagy ezen belül tömít, viszont a 24 tömítést távoltartja a 28 végfaltól úgy, hogy a két 4 és 5 szakasz egymással közlekedik. Ha normális fékezési körülmények között működ­tetjük a 20 vezérhengert, akkor a hidraulikus folya­dék a 19 beömlési nyílástól az 5 szakaszon és a 21 kiömlési nyíláson keresztül a 22 fékhez jut. Annak következtében, hogy a 24 tömítés távolabb áll a 28 végfaltól, a 4 szakasz szabadon közlekedik az 5 sza­kasszal. A 22 fékre adott nyomás mindaddig növekszik, amíg a 6 dugattyú vastagabb 8 részének teljes felületé­re ható nyomás eljut az első szelephez és elég nagy ahhoz, hogy az ellenkező irányban ható 16 rugó erejé­nél nagyobb erőt hozzon létre. így a 6 dugattyú, a 16 rugó erejével szemben Ids távolságnyira elmozdul addig, amíg a 24 tömítés felfekszik a 28 végfalra, és ezzel egymástól elszigeteli a 25 rugót befogadó teret a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom