174431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új nortrodin-karbazát-származékok előállítására

3 174431 4 A (II) általános képletű kiindulási vegyilletek tropinonból vagy tropinból illetve pszeudotropinból állíthatók elő. Ha tropinból indulunk ki, a-. ha pszeudotropinból, fl-térállású vcgyületeket kapunk. Ha tropinonból indulunk ki, azt a megfelelő * klórliangyasavészterrel 8-(alkoxi- vagy ariloxi-karbo­­nil)-nortropinonrr: alakítjuk, amelyből redukcióval, célszerűen katalitikus hidrogénezéssel (IV) általános képletű nortropin-származékot nyerünk, ahol R| jelentése a fenti. Ha a (IV) általános képletű 10 vegyületet foszgénnel reagáltatjuk, a Q. helyében klóratomot tartalmazó (II) általános képletű vegyü­­lethez jutunk, ahol R, jelentése a fenti. A reakciót célszerűen savmegkötőszer jelenlétében végezzük. A savmegkötőszer előnyösen valamely szerves bázis. 15 pl. piridin. trietilamin, pikolin stb. A Q. helyében klóratomot tartalmazó (II) általános képletű vegyü­­letben. ahol R, jelentése a fenti, a klóratomot önmagában ismert módon más halogénatomra, pl. brómatomra cserélhetjük ki. 20 Ha a (IV) általános képletű vegyületet egy Cl -COOR, általános képletű klórliangyasavészterrel reagáltatjuk. ahol R? jelentése fenil-csoport. a Q helyében fenoxi-csoportot tartalmazó (II) általános képletű vegyületet kapunk, ahol R| jelentése a 25 fenti. Ez utóbbi vegyületet tropin és valamely Cl-COOR'i általános képletű klórhangyasavészter. ahol R’i jelentése fenil-csoport. reakciójával is elő­állíthatjuk. Ebben az esetben a tropint kétszeres mólekvivalens mennyiségű klórliangyasavészterrel 30 reagáltatjuk. Az (I) általános képletű vegyiileteket a talál­mány szerint úgy is elöállithatjuk. hogy a (II) általános képletű kiindulási vegyületet hidrazinnal vagy hidra/inhidráttal reagáltatjuk. és a kapott. R2 35 és Rí helyében hidrogénatomot tartalmazó (í) álta­lános képletű vegyületet, ahol R, jelentése a fenti, egy további reakciólépésben alakítjuk N-mono­­vagy N.N-diszubsztituált-karbazát-származékká. Az R, helyében 1 4 szénatomos alkil-csoportot 40 tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítá­sára. ahol R, jelentése a fenti. Rj jelentése hidro­génatom. az R2 és R, helyében hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet. ahol Rí jelentése a fenti, valamely 1 -4 szénatomos 45 aldehiddel vagy ketonnal kondenzáljuk, és a kon­denzációval egyidejűleg vagy azt követően redukál­juk. A találmány szerinti eljárás fenti változatánál előnyösen úgy járunk el. hogy a kondenzációs 50 reakciót reduktív körülmények között végezzük. A redukciót célszerűen katalitikus hidrogénezéssel hajtjuk végre. Az R2 és R3 helyében a nitrogénatomhoz ket­tőskötéssel kapcsolódó 2—5 szénatomos alkíiidén- 55-csoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására, ahol R( jelentése a fenti, az R2 és R3 helyében hidrogénatomot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületet. ahol R, jelentése a fenti, valamely 2-5 szénatomos alifás aldehiddel vagy 60 ketonnal kondenzáljuk. Az Rj helyében 1-4 szénatomos al kan oil-cso­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyület előállítására, ahol Rí jelentése a fenti, R3 jelentése hidrogénatom, vagy 1-4 szénatomos alkanoil-cso- 65 port, az R2 és R3 helyében hidrogénatomot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületet. ahol R| jelentése a fenti, egy RsCOHal vagy (R5C0)20 általános képletű savszármazékkal, ahol R5 jelen­tése 1-4 szénatomos alkil-csoport. reagáltatjuk. Ha monoacil-vegyület előállítása a cél. az acilezőszerből ekvimoláris mennyiséget veszünk, és savmegkötő­szert is használunk. Diacil-vegyület előállításakor az acilezőszert többszörös feleslegben alkalmazzuk. Az acilezést célszerűen szerves oldószer jelenlété­ben végezzük. Minden olyan szerves oldószert hasz­nálhatunk. amely egyik reakciókomponenssel sem reagál. Savmegkötőszerként szervetlen vagy szerves bázist használhatunk. Az R2 helyében 2-5 szénatomos alkoxi-karbo­­nil-csoportot vagy fenoxi-karbonil-csoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyület előállítására, ahol R, jelentése a fenti, az R2 és R3 helyében hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületet. ahol Rt jelentése a fenti, egy Cl-COOR6 általános képletű klórhangyasavészter­­rel, ahol Rh jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy fenil-csoport, reagáltatjuk. Kívánt esetben az (I) általános képletű vegyü­letet gyógyászatilag elfogadható szervetlen vagy szerves savval, önmagában ismert módon, savaddí­­ciós sóvá alakíthatjuk. Az új (I) általános képletű vegyületek toxieitá­­sát és narkózispotencirozó hatását 120 -150 g súlyú patkányokon vizsgáltuk. A toxieitás meghatározásá­nál a megfigyelési idő 7 nap volt. A narkózispo­tencirozó hatást 50 mg/kg dózisú hexobarbitál hatá­sának fokozásával vizsgáltuk. 50 mg/kg hexobarbitál intravénás beadásával alvást idéztünk elő. Az érté­kelési módszerünk szerint pozitív reakciójú az az állat, amelynek alvásideje I509í-kal haladja meg a kontroll csoport átlagos alvásidejét. A pozitív reak­ciójú állatok számát az összes kezelt állat számá­hoz viszonyítottuk. A kapott eredményeket az I. táblázatban tüntetjük fel. összehasonlító anyag­ként klórpromazint I (2-klór-10-/3-(dimeti!amino)­­-propil/-fentiazin], haloperidolt [4-/4-(4-k]órfeniI)-4- -hidroxi-piperidil/-4'-fluor-butirofenon] és diazepá­­mot [ 7-klór-1 -metil-5-fenil-1,2-dihidro-3H-1.4-benzo­­diazepin-4-on] használtunk. 1. táblázat Hexobarbitál-narkózist potencirozó hatás patkányon Vegyület LD5U ED50 (példa száma) mg/kg p.o. mg/kg p.o. 1. 2000x 0,54 3. 5000 3.00 14. 1200* 1,00 klórpromazin 2)0 4.7 haloperidol 450 2,8 diazepam 710 5.0 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom