174426. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított égésállóságú műanyaghabok előállítására
SZABADALMI 174426 MAGYAR NEPKÖZTARSASAG LEÍRÁS JÉ| Bejelentés napja: 1977. VII. 25. (CE—1138) Nemzetközi osztályozás: C 08 G 18/14, Német Szövetségi Köztársaság Uniós elsőbbsége: 1976. VII. 30. (P 26 34 417.2 sz.) C 08 G 18/54 országos Közzététel napja: 1979. VI. 28. találmányi HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Stern Gerhard oki. vegyészmérnök, Linz, Chemie Linz AG., Linz, Ausztria Dr. Wegleitner Karlheinz oki. vegyészmérnök, Linz, Ausztria Eljárás javított égésállóságú műanyaghabok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás javított égésállóságú műanyaghabok előállítására aminoplaszt-előkondenzátumok vizes oldatának szerves izocianátokkal úgynevezett „savas” katalizátor jelenlétében végzett kondenzációja útján. 5 A találmány szerinti eljárás gazdaságos és egyszerű egylépcsős eljárás, amelynél a végtermékek szokásos utókeményítése is feleslegessé válik. Ismeretesek már eljárások aminoplaszt-izocianát- 10 kondenzátumok előállítására annak érdekében, hogy mindkét műanyagtípus, mégpedig az aminoplaszt- és poliuretán műanyagok jótulajdonságait egyesítsék. így például a 3 632 531 számú Amerikai Egye- 15 sült Allamok-beh szabadalmi leírás szerint szerves poliizocianátok úgynevezett „metilolgyantákkal”, vagyis aminoplaszt-előkondenzátumokkal, szerves ónsók és szekunder vagy tercier aminok, mint katalizátorok jelenlétében poliuretánhabokká kon- 20 denzálhatók. Ennek az eljárásnak, csakúgy mint az eddig ismert eljárásoknak, az a hátránya, hogy a reakcióelegy víztartalmának jóval 10% alattinak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az aminoplaszt-előkondenzátum-oldatokat, amelyek technikai előállítási 25 módjukból adódóan jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak. előbb be kell párolni. Ezen túlmenően, optimális lángállóság és a szükséges mechanikai szilárdság elérése érdekében utótérhálósításra van szükség. 30 2 Savas vegyületek ezzel szemben a pöliuretánokra kondenzációgátló anyagokként hatnak |lásd például „Kunststoff-Handbuch", Carl Hauser Verlag. X. kötet 151. oldalán leírtakat, (1966)]. Ismeretes továbbá habanyagok 1 918 181 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli nyilvánosságra hozatali irat szerinti előállítása karbamid- vagy melamin-formaldehidgyantákból, különösen azonban fenolformaldehid-gyantákból izocianátokkal két lépésben végrehajtott reakció útján. Ennek során először valamely savas katalizátor és valamely habosító anyag. így fluorozott szénhidrogén, jelenlétében előállítják a formaldehidgyantát és csak ezután adnak hozzá izocianátot. Mivel savas közegben a karbamid-, melamin-, illetve a fenolformaldehid-gyanták ismert módon gyorsan kikondenzálódnak. ezért ennél az eljárásnál az izocianáttal végbemenő reakció számára csak kevesebb OH-csoport áll rendelkezésre, így nem érhető már el a kondenzátumban a formaldehidgyanta és poliuretánelemek egyenletes eloszlása. Meglepő módon azt találtuk, hogy olyan aminoplaszt- és poliizocianátalapú habok állíthatók elő, amelyeknek a poliizocianát vízzel végbemenő reakciója révén képződő C02 -on kívül nincs szükségük egyéb habosítószerre akkor, ha az aminoplasztkomponenst vizes oldatként alkalmazzuk, a poliizocianát mennyiségét úgy választjuk meg. hogy az előkondenzátum metilol-csoportjaival és a vízzel egyaránt számottevő reakció menjen végbe, és 174426
